Feketén-fehéren levezették: ezért mérnek magabiztos Tisza-előnyt a baloldali közvélemény-kutatók

Arról is lerántották a leplet, mi lesz majd a balos magyarázat arra az esetre, ha a fals jóslatok nem jönnek be.

Mindkét ország fenntartásokkal viszonyul a spanyolok kéréséhez.

Spanyolország nemrég azzal fordult az Európai Unióhoz, hogy az eddigi 24 hivatalos nyelv mellé vegyék fel az országban kisebbségben beszélt baszk, katalán és galíciai nyelveket is.
A felvetéssel kapcsolatban először Svédország fogalmazta meg az aggályait. Svédország európai uniós ügyekért felelős minisztere, Jessika Roswall úgy nyilatkozott, hazája bizonytalan azt illetően, hogy van-e lehetőség így módosítani az európai rendeletet – írja a spanyol 20minutos.

Hozzátette, ez a javaslat komoly jogi és pénzügyi következményeket von maga után, amiket alaposan meg kell vizsgálni, hiszen a spanyolok által javasolt nyelveken kívül közel 60 másik kisebbségi nyelv van még az unióban.
Nem csak Svédországnak, Magyarországnak is vannak fenntartásai a kérdést illetően. Hazánk azt javasolta, a spanyolok először rendezzék saját belső konfliktusaikat a hivatalos nyelvekkel kapcsolatban, és csak aztán forduljanak ilyen kéréssel az EU-hoz. A spanyol média által megkérdezett több európai partner is attól tart, hogy ez a változtatás rossz hatással lehet az EU más kisebbségeinek nyelveire.
Nyitókép: Pixabay