Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A német titkosszolgálati szervezetek ellenőrizhették a külföldön dolgozó újságírók és más személyek kommunikációját is. A német Alkotmánybíróság most hatályon kívül helyezte az ezt lehetővé tevő törvényt.
A portál által a cikkben megszólaltatott Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül igazgatója szerint az ilyen eljárások a titkosszolgálatok részéről aláássák Németország alkotmányos rendjét. Az ügy előzményéről annyit érdemes tudni, hogy a németországi civil szervezetek több riporterrel együtt indítványt nyújtottak be a 2017-es nemzetbiztonsági törvény ellen, amely engedélyezte a külföldi személyek lehallgatását jogi indoklás nélkül. A riporterek továbbá aggodalmaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a titkosszolgálatok kémkedhettek utánuk a tudtukon kívül. Az ügy érdekessége, hogy az érintett törvény léte sem volt feltétlenül közismert, annak tényére még az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok világítottak rá.
A Német Alkotmánybíróság kedden a kérdéses törvényt 2021-től hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a törvény sérti a telekommunikációs magánjogokat és a sajtószabadságot is.
A civil szervezetek képviselői kritizálták a német kormányt, amiért az nem alkotott konkrét szabályokat a nemzetközi megfigyelésekkel kapcsolatban. Nehezményezték továbbá azt is, hogy a kormány lényegében napi gyakorlattá tette a külföldi polgárok megfigyelését.
Christian Mihr nagy sikernek nevezte az Alkotmánybíróság döntését és hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság ismét bizonyította a sajtószabadság ügye prioritás számára.