Erdogan: Törökország felülvizsgálja politikai kapcsolatait az EU-val

Törökország fenntartja gazdasági kapcsolatait az Európai Unióval, de felülvizsgál minden politikai és közigazgatási szálat, köztük a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is a török elnöki rendszerről döntő április 16-i népszavazás után – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN Türk török hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában.

Erdogan elmondta: nincs napirenden, hogy a németországi török közösség előtt kampányoljon az államfő jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás mellett. Vasárnap Ibrahim Kalin elnöki szóvivő még azt mondta: lehetséges, hogy Erdogan nagygyűlést tart Németországban a referendum előtt. A népszavazás miatt az utóbbi hetekben Törökország éles konfliktusba került több európai uniós tagállammal, köztük különösen is Hollandiával és Németországgal. Hága és Berlin magára haragította Ankarát, mert nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia állást foglalt egy török belpolitikai kérdésben, mégpedig az elnöki rendszert ellenző álláspontra helyezkedett.

Változó viszonyok

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi egyezménynek attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális menekülteket Görögországból. Egyben azzal vádolta az Európai Uniót, hogy az nem valósítja meg a török állampolgároknak szerinte ígért vízummentességet. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadása nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

Erdogan kedden már jelezte: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi paktummal fenyegetni. Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni. A tavalyi közös akcióterv keretében Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását helyezte kilátásba Ankarában, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta, amire a török vezetés nem hajlandó.