Jóváhagyta a tegnapi napon a szerb törvényhozás azt a január 16-án tartandó népszavazást, amelynek eredményeképpen módosulhat az alkotmány tartalma. Az alkotmánymódosítás
az ügyészek és a bírák kinevezési eljárásának depolitizálásával kapcsolatos,
ily módon pedig az uniós csatlakozás előszobájának is tekinthető.
A 2006-os Alkotmány jelenleg úgy rendelkezik, hogy a bírákat a parlament választja meg a hivatali idő első három évére, s a próbaidőszakot követően a kinevezést egy bírói szakmai testület erősíti meg határozatlan időre. A szakmai testület tagjait a szintén a parlament választja meg. A jogalkotónak hasonló befolyása van az ügyészek kinevezésére is.
Ez változhat meg jövő januárban, amikortól az Igazságügyi Felsőtanács (Visoki savet sudstva, High Judicial Council) veszi át azokat a feladatokat a bírói kinevezés kapcsán, amelyeket eddig a parlament politikai testületként látott el. A felsőtanács hat bírák által kiválasztott bíróból, négy, a parlament kétharmados többségével választott ügyvédből és egy főbíróból áll majd. Az ügyészeket szintén egy a parlamenttől elkülönült 11 tagú szerv választja majd. Ezzel a fordulattal Szerbia közelebb kerül ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamává váljon.
A népszavazási kérdés így szól majd:
„Hozzájárul-e ahhoz, hogy törvény útján módosítsák a Szerb Köztársaság Alkotmányát?”
A referendummal kapcsolatban érdekesség, hogy esetében már nem lesz érvényességi küszöb,
tekintettel arra, hogy annak eltörléséről a szerbiai parlament a múlt héten szavazott. Eddig a szavazópolgárok 50 százalékos többségi álláspontja kellett az érvényes népszavazáshoz.
A népszavazást a 250 fős parlament 193 képviselője támogatja.
A küszöbön álló módosítások kapcsán Maja Popović igazságügyi miniszter a következőképpen fogalmazott: „az alkotmánymódosítás célja, hogy növelje az állampolgároknak a jogbiztonságba vetett bizalmát”, mivel a független bírói és ügyészségi hivatal a jogvédelem garanciáját is jelenti a bírói eljárások során. Popović így folytatta: „Az igazságügyi reformok a további reformok előfeltételeinek számítanak, a jogállamiság szempontjából pedig a legfontosabbnak; a jogállamiság egy alapvető érték bármilyen demokratikus társadalomban, egyszersmind az Európai Unió prioritásai között is szerepel.” Popović kiemelte továbbá, hogy az alkotmánymódosítás megerősítése a szerb emberek legfőbb érdekeit szolgálják, sikere esetén pedig
Szerbia nagyot lép előre az uniós csatlakozáshoz vezető ösvényen.
Az alkotmánymódosítás Szerbiának az Európai Bizottsággal kölcsönösen kialkudott uniós csatlakozási akciótervének 23. fejezetében is szerepel.
Kép: DIMITRIJE GOLL / Serbia's Presidential press service / AFP
Dobozi Gergely