A szegényebb EU-tagországokból érkezők addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, míg hazájuk átlagjövedelme el nem ér egy bizonyos szintet. Erőteljesen korlátoznák a szociális juttatásaikat is.
A brit kormány több olyan törvényt fontolgat, amelyek szigorítanák az új EU-tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlási és munkavállalási feltételeit – írta a The Sunday Telegraph. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásai szerint az elképzelések között szerepel az uniós társállamokból érkezők vagyoni helyzetének felmérése, megakadályozandó, hogy a szegényebb EU-országokból tömegek induljanak meg Nagy-Britannia felé. E törvény alapján a legszegényebb EU-országok állampolgárai addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, amíg hazájuk gazdasági fejlettsége el nem ér egy meghatározott szintet.
A vizsgált lehetőségek között szerepel egy olyan szigorítás is, amelynek alapján hat hónap után haza lehetne toloncolni azokat a külföldi EU-állampolgárokat, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy Nagy-Britanniában munkát találjanak. Emellett munkavállalónként 20 ezer fontig (7,5 millió forintig) terjedő pénzbüntetéssel lehetne sújtani minden olyan brit céget, amely az országos minimálbér alatti javadalmazást fizet külföldi EU-alkalmazottainak. Az ezért kiróható bírság jelenlegi felső határa ötezer font minden alulfizetett munkavállaló után.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a The Sunday Telegraph forrásai szerint már dolgozik azon a terven is, amelynek alapján a jelenlegi három hónapról hat hónapra, vagy még hosszabb időre kiterjesztenék azt az időt, amit az EU-munkavállalóknak minimálisan el kell tölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátó rendszer igénybevételére.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján át kell alakítani az új EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalási szabályozását.
Cameron a BBC televízióban a minap kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult „tömeges vándorlás” Nagy-Britannia felé. A brit kormányfő szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni például olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció – gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva – már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli. London emiatt többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
A rendőrség emberölés bűntett kísérlete miatt folytat eljárást.
Összegyűjtöttük a szezon kihagyhatatlan köteteit: Jókai Mór elfeledett titkaitól a világhírű filmgyárosokig, Agatha Christie vérfagyasztó adventi rejtélyeitől a legújabb magyar űrhajósig. Karácsonyi könyvajánlónk!
