Schulz: A „nemzetállamok reneszánsza” nem vezet megoldásra

Új menekültügyi és bevándorlási rendszerre van szükség az Európai Unióban – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn Berlinben. A német szociáldemokrata politikus az EP és az Allianz kulturális alapítvány Menekültügy és migráció az EU-ban című konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte: ki kell építeni egy közös menekültügyi rendszert, amely az uniós külső határok közös védelmén és egységes ellátási és eljárási szabványok alapján működik, továbbá a hirtelen keletkező, sok embert érintő válságok kezelésére be kell vezetni egy „kötelező szolidaritási mechanizmust”, amelyben a rászorulók ideiglenes védelmet kapnak.

Harmadik elemként, a menekültügytől függetlenül – a világ nagy bevándorlási célországaiban, például az Egyesült Államokban és Kanadában alkalmazott megoldásokat figyelembe véve – ki kell dolgozni egy közös, legális bevándorlási rendszert. Martin Schulz hangsúlyozta: „nem jöhet mindenki automatikusan, aki jönni akar”, de aki be akar vándorolni Európába, önmagában ezzel a szándékkal még nem tanúsít törvénysértő, bűnöző magatartást, továbbá elfogadhatatlan „gyanúsítottként” kezelni mindazokat, akiknek ilyen szándékai vannak.

Az együttműködés hiánya miatt lett válság

Az EP elnöke úgy vélte, hogy az EU területére irányuló menekülthullám miatt nem keletkezett volna válság, ha kezdettől fogva valamennyi uniós tagállam együttműködött volna. Ennek az együttműködésnek az első jeleit azonban csak a legutóbbi uniós csúcson lehetett tapasztalni, amelyen elfogadták az EU-Törökország megállapodást a válságkezelésről. Hangoztatta, hogy a „kisállamiság" és a „nemzetállamok reneszánsza" nem vezet megoldásra, „tartós és méltányos" megoldást csak közösen lehet elérni. Hozzátette, hogy „tudatosan félrevezeti az embereket”, aki azt állítja, hogy „nemzeti különút” vezet a világszerte 60 millió menekült jelentette „globális kihívás” megválaszolásához.

Martin Schulz élesen bírálta a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamokat. Mint mondta, elfogadhatatlan az uniós tagságot az előnyök „kimazsolázásaként” felfogó hozzáállás, amely elfogadja az uniós támogatást, és elutasítja a „menekültkvótát”. Hangsúlyozta: „ez így nem megy”, a tagországoknak tudomásul kell venniük, hogy az EU a „praktikus szolidaritást” jelenti.

Horvát miniszter: 

A megnyitóbeszéd után tartott panelbeszélgetésén Miro Kovac horvát külügyminiszter egyebek között kiemelte, hogy országa betartja a menekültek uniós tagországok közötti elosztásából fakadó kötelezettségét, mintegy 1600 menekültet fogad be. Megjegyezte, hogy „nem lesz egyszerű” ezeket az embereket az országban tartani. A nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásáról szólva hangoztatta, hogy Horvátország ennek révén „segített magának, segített az EU-nak, és segített Németországnak”, hiszen csillapodott a menekülthullám, de ez nem jelenik meg kellőképpen a „nem mindig őszinte diskurzusban”. Miro Kovac hangsúlyozta, hogy az EU sorsközösség, az egyes tagállami döntések másokat is érintenek, így azt is egyeztetni kell a többiekkel, ha valamely tagállam be akar fogadni nagyszámú „menekültet és migránst”.

A panelbeszélgetés másik résztvevője, Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Angela Merkel kancellár tavaly szeptemberben a magyar kormányfő és az osztrák kancellár kérésére döntött menekültek befogadásáról, és a tények elfogadhatatlan kiforgatása az az állítás, hogy a német kancellár megnyitotta Németország határait, és úgymond meghívta a menekülteket.