A rendelkezésre álló kevés információból két lehetséges forgatókönyv látszik kirajzolódni. Az egyik szerint az ukrán partvédelem több, nagyon alacsony repülési profilú (sea skimmer) Neptun rakétát is indított a cirkálóra, melynek elavult légvédelme a kedvezőtlen viszonyok közepette is lelőtt belőlük kettőt. A hajót közben két találat is érte, amelyből az egyik berobbantotta a fedélzeti indítók egyik, kisbusz méretű rakétáját, és ez vezetett az oroszok által is beismert tűzhöz és robbanáshoz.
A másik elképzelés szerint a cirkáló az elemi háborús óvatosság nélkül,
kikapcsolt radarokkal, nyitott vízzáró ajtókkal, pihenő legénységgel hajózott.
Az így kapott találatok nyomán a fellobbanó tüzeket esélyük sem volt eloltani, sőt az oltásra használt víz vezetett végül a hajó felborulásához.
Egy dolog biztos: akár abban bízott a hadihajó – a támadásban életét vesztő – kapitánya, hogy működő radar nélkül, „lesötétítve”, lopakodva nem fedezik fel, akár egy jól megtervezett és kivitelezett, külső információkkal is segített támadás bírta le az öreg légvédelmet, az ukránok jelentős erkölcsi és anyagi győzelmet arattak.