Tíz nappal a hatalomátadás előtt keményít be Amerika Iránnal szemben

Mike Pompeo a döntést a húsziknak a határon átnyúló támadásaival, a kereskedelmi hajók és a civil lakosság elleni fenyegetésével indokolta. Az amerikai külügyi tárca vezetője hozzátette, hogy terroristának minősítik a húszik három vezetőjét, Abdulmalik al-Húszit, Abdulhálik Badreddín al-Húszit és Abdullah Jahja al-Hákimot is.    

Noha a jemeni kormány és a húszik már 2018 decemberében, a svédországi Rimbóban tárgyalásokat kezdtek a tűzszünetről, az egyeztetések azóta megrekedtek, az előbbi pedig hétfőn üdvözölte Pompeo bejelentését. A jemeni külügyminisztérium Twitteren további politikai és jogi nyomásgyakorlást sürgetett Washingtonnál a húszikkal szemben.    

A kormány, amelyet a húszik 2014-ben űztek el Szanaából, az Egyesült Államok legfőbb régiós szövetségesének számító Szaúd-Arábia támogatását élvezi, vezetője, Abed Rabbó Manszúr Hádi pedig Rijádban él.    

Több washingtoni tisztségviselő szerint az amerikai külügyminisztérium a napokban Kubát is visszahelyezi a terrorizmust támogató országok listájára, ahonnan az előző elnök, Barack Obama idején került le. Az Egyesült Államok és Kuba viszonyában Obama elnöksége alatt bekövetkezett enyhülés után a Trump-kormányzat számos intézkedést visszavont, visszatérve Washington sok évtizedes embargós politikájához.    

A nevük elhallgatását kérő tisztségviselők szerint január 20-i távozása előtt Pompeo ki fog térni Teherán és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet kapcsolataira is, és további iráni érdekeltségeket sújtana szankciókkal.    

Jóllehet a húszikkal kapcsolatos döntést a Trump-adminisztráció már hónapok óta fontolgatja, nemzetközi szervezetek tiltakozására mindezidáig nem hozta meg. Novemberben egyebek közt António Guterres ENSZ-főtitkár is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen döntés csak mélyítené a jemeni humanitárius válságot, amely szakértők szerint a legsúlyosabb a világon. Diplomáciai források hozzáteszik, hogy egy a lépés akadályozná a jemeni béketárgyalásokat is.    

Iránnal kapcsolatban Washington egyebek közt azzal vádolta Teheránt, hogy menedéket adott az al-Kaida alvezérének, Abu  Mohammed al-Maszrinak, akit augusztusban izraeli ügynökök gyilkoltak meg a síita állam területén. Az iráni külügyminisztérium tavaly cáfolta, hogy kapcsolat lenne a rezsim és az al-Kaida között.    

Donald Trump leköszönő amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát az iráni nukleáris programra vonatkozó, többhatalmi atomalkuból,  és ismét széles körű szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot. A két ország viszonya azóta is feszült.

(MTI)