Valóban forradalmi az EJEB ítélete a migráció kapcsán?

"[Az Emberi Jogok Európai Bírósága] februári ítélete értelmében a spanyol kormány nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének Negyedik Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglalt „non-refoulement” (vagyis a kollektív kiutasítás) tilalmát."

"A döntés egyúttal örömteljes fordulatot tükröz az EJEB ítélkezési gyakorlatában, tekintettel arra, hogy biztosítja egy európai kormánynak a jogot arra, hogy fennhatóságát a saját határain is gyakorolja."

"Az ügyben az a mali és elefántcsontparti származású személy folyamodott kérelemmel az EJEBhez, akik 2014-ben egy nagyobb csoport tagjaiként jogellenes behatolást kíséreltek meg Spanyolország területére, a marokkót és a spanyol fennhatóság alatt álló Melillát elválasztó kerítésen átmászva."

"Miután „N.T.” és „N.D.” elérték a kerítés legtetejét, a spanyol rendőrség segítségével másztak le onnan, akik azonnal visszajuttatták őket Marokkó területére (még ugyanabban az évben a két úriembernek sikerült jogellenesen spanyol földre jutniuk – egyikük esetében a menedékkérelmet a hatóságok elutasították, míg a másik személy soha terjesztett elő ilyet)."

"Első ízben, 2017-ben az EJEB még a kérelmezők javára ítélt, kártérítésre jogosítva őket. Idén februárban azonban a spanyol kormány jogorvoslati indítványára az EJEB Nagykamarája megváltoztatta az elsőfokú ítéletet."

"A 2020-as döntés azzal a figyelemreméltó újdonsággal szolgált, hogy a Bíróság arra hivatkozással adott igazat Spanyolországnak, hogy a kérelmezők nem vették igénybe a rendelkezésre álló jogszabály által biztosított lehetőségeket, ennek megfelelően épp a saját magatartásuk jogosította fel a Guardia Civilt arra, hogy gondoskodjon a Marokkóba való visszajuttatásokról anélkül, hogy bármilyen szempontból is mérlegelje a kérelmezők személyes körülményeit."

"Az ítéletnek az EU-s határvédelmi szabályozásra való hosszútávú következményeit nehéz megítélni. Egyrészt azért, mert az ítélet azon a bírói megfontoláson alapult, hogy a kérelmezők biztonságban és jogszerűen tartózkodtak Marokkóban, ennek megfelelően nem tudhatjuk, hogy másként ítélt volna-e a bíróság, ha a személyes körülményeik eleve máshogy alakulnak."

"Másrészt azért, mert a kérelmezők szárazföldön kíséreltek meg Spanyolország területére lépni. Tekintettel azonban arra, hogy a tengeri határátlépésre a tengerjog nemzetközi jogi rendelkezései irányadók, a tengeri határátlépésre is más szabályok irányadók."

"Harmadrészt relevanciával bírnak az ítéletet megalapozó tények, melyek szerint a határsértés tömegesen történt. Nem teljesen világos emiatt, hogyha egyedül próbálkoznak, ezt miként mérlegelte volna a Bíróság."

"Sokkal tisztábban látunk akkor, ha a spanyol alkotmánybíróság is kialakítja a saját álláspontját az EJEB-ítélet fényében. Az eset összetettsége miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése ugyanis nem mozdítja el Európát az ausztrál bevándorlási politika irányába, amely a határsértéssel szemben zéró tolerancia elvét hirdeti."

"A hitelesség megőrzése érdekében az európai migrációs politikának ötvöznie kellene a prudens határvédelmet a menedékkérők harmadik országban való szervezett elhelyezésével. A non-refoulement eltúlzott jogértelmezése miatt azonban az európai elköteleződés a szervezett elhelyezés politikája mellett egyelőre várat magára. Mégis, látszik a realitása annak, hogy a várva-várt bírói pragmatizmus utat tör magának az irreguláris migráció területén is."

"A szűkítő jogértelmezés ugyanis nem vezetne máshoz, mint a jelenlegi migrációs jogi álláspont elmélyedéséhez.
A közvélemény-kutatások következetesen az EU-polgárok elégedetlenségéről szólnak az EU migrációs politikáját illetően. Ha a migrációs politika alakítása továbbra is az állampolgárok akarata ellenére történik, a Nyugat további gyengülése borítékolható."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.