A Politico a saját kárán sem tanul: ezúttal Magyar Pétert jelölték ki az új reménységüknek
A brüsszeli lap nagyon sok baloldali politikusban bízott már.
Hogyan vesztette el a kezdeti lendületet az egyesült ellenzék? Milyen konfliktusok terhelik a francia társadalmat az elnökválasztás évében? Mi zajlik pontosan Kazahsztánban? Kínzási variációk a kommunizmusban, cimbalomreneszánsz, év sportolója sorozat és elszabaduló infláció – megjelent az új Mandiner hetilap!
Február előtt nem lesz közös ellenzéki lista, és a végleges programra is várni kell még – értesültünk baloldali forrásból. Miután Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kénytelen volt elállni az önálló frakció ötletétől, a pártvezetők visszatérhettek a „füstös szobákba”, ahol Gyurcsány Ferencé a döntő szó. Címlapos anyagunkban mérlegre tettük az ellenzék, elsősorban Márki-Zay Péter elmúlt hetekben nyújtott teljesítményét.
Vezércikkünket, az Első karaktert Kacsoh Dániel jegyzi, aki Márki-Zay Péter antiszemita megjegyzései kapcsán mutat rá arra: a hat ellenzéki párt szívesen szabadulna a botrányos nyilatkozatok sorával a népszerűségét is apasztó kormányfőjelölttől.
Közélet
Az uniós intézmények teljesítménye, európai konjunktúraérzet, migráció, családpolitika, energiaellátás, klímaválság és járványkezelés – e témaköröket vizsgálva készült el a Századvég Alapítvány nagy európai közvélemény-kutatása, az Európa-projekt. Közélet rovatunkban elemzők értékelték az adatokat.
Elektrosokk, injekciózás, gyógyszerezés – a „konszolidálódó” kommunista diktatúra évtizedeiben politikai okokból nyilvánítottak őrültnek rendszeridegen állampolgárokat. Közben Kádár a Nyugatnak üzleti érdekből is somolygott. Mező Gáborral legújabb könyvéről beszélgettünk.
Knopf Alexandra, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese Márki-Zay Péter kampánya kapcsán írja:
a kormányfő-jelölt Karácsony Gergely visszalépése óta a második csalódás, amelyet a baloldal szavazóinak el kell viselniük az országgyűlési választás előtt.
„Az egyesült ellenzéknek gyakorlatilag nincs kultúrpolitikai koncepciója, és nincs egy kulturális szakpolitikusa sem” – írja publicisztikájában L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Külhon & Külföld
Varégok, tatárok, kozákok és szovjetek, Halics, Volhínia, Galícia és utóbb Kárpátalja – a ma Ukrajnának nevezett terület gazdag történelmét dolgozza fel a nemrég kiadott Ukrajna története: régiók, identitás, államiság című kötet. Külhon rovatunkban a könyv egyik szerzőjével, Fedinec Csillával, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként működő Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával beszélgettünk.
Mi a kazah események társadalmi háttere, és melyek a jövő lehetséges forgatókönyvei? Vasa Lászlótól, a Széchenyi István Egyetem tanárától olvashatnak elemzést a Külföld rovatban.
Eljött az államfőválasztás és az EU-elnökség éve, a minden korábbinál jobbra tolódott Franciaország népe számos kérdésben megosztottabb, mint valaha. A hatvanhétmilliós nagyhatalom társadalmát vizsgálva kirajzolódnak előttünk a 21. század jellegzetes nyugati civilizációs konfliktusai és dilemmái – körképünket olvashatják a rovatban.
Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője az új német kormány eddig megismert politikai irányait értékeli véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Érdekes mozgásokat indított be a gáz- és atomenergiát fenntarthatóvá minősítő európai bizottsági javaslat a tagállamok körében. Precedens rovatunkban – az új energiabesorolás körüli vitával foglalkoztunk.
Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a pletyka jelenségéről ír véleménycikkében.
Az elszabaduló amerikai infláció oka legnagyobb részben az, hogy a gazdaságból eltűnt a verseny, óriáscégek hajtottak befolyásuk alá teljes ágazatokat,
és most elérkezettnek látják az időt, hogy piaci erejükkel élve nagyobb hasznot követeljenek maguknak – elemzésünket Makronóm rovatunkban olvashatják.
Sport
Immár a 64. alkalommal választották meg január 6-án az év sportolóit, a jeles eseményen a Mandiner is jelen volt. Sport rovatunkban összefoglaltuk, amit tudni érdemes a rendezvényről, kis múltidézéssel körítve.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
A mérés szilárdnak tűnő, ám sokszor megtévesztő tudáshoz vezet – állítja Jerry Muller katolikus gazdaságtörténész, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja ezen a héten.
A Feminens oldalán a jazzbárónő Pannonica de Koenigswarter kalandos életét idézzük fel.
Tudomány kisrovatunkban egy magyar kutatással foglalkozunk, aminek célja a termőföldpusztulás visszafordítása.
A héten Jásdi István ünnepi időszakra visszatekintő jegyzetét olvashatják.
A mi muzsikánk központjában, legyen szó bármilyen feldolgozásról, mindig a cimbalom és a népzene áll – mondja Élet rovatunkban Unger Balázs, a CimbaliBand alapító tagja, akivel a cimbalomreneszánszról, felelősségvállalásról beszélgettünk, na meg arról, hogy eretnekség-e egy kalotaszegi népdalt reggae-köntösbe bújtatni.
Leimeiszter Barnabástól Az unoka című filmről olvashatnak kritikát, Győrffy Ákos pedig az eltávozottak maradó ürességről ír tárcájában.
Lapunkat az Utolsó Figyelmeztetés rovatban Nagy Koppány Zsolt írása zárja, még pedig a „boomerségről”.