Lecke a Habsburgoktól az Európai Unió külpolitikájának alakítására

Őfelsége Ferenc József apostoli királyi fenség kézcsókkal köszönte meg az orosz cár segítését saját népével szemben. IV Károly bár jól tudta, az Antant megszállja Magyarországot, ha visszatér Magyarországra. Két királypuccsot is megkísérelt. Csak Horthy Miklós közbelépése volt az, ami megmentette országunkat. Csak két adalék a Habsburgokról.... 849. május 21-én Varsóban került sor I. Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár találkozójára. Ekkor véglegesítették azt a megállapodást, amelynek értelmében az orosz cár 200 ezer katonát ad „kölcsön” az osztrák császárnak az egyre inkább elharapódzó „magyar lázadás”, azaz az Ausztriát létében fenyegető magyar szabadságharc leverésére. Ekkora haderő önmagában képes volt eldönteni a magyar szabadságharc sorsát. Ferenc József császár tehát kétségkívül hálás lehetett Miklós cárnak ezért a testvéri segít­­ségért. Több történeti munka szerint köszönetét egy színpadias gesztussal is kifejezte: a varsói Lazienki-palota erkélyén letérdepelt a cár előtt, s megcsókolta a kezét. Károly végül cselekvésre szánta el magát: svájci száműzetéséből 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett. (Útját hallgatólagosan támogatta Briand francia kormányfő és a Vatikán, és megakadályozására nem tett semmit az angol diplomácia sem.) Szombathelyen Teleki Pál miniszterelnökkel, majd másnap Budapesten Horthy kormányzóval találkozott, de órák alatt kiderült, hogy a restaurációnak semmi esélye. Az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy "nem tolerálják Károly visszatérését", a szomszédos államok pedig a tiltakozás mellett részleges mozgósítást rendeltek el. (Mivel az exkirály nem írta alá a trianoni békét, uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben Magyarországhoz tartozó területekre.) Április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le: nem tűrik el a Habsburgok restaurációját, s hamarosan az országon belül is Károllyal szemben lépett fel a hadsereg, a kisgazdapárt és az antant támogatását élvező Horthy. Károly engedett a nyomásnak, április 6-án elhagyta Magyarországot: véget ért az első, ún. húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és Teleki kormányfő viszonya, ez utóbbi egy héttel később benyújtotta lemondását.