Tombol a tesztoszteron

„Ma már tudományos tény, hogy a »kakaskodás«, vagyis a kakasok harcolása a területükért és a nőstényekért, a kakasok közötti hierarchia kialakításának egyik módja. A kakasok magas tesztoszteron szintje miatt válnak agresszívvá egymással szemben, és ez vezet a gyakori háborúskodásukhoz. Azt is tudjuk, hogy a magas tesztoszteron szint nemcsak a kakasoknál okozhat agressziót, hanem az embereknél is.

Hosszasan sorolhatnánk a világban zajló több mint száz kisebb-nagyobb háborúval riogató fegyveres konfliktus helyszínét a Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában, de akár Európában vagy Latin-Amerika területén is. Egy tucat lappangó, forrongó ellentét fenyeget olyan berobbanással, amelynek pillanatokon belül pusztító globális következményei lehetnek.

A szakértők szerint azok a társadalmak, ahol a nők a hangadók, mindig békésebbek, demokratikusabbak, virágzóbbak voltak. A kutatók úgy gondolják, mindez a múlté. A világban tapasztalható válságokra egyre gyakrabban férfias válaszokat ad a »gyengébbnek« gondolt másik nem is. Több kriminológus tanulmánya arra a hívja fel a figyelmet, hogy ma már nem látni különbséget a férfiak és a nők között például a terrorista akciók végrehajtásában. A nőknél éppúgy szerepet játszhat a nacionalizmus, mint a férfiaknál, és talán még jobban is fanatizálhatók. A palesztin világban felnőtt fiatal lányokba kiskoruktól beoltják a zsidók gyűlöletét, de az ő esetükben szerepet játszhat a vallásosság mellett a megalázottság, egy elveszett családtag miatti gyűlölet, egy korábbi nemi erőszak, a kitaszítottság, vagy pusztán a bizonyítási vágy.

Az amerikai Pew Research Center nevű társadalomkutató-intézet, amely szakmai tekintélyét pártatlanságának, és politikai függetlenségének köszönheti, minden más negatív tapasztalat ellenére úgy látja, hogy a világ jövőjének kulcsa mégis a nők kezében lehet. Összeszámolták, Európában jelenleg mindössze hét, hatalommal is bíró női állam- vagy kormányfő van hivatalban, egy másik ENSZ vizsgálat szerint 2023. szeptember 15-én a világ huszonhat országában huszonnyolcan voltak hasonló pozícióban. Ez az elemzők szerint hihetetlenül alacsony szám. Ahhoz, hogy e téren gyökeres változás legyen – a bíztató jelek ellenére – további 130 évre volna szüksége a világnak.

Európát szokták jó példaként emlegetni, bár a huszonhét uniós tagállam parlamentjeiben mindössze 32,7 százalék a nők aránya, ami a korábbiakhoz képest nem kevés, de még ma sem éri el az összes képviselő számának harmadát sem. Egyetlen olyan uniós ország sincs, ahol a képviselői helyek legalább felét nők foglalnák el. Egyedül Svédország közelít ehhez 49,6 százalékkal, északi szomszédai – Finnország és Norvégia – szorosan követik. Mindkét országban a képviselői mandátumok több mint 40 százalékát hölgyek töltik be. A »negyven százalékon felüliek« táborát gyarapítja az Európai Parlament, ahol jelenleg ez az arány 40,4 százalék.”

Nyitókép: Lluis Gene / AFP. Illusztráció.