Uniós biztos: Megállítottuk a menekültáradatot

Az EU-Törökország megállapodás révén sikerült megállítani a Törökországon keresztül az Európai Unió felé irányuló menekülthullámot – jelentette ki az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési ügyekért felelős tagja egy pénteki német lapinterjúban.

Johannes Hahn a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy nincs veszélyben a válság közös kezeléséről kötött megállapodás, és „Európának öntudatosan ki kellene mondania”, hogy a menekülthullám megállt.

Erdoğan – udvariasan szólva – téved

Most a hárommillió menekült ellátásának pénzügyi terheit viselő Törökországnak kell segíteni - tette hozzá. Mint mondta, „udvariasan” szólva is „egész egyszerűen téves” Recep Tayyip Erdoğan török államfő azon kijelentése, hogy az EU nem teljesíti a pénzügyi támogatásra tett vállalását.

Az EU elsősorban a menekülttáborokat és a legnagyobb terheket viselő helyi közösségeket támogatja, és már több mint százmillió eurót kifizetett, „csak éppen nem Törökországnak, hanem civil szervezeteknek” – mondta az osztrák konzervatív politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU nagyszabású humanitárius menekült-befogadási programról is megállapodott Törökországgal, elmondta: az a kérdés, hogy egyáltalán mennyi szíriai menekült akar az EU-ba menni, és kelet-anatóliai helyszíni tapasztalatai alapján úgy látja, hogy 50 százalék Törökországban akar maradni, 50 százalék pedig vissza akar térni hazájába a háború után. Hozzátette, hogy mindössze egy szíriai emberrel találkozott, aki Európába akart menni, ő is egészségi okokból.

Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy a törökök és szírek kulturális és vallási háttere azonos, csak a nyelv választja el őket egymástól, ezért a hárommilliárd eurós támogatás egy részét nyelvtanfolyamokra kell fordítani, egy másik részéből pedig kisvállalkozások beindítását kell támogatni mikrohitelekkel.

Aligha lesz Törökország EU-tagállam

Johannes Hahn a törökországi puccskísérlettel kapcsolatban hangsúlyozta: bár személyesen úgy véli, az ankarai vezetés tevékenysége „aránytalan”, és naponta felteszi magának azt a „jogos kérdést”, hogy lehet-e Törökország valaha is uniós tagállam, de „feketén-fehéren tények” kellenek ahhoz, hogy az EU bármilyen lépést tudjon tenni.

Hozzátette, hogy újabb csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitása a puccskísérlet ügyétől függetlenül sincs napirenden, az „európai perspektívát” – a tagság megszerzésének lehetőségét – pedig nyitva kell hagyni, mert az ösztönzi leginkább a demokratikus fejlődést Törökországban.