„Új körülmények között kell felvenni a harcot a médiában” – vita a nyilvánosságról

A hazai médiahelyzet elmúlt 12 éves átalakulásáról tartott konferenciát kedden a XXI. Század Intézet, a témát bevezetőjében Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a magyar közélet forró krumplijának nevezte. Ahogy Békés rámutatott: bár az elmúlt tizenkét évben jelentősen átalakultak a viszonyok, ezt is ellentétesen ítélte meg a két oldal, míg

Az első médiaháború időszakát Stefka István, a PestiSrácok lapigazgatója idézte fel az intézet főigazgatójával, Schmidt Máriával, egyetértve abban, hogy a demokratikus átmenet során a média területén nem valósult meg a rendszerváltás, a médiát külföldi kézbe játszották át, de a nómenklatúra felügyelete megmaradt, a kommunista elit átmentette magát. „Elvárható lett volna, hogy a média is polarizálódjon, de nem ez történt” – húzta alá Stefka.

Schmidt szerint a kommunizmus egyik öröksége volt, hogy mindig csak a gazdaságra koncentráltunk, nem figyeltünk arra, hogy az újságírásnak, a televíziónak milyen kitüntetett szerep jut. A sokkal dörzsöltebb kommunista oldal pedig megszervezte, hogy a nyugat bevásárolhassa magát a magyar médiába.

– mutatott rá, hozzátéve, hogy  posztkommunista hatalmi bázist remekül felhasználták a külföldi befektetők.

Hatalmas érdem

A PestiSrácok lapigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus során is kinevelődött egy nemzeti újságírói réteg, amely nagyon várta az átalakulást, de nem volt olyan hátterük, mint a kommunista oldalnak és a külföldi befektetőkben is csalódnia kellett. Míg a nómenklatúra élen járt a szervezésben, a dezinformációk terjesztésében, a konzervatív oldal gyenge volt, ráadásul tel volt ügynökökkel – mondta Stefka. Schmidt ezzel vitatkozott, szerinte nem volt gyenge a nemzeti oldal, hiszen hatalmas siker, hogy az MDF meg tudta nyerni az első választást és kitöltötte a négy évet.

A jelenlegi helyzet kapcsán Stefka azt mondta: megpróbáltak barátkozni a másik oldal újságíróival, de nem ment.

– szögezte le Stefka.

Schmidt szerint a szakma, mint olyan, megszűnt, az újságírók egymás lejáratásával foglalkoztak évtizedekig. „De az, hogy létrejött egy 50-50 százalékos megoszlás, az egy hatalmas érdem” – hangsúlyozta. A másik oldalnak ugyankkor el kellene fogadnia, hogy ők is csak az egyik szereplői a kínálatnak.

Milyen legyen a közmédia? 

Élesebb vita alakult ki a konferencia második blokkjában a nyugati média hatásairól, értékeléséről.

Az alapvetően balliberális médiumokban publikáló Seres László újságíró erősen kezdett, a blogger szörnyűnek nevezte a nyugati médiatorzulást, de szerinte ez semmi ahhoz képest, ami nálunk megy.

– jelentette ki. Hozzátette: jogos a jobboldali elvárás, hogy létezzen hiteles nemzeti média Magyarországon, de a közszolgálati média nem lehet a kormány szócsöve. Seres például úgy látja, nyíltan orosz propaganda folyik a közmédiában. 

Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetője szerint a média anyagi és hitelességi válságban van. Ugyanakkor úgy látja, sehol nem lehet elvárni a közmédia függetlenségét, hiszen mindegyik az államtól kapja a pénzt. A német közszolgálati média is teljesen elfogult, nem jelenhet meg benne kormánykritika – hangsúlyozta.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arra mutatott rá, hogy

Majd erre hivatkoznak a gyenge támogatottságuk kapcsán. „Nyugaton van egy mainstream álláspont, és aki ettől eltér, arra rásütik, hogy szélsőséges. Ezzel szemben Magyarországon minden álláspont megjelenik” – hangsúlyozta. Orbán Viktor német médiában megjelenő megítélése kapcsán Boris Kálnoky azt idézte fel, hogy ma már Németországban is hasonló a migráció megítélése mint Magyarországon 2015-ben, de egyszer sem hivatkoznak a magyar miniszterelnökre. 

Idejét múlt vita

A konferencia harmadik blokkjában kifejezetten a jelenlegi helyzet került szóba

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke szerint a hagyományos médiumok nem vesztették el befolyásukat, de az Internet ereje egyre nagyobb. Ugyanakkor hiába próbáljuk meg szabályozni a médiát, egyes tv csatornák, kihasználva az uniós jog lehetőségeit ki tudják vonni magukat a joghatóság alól. Koltay szerint  az új platformok szabályozását sikerült megoldani  uniós szinten.

G. Fodor Gábor XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója úgy fogalmazott, hogy a média egy harci terep,

G. Fodor úgy alapvetően úgy véli, hogy a technológiai robbanás miatt már egy idejét múlt vita a médiaegyensúly kérdése. „Valami egészen más világba léptünk, az újságíróból tartalomelőállító, az olvasóból tartalomfogyasztó lett”, érvelt. Mindez megrendítette a szakmát. 

Ránk rúgták az ajtót

Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztője arra mutatott rá, hogy az újságírónak már rengeteg mindenhez kell értenie, de amiben igazi munkát fektet, már elsiklik, és sokkal kevesebbeket érdekel a médiafogyasztási szokások átalakulása miatt. Nagyon nehéz az értékeinket megőrizve alkalmazkodni az új platformokhoz — jegyezte meg. Koltay szerint is korszerűtlen a médiaegyensúlyról szóló vita az új technológiák fényében, de a vita nem fog megszűnni.

Ugyanakkor aggodalomra ad okot, ha belegondolunk abba, hogy az új generáció honnan szerzi be az információkat. 

– mondta Koltay, felidézve, amikor csak pár tv-csatorna létezett, volt egy közös alap, az emberek meg tudták beszélni a sorozatélményeiket, hiszen mindenki ugyanazt nézte. Mára ez alapvetően megváltozott.

„Aki TikTok videókon nő fel, az nem fogja elolvasni a Háború és Békét” – jelentette ki a médiahatóság elnöke. G. Fodor úgy látja, egyszerű a képlet: megy előre a történet, magunk sem tudjuk követni, de ez nem szűnteti meg a csatatér-logikát. „Ki kell ismerni az új harci terepeket és az új körülmények között kell felvenni a harcot ”– fogalmazott az elemző. 

Nyitókép: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Fotó: MTI/Bruzák Noémi