The Guardian: Nagy bajban Európa két vezető hatalma
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.
Zuhanórepülésben a tőzsde, nemzetközi tárgyalások folynak az ország megmentéséről.
Ma reggel zuhanórepülésbe kapcsolt a görög tőzsde, az ottani részvényindex rövid idő leforgása alatt 6 százalékot veszített tegnapi értékéből - írja az Index. A kétéves görög állampapír megvásárlásáért a befektetők 38 százalékos kamatot kértek kora délelőtt, reggel még 20-22 százalékos volt ez a hozam. A magyar hasonló futamidejű állampapírok 5-6 százalék körüli hozamon forognak.
Görögország ma reggel a világ legkockázatosabb országává vált: a piac 50 százalékos valószínűséget ad egy öt éven belüli államcsődnek. A görög hatóságok még délelőtt betiltották a tőzsdén a shortolást, vagyis azt a részvénypiaci tranzakciót, amelynek keretében az értékpapírok esésére játszik a befektető.
Az EU soros elnöke Tokióban jelentette be, hogy euróövezeti válságcsúcsot hívnak össze. Az IMF a korábban szánt 15 milliárd eurós segítséget még 10 milliárd euróval megtoldhatja Görögországnak. Az IMF vezérigazgatója és az Európai Központi Bank elnöke Berlinbe látogatott, ahol tárgyalnak a német pénzügyminiszterrel, kancellárral, és a kancellár kérésére az ellenzéki pártokkal is. A német lakosság nagy többsége, felmérésektől függően 60-80 százaléka ellenzi azt, hogy a német adófizetők segítsék ki a bajból a tékozló Görögországot.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózóna országai együttesen mintegy 100-120 milliárd eurós görög hitelcsomagról egyeztetnek a következő 3 évre vonatkozóan, amelyből 30 milliárd eurót még idén (minél hamarabb) adnának, cserébe viszont 3 évre jogilag eltiltanák Görögországot attól, hogy a pénz- és tőkepiacokról is forrást vonjon be. Közben befektetők már azt pedzegetik, lehet, hogy a görögök után nem is a portugálok következnek, hanem a spanyolok.