Egy oligarcha a tévésztár-elnök mögött: kicsoda Igor Kolomojszkij?

Dankai Péter (Beregszász) írása

Ukrajnában az elnökválasztás április 21-ei második fordulójában a szavazatok több mint 73 százalékával választották meg államfőnek Volodimir Zelenszkij tévésztárt, komikust, míg az eddigi elnök Petro Porosenko súlyos vereséget szenvedett.

Zelenszkijről szóló portrécikkünket itt olvashatják:

Volodimir Zelenszkij hatalomra kerülésével és ilyen hatalmas kezdeti támogatottságával az eddigieknél is fontosabb lett: vajon mi és ki áll a tévés személyiség környezetében, hátterében? Ennek járunk utána elemzésünkben!

Porosenko azzal a híreszteléssel próbálta Zelenszkij népszerűségét csorbítani, hogy ha a showman lesz az elnök, ki fogja szolgáltatni Ukrajnát Oroszországnak és Putyinnak. Egyik ismert lózungja is erre utalt: „Aki nem rám szavaz, az Putyinra szavaz”. Az is

és nincs semmi tapasztalata a politikában. Ezenkívül a Porosenkóhoz közeli média drogosnak igyekezett beállítani őt. Persze Zelenszkijt sem kellett félteni ezen a téren. Arra kérte Porosenkót, hogy még a vita előtt adjanak le mindketten vért, amit a szakértők vessenek alá laboratóriumi vizsgálatoknak annak okáért, hogy hátha találnak alkoholra vagy kábítószerre utaló nyomot valamelyikük vérében. Porosenkóról köztudott, hogy többször állt már alkoholos befolyásoltság alatt a nagy nyilvánosság előtt, ezért Zelenszkij nyilván erre apellálva kérte a véranalízist. Nagy meglepetésre egyikük vérében sem találtak tudatmódosító szerekre utaló nyomokat. Ezután folyamatosan üzengettek egymásnak a közösségi oldalakon videók formájában, mindent latba vetve, hogy felhívják a választópolgárok figyelmét egymás hiányosságaira. 

A választás eredményéből az látszik: Zelenszkijnek hittek a választók, Porosenkónak viszont nem.

A mindenkori ukrajnai választásokkal együtt jár az oligarchák ‒ mint egy elvont társadalmi réteg ‒ emlegetése is. Nem hiába, hiszen az ukrán politikai paletta szerves részét képezik: 

Volodimir Zelenszkijt ‒ Porosenkón kívül is ‒ sokan vádolják azzal, hogy egy bizonyos Igor Kolomojszkij ukrán oligarcha áll mögötte, aki támogatta az ukrán államfői székért indított versenyben. Ugyan Zelenszkij váltig tagadja, hogy bármi köze lenne hozzá, ami a politikával, hatalommal vagy pénzzel lenne kapcsolatos; de nem elhanyagolható tény, hogy a Zelenszkijt mint ukrán elnökségig jutó, nép hangját képviselő népfiként ábrázoló Nép szolgája c. sorozat Kolomojszkij csatornáján, az 1+1-en fut.

Zelenszkij az oligarcha születésnapján is részt vett februárban további több mint száz nagy vagyonnal és befolyással bíró személy társaságában. Ukrán sajtóhírek szerint a szülinapi zsúron az is szóba került, hogy az elnökválasztást követően ki lesz majd az ukrán miniszterelnök Volodimir Zelenszkij elnök mellett. A nyilvánosság előtt ugyanakkor Kolomojszkij és Zelenszkij is tagadja, hogy az üzleti tévés szerződéseiken túl szorosabb kapcsolat fűzné őket egymáshoz, pláne azt, hogy az oligarcha pénzelné a komikus kampányát.

Zelenszkij: az elnök szerepéből a valódi elnöki székbe

Kolomojszkij Igor Valerijovicsnak

Volt már olajvállalata, futballklubja, bankja, és kormányzó is volt már a közigazgatásban. A legnagyobb pénzügyi és ipari vállalat, a Privat alapítója, amely hatalmas tevékenységi körrel rendelkezik a kohászati, banki és olajfinomító ágazatokban. Ugyanakkor a Privat kiterjed a médiaszektorra, sportra, élelmiszeriparra és az agrárágazatra is.

Kolomojszkij Dnyipropetrovszkban született 1963-ban egy zsidó család sarjaként. Elmondása szerint az első önálló jövedelme üres üvegek értékesítéséből szerezte, amit a barátaival végeztek, és amit a szüleitől eltitkolt, mert nem értették volna meg. Az értékesítésből származó szovjet rubelt általában fagylaltra költötték.1980–1985 között a Dnyipropetrovszki Fémipari Főiskolán tanult, hőkezelésre és automatizálásra specializálódott mérnöki diplomát szerzett.

A jövőbeni milliárdos nem dolgozott hosszú ideig mérnöki-kohászati szakemberként, 1988-tól barátaival, Hennagyij Bogoljubovval és Olekszij Martinovval úgy döntöttek, hogy olyan üzletbe kezdenek, amelyben ragyogó eredményeket érhetnek el, és

Igor Kolomojszkij igazi üzleti tevékenysége a Szovjetunió összeomlása idején kezdődött, amikor az unió romjain jelentős befektetések nélkül tudott mindenki belépni az úgynevezett. „saját sugarába”. Ezután a jövőbeni oligarcha megalapította a Sentosa céget, amely irodai berendezések, fogyasztási cikkek, valamint a kőolaj és a vasötvözetekből készült termékek viszonteladásával foglalkozott. Néhány év múlva sikeres vállalkozónak bizonyult, így sikerült az első milliót megkeresnie, amit az üzlet fejlődésébe fektetett be.

Partnereivel 1992-ben megalapították a PrivatBankot, amelynek alapítói tőkéjét négy vállalat biztosította: a Vist LLC, a Sentoza LLC, a Som LLC és a Privat-Intertreyding CJSC, amely létrehozta a PrivatBank CJSC-t. A részvények jelentős hányada azonban Kolomojszkij kezében volt. Később a PrivatBank egy hatalmas „bizniszbirodalommá” alakult, melyet „Privat”-nak neveztek el, amely nem kevesebb, mint 100 ukrán, illetve világ körüli vállalatot fog össze.

A Privat csoportot a PrivatBankból kinőve és a privatizációját követően szerezte meg egy kemény versenyben, amelynek során Kolomojszkij átvette az Ukrnafta, a Kalininkoksz vegyi üzem, az Ozerka Dnyipropetrovszk piac, a Nikopol fémötvöző üzem és más vállalkozások felett az irányítást. Kolomojszkij szinte függetlenül kezelte a Privat csoport fémötvöző üzletét, és a Privat csoport minden stratégiai döntését az ő részvételével végezték. Üzleti érdekei sokrétűek: a petrolkémia és a vasötvözetektől a légi közlekedésen keresztül egészen a sípályákig terjedtek, és ez ma is így van,

Igor Kolomojszkij 1998 óta tagja a Dnyipropetrovszki zsidó közösség kuratóriumának. 2008-ban az ukrán zsidó közösségek az Egyesült Ukrán Zsidó Közösségek elnökévé választották. 2011-ben öt évre az Európai Zsidó Unió (EJU) elnökévé választották, amely az európai zsidó közösségek tevékenységeinek koordinálására jött létre.

Kolomojszkij tagja a PrivatBank, a Petrocheminik Prikarpattya olajfinomító és az Ukrnafta olajipari vállalat felügyelő bizottságainak. Az Ukrajinszka Pravdával folytatott interjúban Kolomojszkij elismerte, hogy a PrivatBank részvényeinek 44% -át birtokolja, bár másik alkalomkor már csak 30%-ot vallott be. A Forbes magazin szerint a személyes vagyona 3 milliárd dollár, az ukrán Korreszpondent hetilap azonban 6,2 milliárd dolláros tőkét tulajdonít neki.

Igor Kolomojszkij legjelentősebb vállalatai most az Ukrnafta, a Nikopol, a Zaporizsjai és a Sztahanovszki fémötvöző üzemek, a Naftokhimik olajfinomító, a Krivoj Rog vas- és acélművek, az AeroSvit vállalat és az 1+1 televíziós csatorna. Ugyanakkor a PrivatBank, Ukrajna legnagyobb banki intézménye is ide sorolható, amely több mint 22 millió ügyféllel rendelkezik 12 országban.

A tulajdonában lévő médiaholding a „Glavred Media”, amely magában foglalja a Kijevi Újság, a Novaja, az Ukrajna Hírei lapokat, illetve a társadalmi és politikai heti újságokat a Glavredet és a Profilt, valamint szintén az UNIAN hírügynökséget és PlusPlus televíziós csatornát.

A kárpátaljai magyarok által is jól ismert Mirotvorec online hírportált is vele hozzák összefüggésbe. Ezen a hírportálon jelentek meg azoknak a kárpátaljai magyaroknak az adatai, akik szerintük kettős állampolgársággal rendelkeznek. Egyébként Kolomojszkij hírek szerint Ukrajna, Izrael és Ciprus állampolgára is. Véleménye szerint ez nem a törvény megsértése, mivel

Igor Kolomojszkij volt a Dnipro (Dnyipropetrovszk) labdarúgóklub elnöke, valamint a Dnipro kosárlabda- és a Budivelnik jégkorongklub tulajdonosa is.

Az ukrán vállalatok mellett az oligarcha üzleti tevékenysége széles körben elterjedt Nyugaton is. Kolomojszkijnak van részvénye közép-európai médiavállalkozásokban, a brit olaj- és gázipari cégben, a JKX Oil & Gasban, vezető televíziós cégekkel rendelkezik Szlovéniában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában is. Igor Valerijovicshez egyes források több tucat offshore céget is kötnek, amelyek többsége Cipruson található.

Felbukkan a politikában

Kolomojszkij 2005-ben a narancsos forradalom támogatására sietett. Elmondása szerint a forradalom megtámogatására mintegy 5 millió dollárt költött, a pénzt az általa irányított csatornákon keresztül juttatták el. Azt is kijelentette, hogy soha nem támogatták a Régiók Pártját és a kommunistákat. Saját magát inkább szociáldemokratának tartja, a forradalom után Juscsenko mögé állt be.

Ezt követően azonban nem sikerült a politikai ambícióit átültetni a gyakorlatba – egy ideig. A Majdant követően, 2014. március 2-án az ideiglenes ukrán elnök, Olekszandr Turcsinov kinevezte őt a fejlett ipari és gazdasági központként funkcionáló Dnyipropetrovszk közigazgatási vezetőjének – gyakorlatilag a megye kormányzójának. Erről Kolomojszkij azt mondta, hogy

Az ország keleti részén kibontakozóban volt a fegyveres konfliktus Luhanszk megye, a Donbász régió lakossága és az új kijevi vezetés között. Az ATO (антитерористична операція, terrorellenes műveletek) bevezetéséről szóló törvény aláírása után Kolomojszkij aktívan részt vett az ország délkeleti részén működő különleges műveletek szervezésében, szponzorálásában és ellenőrzésében, mivel az összes fémkohászati eszköze nagyobb mértékben arra a régióra koncentrálódott.

2014. április 14-én Kolomojszkij kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával önkéntes csapatok alakultak, amelyek ezt követően a donbászi zászlóaljt is segítettek létrehozni. Pár nappal később a dnyipropetrovszki megyei közigazgatás helyettes vezetője, Borisz Filatov kijelentette, hogy Kolomojszkij minden elfogott és átadott orosz szabotőrért 10 ezer dollárt fizet. Néhány nappal később a dnyipropetrovszki régió nemzeti védelmi tisztviselőjének helyettes vezetője, Mihajlo Ljasenko közölte, hogy Kolomojszkij nyolcezer dollárt fizetett 8 orosz szabotőr letartóztatásáért.

Kolomojszkij egy alkalommal azt javasolta, hogy erődített falat építsenek Oroszország határával a donyecki, luhanszki és harkivi régiók területén, amelyet „Kolomojszkij-vonalnak” is elneveztek. Olyan ötlettel is előállt, hogy elkobozná a szeparatizmus támogatóinak a vagyonát, tulajdonait és gyárait.

Az Ukrnafta és PrivatBank körüli konfliktusok

De nem történt minden Kolomojszkij szája íze szerint. 2015. március 19-én az ukrán parlament hosszadalmas viták után elfogadta a részvénytársaságokra vonatkozó törvény módosítását, amely megnyitotta az utat az állam számára, hogy átvegye az irányítást az Ukrnafta társaság felett is,

Ugyanezen a napon, azaz a törvény hatálybalépésekor fegyveres emberek Kijev központjában elfoglalták az Ukrnafta központi épületét. Kolomojszkij ezt „az orosz diverzánsok vállalkozói szintű rablásának” nevezte, és azt mondta, hogy Ihor Kononenko áll mögötte, aki történetesen a kormányon lévő Petro Porosenko Blokk tagja.

Az Ukrnafta cég 50%-a az államhoz tartozik. Az ukrán oligarcha a fegyveres géppisztolyok és a kormányzat magas rangú fenyegetései segítségével megpróbálta megvédeni üzleti érdekeit, ezzel megsértette a hivatalos etikai magatartást, így hivatalos megrovást kapott Porosenko elnöktől. Kolomojszkij azt nyilatkozta, hogy a géppisztolyos emberek az Ukrnafta hivatásos biztonsági szolgálatát képezik.

Ezzel a konfliktus Porosenko és Kolomojszkij között is kiéleződött. 2015. március 24-én az ukrán elnök egy rendeletet adott ki Kolomojszkij kormányzói elbocsátásáról. 

2016-ban a PrivatBankot is államosították, amely szintén jelentős százalékban az oligarchához tartozott.

A milliárdos ekkoriban

Így érkeztünk el 2018-19-be, Volodimir Zelenszkij belépéséhez az ukrán politikába, miután a Kolomojszkij tulajdonában álló népszerű sorozatban eljátszotta Ukrajna dühös kisemberből elvhű politikussá váló, új elnökét.

Zelenszkij közelgő kormányalakítása és hatalomra kerülése, s első elnöki tettei megmutatják majd, mennyire tud függetlenül mozogni majd Ukrajna őt támogató, nagy hatalmú oligarchájától.