Kinek jó a kahovkai gát felrobbantása?

Mint ismeretes, ma hajnalban átszakadt Nova Kahovkánál a víztározó, illetve vízerőmű gátja – az ukránok szerint az oroszok robbantottak az erőmű egy gépházában, az oroszok szerint robbanás nem történt, hanem az erőmű felső részét érő ukrán lövések miatt fokozatosan egyre több tartópillér szakadt át. Bár biztosan még nem tudni, ki felelős az objektum sérüléséért, igyekszünk számba venni, kinek állhatott inkább érdekében. Egybehangzó ukrán és orosz értesülések szerint a vízerőmű javíthatatlan, a tározó vizének lefolyása után is nehezen átjárható marad az a folyószakasz, amelyet a kahovkai gát kötött össze.

Ezt mondják a magyar szakértők

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője inkább orosz műveletet lát a helyzet hátterében. „Az ukrán műveleteket ez hetekre akadályozni fogja mind a két irányban. Kelet felé is, mert a sáros tómedren nehezebb átkelni, mint motorcsónakokkal, ahogy eddig tették”. Úgy fogalmaz, a kahovkai gát megsemmisítésével egy tabu is megdőlt: ha a Dnyeper felső folyásán a további gátakat is lerombolják az oroszok, „a keleti ukrán hadsereg utánpótlása jelentősen megnehezül”, mert a gátperemek általában utak és vasutak is.

Rácz András Oroszország-szakértő is az oroszokat okolja a történtekért, mert „az áradás nyilván lehetetlenné tesz bármilyen átkelési műveletet a Dnyiprón”. Ukrán műveletet azért tart valószínűtlennek, mert szerinte Ukrajna nem hajtana végre olyan cselekményt, amely elárasztja saját nagyvárosát és falvait (Herszon városa ukrán kézen van, jelenleg a város alacsonyabban fekvő területeit, illetve a környékbeli falvakat súlyos áradás sújtja), elpusztítja egy kulcsfontosságú vízerőművét, az erőmű hűtővíztározójának vízellátását veszélyeztetve kockázatoknak teszi ki az – egyébként orosz kézen lévő – zaporizsjei atomerőművet, és gátolná a Dnyeperen átnyúló ukrán ellentámadást megindítását.

Demkó és Rácz szavaiból is az rajzolódik ki, hogy az oroszok érdekét egyértelműen szolgálja, hogy a Dnyeper átjárhatatlanná tételével legalábbis a Krím, de távlatosan az orosz kézen lévő Herszon és Zaporizsje megyei területek irányába

Ugyanakkor ez annyiban ukrán érdek is, hogy a Dnyeper átlépését – és ezzel Mikolajiv, Krivij Rih, majd Odessza irányába Ukrajna tengertől való teljes elzárását – az oroszok maguknak is nagyon megnehezítették, ha ők követték el a támadást, erről valószínűleg letettek.

Lehettek-e az oroszok?

Ukrán oldalról úgy magyarázzák a létesítmény elleni támadást – amelyet szerintük a 205-ös gépesített lövészdandár követett el –, hogy Oroszország nem bírta kivárni, hogy melyik frontszakaszon indul el végül a várva várt ukrán ellentámadás, ezért az egyik lehetséges szakaszon lépett, és a Krím, illetve a Herszoni terület délkeleti része esetében megnehezítette azt.

Alekszandr Kovalenko elemző, az Információs Ellenállás nevű ukrán civilszervezet szakértője az egész napos ukrán állami háborús hírműsorban, a „telemaratonban” úgy fogalmazott, az orosz parancsnokságban „kaotizáció” figyelhető meg, s az oroszok „úgy döntöttek, lépnek a Dnyeper bal partján, hogy biztonságuk legyen attól, hogy a Dnyeperen való átkeléssel megpróbálkozzanak az ukrán fegyveres erők, ezáltal még egy új támadási irányt nyissanak.” Ennek okát Kovalenko „a pánikban, a helyzet meg nem értésében és a káoszban” látja. Az ukrán szakértő ugyanakkor úgy véli, a lépés nem fog „jelentős taktikai vagy stratégiai szintű befolyást gyakorolni a harci övezetben”, csak az oroszok által megszállt területek lakói fognak szenvedni tőle.

Natalja Gumenyuk, az ukrán Déli Védelmi Erők egyesített sajtóközpontjának vezetője még ennél is optimistább – nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „a magas vízállás miatt [az oroszoknak – a szerk.] minél távolabbra el kell mozdulniuk a bal parttól. Ez azt jelenti, hogy

azaz az oroszok kevésbé fogják tudni lőni az ukrán kézen lévő Herszont. Indokolni egyébként ő is azzal indokolja az orosz támadást, hogy az oroszoknak „nem bírták az idegeik, és megpróbálják növelni a vízi mélységet annak érdekében, hogy az ukrán védelmi erők ne jöjjenek át próbálkozni.”

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó nem teljesen osztja az optimista szakértők véleményét, ő azt nyilatkozta, hogy a helyzet „korrekciókat” kényszerít ki az ukrán ellentámadási tervben, ugyanakkor csak „erősíti a deokkupáció felgyorsításának vágyát”.

Lehettek-e az ukránok?

Az egyetlen fajsúlyos ellenérv, ami afelé mutat, hogy a kahovkai gátat nem az oroszok semmisítették meg, a Krím vízellátása, amely ezáltal nehezebb lesz – Nova Kahovka víztározójából indul ki ugyanis az Észak-krími-csatorna, illetve az orosz kézen lévő Herszon megyei területek öntözését is innen oldották meg.

a helyzetnek nem lesz érdemleges kihatása a vízellátásra. Pavel Filipcsuk, Nova Kahovka kerület közigazgatásának vezetője azt nyilatkozta, hogy a Herszoni terület öntözését nem befolyásolja majd a kahovkai gátszakadás, mert az ukránok belövései miatt ott egyébként sem folyik most a megszokott módon a mezőgazdasági tevékenység; probléma a víz Krímre juttatásával akadhat.

A krími orosz hatóságok ugyanakkor nem aggódnak emiatt. Szergej Akszjonov krími kormányzó szerint az Északi-krími-csatorna kiszárad majd ugyan, de a régiónak van elég víztartaléka ahhoz, hogy ez ne jelentsen problémát. Mihail Razvozsajev, a krími önkormányzó nagyváros, Szevasztopol kormányzója ugyanezt mondta Szevasztopolról: a város vízellátását amúgy is saját víztározóikból oldják meg, amik pedig kellőképpen teli vannak.

Az orosz változat a gát megsemmisülésére egyébként az, hogy az ukrán hadsereg Vilha rakétasorozatvetővel lőtte a kahovkai vízerőművet, melynek következtében a gát szerkezetében olyan sérülések keletkeztek, amelyek a víz nyomása alatt a tartópillérek fokozatos kidőlését idézték elő.

Miután azonban az oroszok saját médiájukban vehemensen cáfolják az egyetlen olyan érvet, amely az ukránokra terelné a gyanút a gátrobbantás kapcsán, a művelet mögött sokkal inkább látszik most orosz érdek, mint ukrán.

Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat