Az Európai Bizottság újabb közös hitelfelvételt szorgalmaz, pedig hazánk már közölte: nem lesz meg az ehhez szükséges egyhangú döntés.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, 18 milliárd eurót spórolt Magyarország az EU-nak azzal, hogy
Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Az Európai Bizottságot azonban úgy tűnik, látszólag nem zavarja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter kedden közölte uniós kollégáival, hogy hazánk nem támogatja a Bizottság szándékát, hogy 18 milliárdos mentőcsomagot küldjön Ukrajnának,
A Bizottság ugyanis már be is jelentette, milyen keretek között szeretné biztosítani Ukrajnának a 18 milliárdos mentőcsomagot. Közölték többek között, hogy a támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően pedig legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának, és
De szorgalmazzák azt is, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit.
A szervezet kijelentette, ennek a csomagnak köszönhetően „Ukrajna képes lesz továbbra is fizetni a béreket és a nyugdíjakat, fenntartani az alapvető közszolgáltatásokat és a makrogazdasági stabilitást, valamint helyreállítani az orosz erők által megsemmisített kulcsfontosságú infrastruktúrákat”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn Szófiában azt mondta,
A tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”. Felszólalásában rámutatott,
ráadásul hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren”– közölte. „Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott. Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.
Szijjártó Péter ezt követően érintette a háborúra adott szankciós válaszokat. Úgy vélekedett, hogy egyértelműen épp az ellenkezője történt annak, mint amit ígértek a korlátozások elrendelésekor, ugyanis a háború egyre brutálisabb és az orosz helyett az európai gazdaság kényszerült térdre.Utóbbit jól példázza, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog – hangsúlyozta. „Meg kell értenünk, hogy ezen válaszintézkedések alapvetően kudarcot vallottak.
Az európai gazdaság szenved és az is világos, hogy ebből a helyzetből ki profitál”
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
Az ukránok két amerikai választáson is engedték, hogy a demokraták eszközül használják őket Donald Trump és a republikánusok ellen.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
A korábbi egyházfők csak néhány állomáson vették kézbe a feszületet, XIV. Leó viszont végigjárta a több mint 1 órás keresztutat azzal a feszülettel, amely egykor II. János Pál pápa számára készült.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 68. rész.
