Arab szakértő: Magyarország békebarát hangja bizakodásra ad okot

Mohammed Ahmed Gain az Ibn Tofail Egyetem (Kenitra-Marokkó) posztkoloniális tanulmányok professzora és az African Institute for Peacebuilding and Conflict Transformation (AIPECT) elnöke. Nemrég az MCC Békefórum vendége volt, most pedig arról beszélt lapunknak, hogy akkor lesz béke, ha a nagyhatalmak követik Magyarország racionális hangját.

***

Milyen hatása van az ukrajna háborúnak Afrikára?

Érzéketlen dolog lenne csak azt nézni, mit gondolnak a háborúról Európában, és figyelmen kívül hagyni, mik a háború hatásai máshol. Az ön kérdése tehát nagyon fontos, mivel

Ez aggodalomra adhat okot, és növeli az európaiak bajait is. Afrikában egyre inkább versenyeznek a világhatalmak, és ez nem az ukrajnai háború idején kezdődött, de a háború bizonyosan felerősítette azt. Oroszország évtizedek óta nem volt jelen Afrikában, de most újra jelen van. Az európaiak számára Afrika hagyományosan hazai terep, főleg a saját korábbi gyarmataik. A franciák jelen voltak Nyugat-Afrikában, de a britek is. De most azt láthatjuk, hogy Oroszország is teret nyer, miközben a franciák veszítenek befolyásukból. Pedig egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy Afrika a franciák hagyományos érdekszférája. De most Oroszország új területeket nyer.

Milyen változásokat hozott a konfliktus?

A háború felkavarta a nemzetközi rendet. Új geopolitikai konfliktusokat hozott felszínre, és felerősítette a régieket. Nehezítette a biztonsági helyzetet, nem csak Afrikában, gondoljunk csak olyan instabil helyekre, mint Szíria. Kihívást jelent a helyzet Maliban és Burkina Fasóban is. A háborúnak főleg két hatása van Afrikára. A háború megzavarta a globális ellátási vonalakat. Ez az élelem árának növekedéséhez vezetett, és az élelembiztonság sosem volt erős Afrikában. A háború még nagyobb bizonytalanságot eredményezett ezen a téren. A bizonytalanság mellett sebezhetőséget is hozott. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább függünk a nemzetközi segítségtől vagy a külső adományoktól. A kormányok hatalma sok helyen ingatag, és még az egészségügyi helyzet sem rózsás. Újabb probléma, hogy 

A Száhel-övezetben egyre nagyobb a kihívás, és ez a világ többi része számára gondot jelent.

Felbukkanhatnak-e az Ukrajnának adott fegyverek a világ más pontjain?

Nyilván hatással lehet Afrikára, mert olyan kontinensről beszélünk, ahol az állam hatalma összezsugorodóban van, és egyre erősebbek a nem-állami, törvénytelen szereplők. Néha a kormányok képtelenek kormányozni saját területeiket. A periferikus közösségek inkább választják a nem-állami fegyveres erőket, mint az államot. Afrikában hatalmas, nemzetközi bűnöző hálózatok aktívak. Az ukrajnai háború miatt egyre jobban terjednek el a fegyverek, főleg a kézifegyverek, melyeket nehéz ellenőrözni, könnyen átjutnak a határokon. A fegyvercsempészet növekedése komoly aggodalomra ad okot. Ezek a fegyverek felbukkanhatnak Líbiában, Észak-Maliban, Burkina Fasóban. Ezeken a helyeken közös fellépésre lenne szükség. De a nyugati világ nagy részre úgy gondolja, ők határozzák meg, mik a fontos ügyek, és mi csak követhetjük őket. És ez nem csak az afrikai kormányokat, de az afrikai népeket is zavarja, és feszültségre ad okot.

És akik frusztráltak, alternatívát keresnek. Ezért szemet hunynak az illegális tevékenységek felett.

Mit gondol Magyarország álláspontjáról a háború kapcsán?

Az európaiaknak meg kéne ragadniuk ezeket a lehetőségeket. Mindenki közös pontokat keres most. De hogyan lehet elérni a közös pontokat, ha nem hallgatjuk meg egymást? Magyarország álláspontja világos, mivel a valóságot kell figyelembe venniük, hiszen a háború a szomszédjukban zajlik. 

A magyar kormány hangja bizakodásra ad okot, és reméljük, hogy egyre többen megtalálják velük a közös hangot Európában, ez létfontosságú. A kórusban most sok hang játszik. A megoldást egyedül az jelentheti, ha azok a hangok erősödnek, melyek kommunikálni és tárgyalni akarnak, de ezek most el vannak nyomva azon hangok által, melyek konfrontálódni akarnak az ellenséggel. De ennyire azért nem vagyok optimista. Hogy őszinte legyek, a nagyhatalmak nem érdekeltek abban, hogy pozitív értelemben csatlakozzanak ehhez a kórushoz.

Fotó: Földházi Árpád