Nagy lépést tehet Szerbia januárban az uniós csatlakozás irányába

Jóváhagyta a tegnapi napon a szerb törvényhozás azt a január 16-án tartandó népszavazást, amelynek eredményeképpen módosulhat az alkotmány tartalma. Az alkotmánymódosítás

ily módon pedig az uniós csatlakozás előszobájának is tekinthető.

A 2006-os Alkotmány jelenleg úgy rendelkezik, hogy a bírákat a parlament választja meg a hivatali idő első három évére, s a próbaidőszakot követően a kinevezést egy bírói szakmai testület erősíti meg határozatlan időre. A szakmai testület tagjait a szintén a parlament választja meg. A jogalkotónak hasonló befolyása van az ügyészek kinevezésére is.

Ez változhat meg jövő januárban, amikortól az Igazságügyi Felsőtanács (Visoki savet sudstva, High Judicial Council) veszi át azokat a feladatokat a bírói kinevezés kapcsán, amelyeket eddig a parlament politikai testületként látott el. A felsőtanács hat bírák által kiválasztott bíróból, négy, a parlament kétharmados többségével választott ügyvédből és egy főbíróból áll majd. Az ügyészeket  szintén egy a parlamenttől elkülönült 11 tagú szerv választja majd. Ezzel a fordulattal Szerbia közelebb kerül ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamává váljon. 

A népszavazási kérdés így szól majd:

„Hozzájárul-e ahhoz, hogy törvény útján módosítsák a Szerb Köztársaság Alkotmányát?”

tekintettel arra, hogy annak eltörléséről a szerbiai parlament a múlt héten szavazott. Eddig a szavazópolgárok 50 százalékos többségi álláspontja kellett az érvényes népszavazáshoz.

A népszavazást a 250 fős parlament 193 képviselője támogatja.

A küszöbön álló módosítások kapcsán Maja Popović igazságügyi miniszter a következőképpen fogalmazott: „az alkotmánymódosítás célja, hogy növelje az állampolgároknak a jogbiztonságba vetett bizalmát”, mivel a független bírói és ügyészségi hivatal a jogvédelem garanciáját is jelenti a bírói eljárások során. Popović így folytatta: „Az igazságügyi reformok a további reformok előfeltételeinek számítanak, a jogállamiság szempontjából pedig a legfontosabbnak; a jogállamiság egy alapvető érték bármilyen demokratikus társadalomban, egyszersmind az Európai Unió prioritásai között is szerepel.” Popović kiemelte továbbá, hogy az alkotmánymódosítás megerősítése a szerb emberek legfőbb érdekeit szolgálják, sikere esetén pedig

Az alkotmánymódosítás Szerbiának az Európai Bizottsággal kölcsönösen kialkudott uniós csatlakozási akciótervének 23. fejezetében is szerepel. 

Kép: DIMITRIJE GOLL / Serbia's Presidential press service / AFP

Dobozi Gergely