A liberális elnök a jobboldal voksaival vitte át a parlamenten új, szigorú migrációs jogszabályát, baloldali koalíciós partnerei azonban a politikai szövetség felmondásán gondolkodnak. Macron egy „szent tehénhez” nyúlt a liberális hagyományú Franciaországban.
Szerdára kormányválság közeli helyzet alakult ki Franciaországban, miután kedden Emmanuel Macron úgy vitte át a párizsi Nemzetgyűlésen új migrációs törvényét, hogy azt a koalíciós pártokhoz tartozó képviselők közel egynegyede nem támogatta, a többséget a Republikánusok párt honatyái mellett Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártjának képviselői biztosították a liberális államfőnek.
A konzervatívok voksaiért Macron emberei lobbiztak, a nacionalisták beugrása azonban meglepetés volt,
és ezzel Le Pen kellemetlen helyzetbe hozta a liberális elnököt: vagy elfogadja a segítségüket, vagy megbukik az előterjesztése.
A keddi parlamenti fiaskó után aztán jött a szerda reggel: Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter benyújtotta lemondását, mondván: nem lesz képes érvényesíteni a törvény rendelkezéseit a szektorában, majd bennfentes hírek érkeztek Macron pártjának, a Reneszánsz pártnak a belső köreiből: a párt baloldali szárnya lázong a vezető ellen, magyarázatot követelnek.
Ezt követően pedig robbant a bomba: Macron miniszterelnöke egy francia rádiónak adott interjújában elismerte, hogy a jogszabály egyes passzusai alkotmányellenesek. Elisabeth Borne nem titkolta, hogy már a jogszabály megszavazása előtt a konzervatívokkal folytatott háttértárgyalások során felmerült, hogy jogilag támadhatóak lehetnek a törvény egyes paragrafusai, ezért ezeket vélhetően módosítani kell majd, hogy a francia alkotmánnyal kompatibilisek legyenek.
Néhány órával később pedig a francia kormányszóvivő közölte:
Macron elnök a jogszabályt felküldte az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra,
de pánikra nincs ok, az egészségügyi miniszteren kívül mindenki a fedélzeten, a szerdai kormányülésen rajta kívül minden miniszter ott volt, a kabinet folytatja a munkáját.
A francia sajtóban természetesen a nyugtató szavak ellenére lábra kaptak hírek, miszerint Macron a feszültségek leszerelésére minisztercseréket fog bejelenteni, köztük a nagy felháborodást keltő beismerés elkövetőjét, a kormányfőt is feláldozza.
Az új bevándorlási törvény elfogadtatása presztízskérdés és tekintélyi ügy volt a francia elnök számára: a francia társadalom többsége ezen a területen változást akart, ezt mutatták már régóta a felmérések, a jobboldal erősödésben van, és fél év múlva EP-választások lesznek, a tavalyi parlamenti választások eredményeképpen pedig Macron koalíciója kisebbségi kormányként vezeti Franciaországot.
Az elnöknek erőt kellett mutatnia, hogy képes az ország vezetésére, és olyan jogszabályt fogad el, amelyet a választók többsége akar.
Gérald Darmanin belügyminiszter a jogszabály elfogadása után megkönnyebbülten nyilatkozott, hogy a kormánynak sikerült „megvédenie a francia embereket”, megnyugtatóan szabályozták ezzel az érvényes iratokkal nem rendelkező munkavállalókat, és egyszerűsítették a szabályozást.
Már a szenátusi szavazás előtt is több szigorítás belekerült a törvénytervezetbe, de azt követően az alsóházon való átvitel, vagyis a konzervatívok voksainak megnyerése érdekében a kormányzó párt hajlandó volt tovább szigorítani a szövegen – koalíciós szövetségeseik emiatt azzal vádolták meg őket, hogy kapituláltak a „jobboldali idegengyűlölet” előtt.
A keddi nemzetgyűlési voksolás után a nacionalisták érvelése ellentétes előjelű volt: a szavazás kimenetele annak a jele, hogy
a fősodratú pártok is kezdik megérteni, amit ők évtizedek óta mondanak – a kontrollálatlan bevándorlás fenntarthatatlan.
A Nemzeti Tömörülés ezt a törvényhozási fordulatot átütő politikai fordulatnak látja, úgy értékelik, a nacionalisták harcot nyertek az ideológia frontján: a migráció kérdésében a francia társadalom többsége, és most már a francia politikai elit többsége is belátta, változtatni kell.
A törvényesen érkező külföldieknek legalább öt évet, munkaviszonyban álló társaiknak minimum harminc hónapot kell Franciaországban tartózkodniuk a jövőben ahhoz, hogy
a társadalombiztosítási juttatásokat, az egészségügyi ellátást és a családtámogatási kedvezményeket igénybe vehessék.
Ez egy lényegi fordulat, hiszen az eddigi francia bevándorlási szabályok „nagylelkűek” voltak: a belépőknek automatikusan megadták a munkavállalási engedélyt, illetve az illegális úton érkező és a menedékkérelmük elbírálására váró migránsok egészségügyi alapellátását a francia állam évtizedeken keresztül biztosította.
Az új jogszabály egyik kötelezettséget sem írja már elő az állam számára, a munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi idejét lerövidítették, megadása pedig nem lesz automatikus, feltétele lesz a francia nyelv készség szintű elsajátítása, illetve az eskütétel a francia köztársasági értékek tiszteletben tartására.
Szigorodnak a külföldi diákokra vonatkozó szabályok és a családegyesítés feltételei is: a már francia területen élő bevándorlók származási hazájukban élő családtagjainak csak komoly feltételek mentén lesz lehetőségük Franciaországba költözni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az illegális migránsok már nem számíthatnak jóra Franciaországban sem, és a gazdasági bevándorlók számára is szigorodnak a munkavállalási és letelepedési feltételek a párizsi kormány törvényjavaslata alapján, amelyet kedden a Szenátus is megszavazott.
--
Nyitókép: Emmanuel Macron a szlovén miniszterelnököt várja a párizsi Elysee Palotában 2023. december 13-án (forrás: Ludovic MARIN / AFP)
A baloldali elemzők politikai célból felsrófolták a Tisza-előnyt, de már látják, hogy mi a valóság, és elkezdték ehhez közelíteni a számaikat – értékelt a szakértő.
A német iskolákban már nem kivétel, hanem mindennapos jelenség a migráns hátterű diákok magas aránya, és a teljesítménybeli különbségek is egyre látványosabbak.
Két bizalmatlansági indítvánnyal is megpróbálták leszedni a megszorításpárti Lacornu-kormányt, nagyon szoros volt a meccs.
„Nincs más választás” – vélekedett az egyik megkérdezett.
Kaja Kallas megint Ukrajna feltétlen támogatása mellett érvelt, a francia elnök pedig azt hiszi, hogy az Egyesült Államokat megijesztette valamiféle „európai egység”.
Megkongatta a vészharangot az egyik uniós biztos.
Ideje egyszer s mindenkorra visszaszerezni az irányítást Brüsszeltől.
Íme, a „független-objektív” beszámolók.
A légvédelmi rakéta hőképalkotó célzással és azonosítórendszerekkel ad közvetlen védelmet a drónok, helikopterek és alacsonyan repülő gépek ellen.
