Amy Coney Barrett kinevezésének margójára

"Az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában a bizottsági meghallgatását követően a Szenátus megerősítette Amy Coney Barrett legfelsőbb bírósági kinevezését. A testületben így hat republikánus és három demokrata elnök által kinevezett bíró fog ítélkezni. A demokrata szenátorok a bizottsági szavazáson nem vettek részt, amellyel az eljárás legitimitását kívánták kétségbe vonni, míg a szenátusi szavazáson valamennyien nemmel szavaztak. A négy évvel ezelőtti eseményekre emlékeztettek, amikor a Szenátus napirendre sem vette Barack Obama jelöltjének meghallgatását és hiteltelenséggel vádolták a republikánusokat. Ugyan valóban rendhagyó, hogy elnökválasztási évben, ráadásul a választás napjához ilyen közel zajlik a Legfelsőbb Bíróság egy tagjának kinevezése, de azért közel sem példa nélkül való az amerikai történelemben."

(...)

"Elsőként szükséges megjegyezni, hogy Amy Coney Barett kinevezése nemcsak egy egyszerű elnökválasztási évben, hanem rendkívüli körülmények között megrendezett választások előtt történt. A koronavírus-járvány jelenléte és terjedése miatt valamennyi tagállam szeretné elkerülni, vagy legalább mérsékelni, hogy a választás napján a választók fertőzésveszélynek legyenek kitéve. Ennek érdekében alternatív választási eljárásokat vezetnek be, vagy kiterjesztik a már meglévő ilyen jogszabályi lehetőségeket. Az amerikaiaknak így idén – tagállamtól függően – szélesebb körben nyílik lehetőségük arra, hogy szavazatukat korábban vagy a szavazóhelyiségtől különböző helyen adják le, vagy akár levél útján szavazzanak. A beérkezett kérelmek alapján pedig kimagaslóan sok amerikai kíván élni ezekkel a lehetőségekkel. Emellett a választási eljárás szabályainak változásai miatt már most országszerte pereket indítottak. A perek egy része, mint például a választás időpontját követően beérkezett levélszavazatok érvényessége miatt emelt kifogás, már a Legfelsőbb Bíróságig is eljutott. Ha az elnökválasztás szoros lesz, akkor akár az is előfordulhat, hogy a húsz évvel ezelőtti választáshoz hasonlóan ezúttal is a Legfelsőbb Bíróság döntésén múlik a győztes személye. A demokraták nyilvánvalóan azt feltételezve, hogy egy ilyen hipotetikus helyzetben Donald Trump elnöknek kedvező döntést hoz, bojkottal próbálták hátráltatni Amy Coney Barrett kinevezését.

Másodsorban amint az a bizottsági üléseken a demokrata és republikánus szenátorok kérdéseiből egyaránt kitűnt, a kinevezéstől ki-ki a maga számára kedvező döntéseket reméli a társadalmat megosztó ügyekben. A republikánusok leginkább azt várják, hogy jelentősen mérséklődik John Robert főbíró irányító szerepe. Az elmúlt évektől eltérően ugyanis már nem lesz lehetősége arra, hogy a korábban négy, jelenleg három progresszív bíróhoz csatlakozva a konzervatívokkal szemben döntsön el ügyeket. A George W. Bush elnök által kinevezett főbíró bár saját maga konzervatív, de számos esetben bírói meggyőződése elé helyezte az intézmény vélt érdekét, vagyis azt, hogy a politikai hatalmi ágak felett álló szereplőként – saját szóhasználatát idézve – egyfajta játékvezetői mezben tűnjön fel. Öt konzervatív bíró mellett a főbírónak ez a mozgástere megszűnik."

(...)

"Harmadsorban ugyanakkor a kinevezés legnagyobb tétje egy alkotmányértelmezési szemléletváltozás megszilárdulása lehet. A nyugati világ zászlóshajójaként az Egyesült Államok alkotmányos demokrácia. Demokratikus, mert a kormányzat és az emberek között jön létre, beleegyezésükön alapul. A népszuverenitás jegyében a hatalom gyakorlása a népre vezethető vissza. Abraham Lincoln híres gettysburgi beszédét idézve: a kormányzat a néptől ered, a nép által valósul meg, a népért való. Másfelől azonban ez a hatalomgyakorlás alkotmányos, mert csak a hatalmi ágak szétválasztása és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett történhet. Ebben a rendszerben a bírók, akik nem választott tisztviselők, nem a többség akaratát képviselik és politikai értelemben nem is elszámoltathatók. Az a feladatuk, hogy ellenőrizzék, vajon a demokratikus szervek hatalomgyakorlása az alkotmányos keretek között marad-e. Amy Coney Barrett bizottsági meghallgatása ironikus módon szemléltette, amint a szenátorok, vagyis az egyik választott szerv tagjai a legalapvetőbb közpolitikai döntéseket kérik számon azon a jelöltön, akinek a feladata csupán ezen döntések alkotmányossági vizsgálata lenne. "

(...)

"És hogy befolyásolhatja-e mindez Európát és benne akár Magyarországot? Az elmúlt évszázad legnagyobb – legutóbb a koronavírus kapcsán is beigazolódott – tanulsága, hogy ami távolinak tűnik, az valójában nem az. Európa is hasonló cipőben jár, a bírói hatalom Európában is a népképviseleti szervek közpolitika alakításának rovására nyer teret. Ezt a jelenséget itt ráadásul az súlyosbítja, hogy több bírói hatalom egyszerre van jelen. A nemzeti bíróságokon, alkotmánybíróságokon kívül olyan szupranacionális fórumok, mint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, a luxemburgi Európai Unió Bírósága vagy akár a washingtoni, stockholmi, párizsi és más beruházásvédelmi választott bíróságok is átveszik a demokratikus közpolitika-alkotás szerepét."

(...)

"Amy Coney Barrett kinevezése tehát nem elsősorban a hétköznapokat meghatározó döntések, hanem egy korszakot befolyásoló szemlélet miatt válhat jelentőssé. Míg ugyanis az amerikai elnökválasztás az elkövetkező pár évre, addig a mostani bírókinevezés évtizedekre befolyásolhatja Amerika jövőjét."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.