Az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében megállapította, hogy az Európai Unióból egy unión kívüli biztonságos országba a menedékkérők visszaküldhető akkor is, ha erről nem a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam, hanem egy másik tagország dönt.
A menedékkérők attól függetlenül visszaküldhetők az Európai Unióból egy unión kívüli biztonságos országba , hogy erről a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam vagy másik tagország dönt – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Az ügy előzménye, hogy egy pakisztáni állampolgár 2015 augusztusában jogellenesen belépett Szerbia irányából Magyarország területére, majd – annak ellenére, hogy menekültügyi kérelmet nyújtott be – elhagyta a számára kijelölt tartózkodási helyet, és továbbutazott Csehországba. A cseh hatóságok az érintett visszavételét kérték, s ennek Magyarország eleget is tett. A férfi ezt követően újabb menedékkérelmet nyújtott be, amelyet a magyar hatóságok érdemi vizsgálat nélkül elutasítottak, mondván, hogy a kérelmező vonatkozásában Szerbia biztonságos harmadik országnak tekintendő.
A felperes keresetet nyújtott be a határozat ellen a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amely a luxembourgi törvényszékhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az érintett visszatoloncolható-e a biztonságosnak tekintett országba annak ellenére, hogy a cseh hatóságokat feltehetően nem tájékoztatták a nemzetközi védelmet kérelmező személyek visszaküldésére vonatkozó magyar szabályozásról és gyakorlatról.
Nem kellett tájékoztatni Csehországot Magyarországnak
Csütörtöki ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság rámutatott, hogy a vonatkozó uniós szabályok – köztük az úgynevezett Dublin III rendelet – szerint valamely tagállam azt követően is élhet a biztonságos harmadik országba való visszaküldésre vonatkozó jogával, hogy a kérelmező a menedékkérelmére vonatkozó érdemi határozat meghozatala előtt távozott, még akkor is, ha az érintett tagállam elismerte felelősségét a menedékkérelem megvizsgálására.
A bíróság azt is megállapította: a közösségi jog ebben az esetben nem írja elő a felelős tagállam (itt Magyarország) számára azon kötelezettséget, hogy tájékoztassa az átadó tagállamot (Csehország) a kérelmezők biztonságos országba küldésére vonatkozó nemzeti szabályozásáról. A luxembourgi bírák hangsúlyozták, hogy a két érintett tagállam közötti információcsere hiánya nem sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot.
Az uniós gyakorlat szerint az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvita keretében a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, a nemzeti bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxemburgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Az EU-csatlakozásunk huszadik évfordulóján az elemző arra figyelmeztet, hogy a balkáni bővítés is járhat politikai ellenállással.
Jan Lipavskýt a magyar-cseh kapcsolatokról, a V4-ről és Ukrajnáról is kérdeztük.
Magyarország húsz éve az Európai Unió tagja. Mi történt azóta? Eközben a Közel-Keleten feszült a helyzet: Az USA támogatja Izraelt, vajon Európa is így tesz?
Az elnök-vezérigazgató elhintette, hol és mennyiért venne bankot.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
