Jan Mladek, a párt „árnyék pénzügyminisztere” a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a párt a pénzügyi, energiaipari és távközlési vállalatok társasági adóját 19 százalékról 30 százalékra emelné, szemben a többi ágazatra kivetni tervezett 21 százalékkal. Petr Necas miniszterelnök a költségvetési deficit csökkentése érdekében visszafogta a kiadásokat, megemelte az áfát és megnövelte a magas keresetekre kivetett személyi jövedelemadót, amely történelmi mélypontra vitte ugyan a kötvényhozamokat, de visszafogta a belföldi keresletet. Mindez pedig a krízisbe jutott euróövezetbe irányuló cseh export visszaesésével együtt három év leforgása alatt már a második alkalommal taszította recesszióba az országot.
Az exportra támaszkodó cseh gazdaság tíz év folyamatos növekedést tudhatott maga mögött egészen 2008-ig, a globális pénzügyi krízist kirobbantó Lehmann-válságig. Tavaly a cseh GDP szeptemberig három egymást követő negyedévben csökkent.
A cseh kormány választói támogatottsága mostanra a mélybe zuhant, hasonlóan ahhoz a helyzethez, amikor Európa-szerte Romániától Spanyolországig már számos kormányt váltottak le a szavazók a gazdaságot bénító megszorításaik miatt. A CSSD – ha most lennének a szavazások – a közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi 56 helyett 84 parlamenti széket szerezne meg a 200-ból, míg a kormányzó konzervatív ODS jelenlegi 53 helyett 42 helyet, koalíciós partnere pedig, a TOP09 41 helyett 29-et.
„Az első számú feladat a növekedés megindítása lenne, mivel a pénzügyeket nem lehet növekedés nélkül konszolidálni” – mutatott rá Jan Mladek közgazdász, aki korábban mezőgazdasági miniszteri és pénzügyminiszter-helyettesi posztokat töltött be. Egyes ágazatok kiemelt megadóztatása mellett a CSSD más ágazatok képviselőit befektetőként kívánja visszacsábítani az országba. Csehszlovákia 1993-es felbomlása óta 78 milliárd euró közvetlen külföldi befektetés érkezett az országba, a legnagyobb összeg, 9 milliárd euró 2005-ben. 2011-ben pedig 3,8 milliárdra csökkent a befektetési érték.