Az Emberi Jogok Európai Bírósága februárban Spanyolországnak adott igazat, amikor kimondta, hogy a dél-európai állam jogszerűen küldte vissza a határsértő migránsokat Marokkóba. Habár az ítélet mindenképpen a Bíróság újszerű hozzáállását mutatja, a kérdés árnyaltabb az uralkodó EU-s paradigmák tükrében.
"[Az Emberi Jogok Európai Bírósága] februári ítélete értelmében a spanyol kormány nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének Negyedik Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglalt „non-refoulement” (vagyis a kollektív kiutasítás) tilalmát."
"A döntés egyúttal örömteljes fordulatot tükröz az EJEB ítélkezési gyakorlatában, tekintettel arra, hogy biztosítja egy európai kormánynak a jogot arra, hogy fennhatóságát a saját határain is gyakorolja."
"Az ügyben az a mali és elefántcsontparti származású személy folyamodott kérelemmel az EJEBhez, akik 2014-ben egy nagyobb csoport tagjaiként jogellenes behatolást kíséreltek meg Spanyolország területére, a marokkót és a spanyol fennhatóság alatt álló Melillát elválasztó kerítésen átmászva."
"Miután „N.T.” és „N.D.” elérték a kerítés legtetejét, a spanyol rendőrség segítségével másztak le onnan, akik azonnal visszajuttatták őket Marokkó területére (még ugyanabban az évben a két úriembernek sikerült jogellenesen spanyol földre jutniuk – egyikük esetében a menedékkérelmet a hatóságok elutasították, míg a másik személy soha terjesztett elő ilyet)."
"Első ízben, 2017-ben az EJEB még a kérelmezők javára ítélt, kártérítésre jogosítva őket. Idén februárban azonban a spanyol kormány jogorvoslati indítványára az EJEB Nagykamarája megváltoztatta az elsőfokú ítéletet."
"A 2020-as döntés azzal a figyelemreméltó újdonsággal szolgált, hogy a Bíróság arra hivatkozással adott igazat Spanyolországnak, hogy a kérelmezők nem vették igénybe a rendelkezésre álló jogszabály által biztosított lehetőségeket, ennek megfelelően épp a saját magatartásuk jogosította fel a Guardia Civilt arra, hogy gondoskodjon a Marokkóba való visszajuttatásokról anélkül, hogy bármilyen szempontból is mérlegelje a kérelmezők személyes körülményeit."
"Az ítéletnek az EU-s határvédelmi szabályozásra való hosszútávú következményeit nehéz megítélni. Egyrészt azért, mert az ítélet azon a bírói megfontoláson alapult, hogy a kérelmezők biztonságban és jogszerűen tartózkodtak Marokkóban, ennek megfelelően nem tudhatjuk, hogy másként ítélt volna-e a bíróság, ha a személyes körülményeik eleve máshogy alakulnak."
"Másrészt azért, mert a kérelmezők szárazföldön kíséreltek meg Spanyolország területére lépni. Tekintettel azonban arra, hogy a tengeri határátlépésre a tengerjog nemzetközi jogi rendelkezései irányadók, a tengeri határátlépésre is más szabályok irányadók."
"Harmadrészt relevanciával bírnak az ítéletet megalapozó tények, melyek szerint a határsértés tömegesen történt. Nem teljesen világos emiatt, hogyha egyedül próbálkoznak, ezt miként mérlegelte volna a Bíróság."
"Sokkal tisztábban látunk akkor, ha a spanyol alkotmánybíróság is kialakítja a saját álláspontját az EJEB-ítélet fényében. Az eset összetettsége miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ugyanis nem mozdítja el Európát az ausztrál bevándorlási politika irányába, amely a határsértéssel szemben zéró tolerancia elvét hirdeti."
"A hitelesség megőrzése érdekében az európai migrációs politikának ötvöznie kellene a prudens határvédelmet a menedékkérők harmadik országban való szervezett elhelyezésével. A non-refoulement eltúlzott jogértelmezése miatt azonban az európai elköteleződés a szervezett elhelyezés politikája mellett egyelőre várat magára. Mégis, látszik a realitása annak, hogy a várva-várt bírói pragmatizmus utat tör magának az irreguláris migráció területén is."
"A szűkítő jogértelmezés ugyanis nem vezetne máshoz, mint a jelenlegi migrációs jogi álláspont elmélyedéséhez.
A közvélemény-kutatások következetesen az EU-polgárok elégedetlenségéről szólnak az EU migrációs politikáját illetően. Ha a migrációs politika alakítása továbbra is az állampolgárok akarata ellenére történik, a Nyugat további gyengülése borítékolható."
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az egész világot felforgatják a Donald Trump által bejelentett vámtarifák és viszonossági vámok. Az Európai Unió vesztes pozícióból próbál egyezkedni az Egyesült Államokkal, és Kína is okozhat meglepetéseket. Megnéztük, hogyan is érintené Európát és benne hazánkat a tényleges vámháború.
A TEMPÓ legújabb adásában Kohán Mátyás elmagyarázza, hogy miért kerülne Ukrajna EU-tagsága felfoghatatlanul sok pénzbe, és miért fizettetnék meg velünk a cechet, miközben a mezőgazdaság, az ipar és a fejlesztések is rámennének Brüsszel tervére.
Csakhogy a neoliberális pofátlanság mindig elnyeri méltó jutalmát.
A magyar ellenzék jelenleg teljesen elköteleződött Brüsszelnek.
A portál szerint hazánk Ukrajnával kapcsolatos álláspontja az uniós kapcsolatok szélére taszítja Magyarországot.
„Azt, hogy ez mivel jár, jól láthatták a magyar gazdák, amikor az ukrán gabona elözönlötte a kelet-európai piacot” – mutatott rá Dömötör Csaba.
Közben egyébként szorul a hurok a lemondott alapító-elnök, Klaus Schwab körül.
A megújult lebonyolításnak és a sztárrangadóknak köszönhetően minden eddigi várakozást felülmúlt a BL nézettsége a csatornán.
