Iszlamistákat kaptak el Németországban
A férfiak karácsonyi vásáron akartak terrortámadást végrehajtani.
Néhány csillapító gondolat a nagy felbolyduláshoz.
„A hanaui véres merénylet után nagy volt az egyetértés a legtöbb német politikus és megmondóember között: Németországot elborítja a fanatikus jobboldali terrorizmus. Szinte minden kiadó és párt kifejezte ezzel kapcsolatos aggodalmát. A német demokrácia veszélyben van - figyelmeztetett a Die Welt. A weimari köztársaság bukásának és Hitler hatalomátvételének emlékei ismét körben jártak. És a felelősök is gyorsan kézre kerültek: a jobboldali AfD a főbűnös.”
(…)
„Talán érdemes azonban a német felindultságot kissé kevéssé expresszionista módon megközelíteni. Németország nem áll az összeomlás szélén. A demokratikus intézmények sem inognak. A többszörös hanaui gyilkosság egy súlyosan zavarodott magányos elkövető tette. A korábban semmivel fel nem tűnő banki alkalmazott, Tobias R. beképzelt agyszülemények tébolyodott világában élt. A külföldiek meggyilkolásával egy időhurokba szeretett volna becsatlakozni, hogy így korrigálhassa a teremtés elhibázottságát négymilliárd évvel ezelőtt.
Egy ilyen tettet politikailag motivált terrorcselekménynek feltüntetni, ahogyan azt Seehofer, a német belügyminiszter tette, aligha találó a pszichiátriai esetnek számító gyilkos sajátos belső logikája kapcsán. Az sem tisztességes a kormány részéről, hogy ellenzéki pártokat vagy politikusokat tesznek felelőssé egy klinikai futóbolond őrült tetteiért. Természetes persze, hogy a tettes eltorzult világészlelése is kapott impulzusokat a valós politika világából. Azonban azt is fura lenne állítani, hogy a Westernek tehetnek arról, ha valaki elkezd embereket agyonlőni az utcán, miután megnézett egy ilyen filmet.
Félreértés ne essék: A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erőszak kérdése fontos ügy Németországban. Összességében azonban a szélsőbaloldali közeg nagyobb és veszélyesebb. A 2015-ös migrációs válság óta azonban szemmel láthatóan sokasodnak a jobboldali merényletek és erőszakos cselekmények. Erről komolyan beszélni kell, de pont nem a hanaui eset a megfelelő apropó ehhez. Egy mentálisan beteg ember tetteinek belpolitikai célú instrumentalizálása pont gyengíti az emellett szóló érveket. Azáltal nem lehet közelebb kerülni az AfD-kérdéshez, hogy a pártot és szavazóit is egy erőszakos elmeháborodott tettével helyezik egy platformra.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.