Várólisták: mikor lesz megoldás?

A műtéti és vizsgálati várólisták végeláthatatlan hosszúsága egyre bosszantóbb mindazok számára, akiknek gondjuk támad egészségükkel, és nem feltétlenül szeretnének költséges magáneljárások által gyógyulni. 2007. január 1. óta érvényes az a 2006. évi törvénycsomag, amely várólista vezetését írja elő bizonyos vizsgálatok és műtétek esetén. Ez alapvetően kétféle listát különít el: a központi, transzplantációs várólistát, melyet az Országos Vérellátó Szolgálat Központja vezet, illetve az intézményi várólistát, melyeket a kórházak maguk kezelnek. Utóbbi kapcsán a jogszabály 19 beavatkozást nevesít, a többi fekvőbeteg-ellátás tekintetében az intézmények maguk döntik el, hogy vezetnek-e várólistát. A fül-, orr-, gégegyógyászat, ortopédia, sebészet, kardiológia, urológia és nőgyógyászat bizonyos beavatkozásainak listáját minden gyógyintézet saját honlapján tesz közzé.

Hogy a páciens ezek alapján mikor kerül sorra, az aztán attól függ, mikor kereste fel orvosát, mikor esett át a betegség egyértelmű megállapításához szükséges egyéb vizsgálatokon, mikor tudták egyértelműen megállapítani a problémát és így mikor kerülhetett fel végre arra a listára, ami életminőségét, akár életét jelenti. Természetesen hogy utóbbin milyen sorszámot kap, az esete sürgősségétől, az ellátás várható eredményétől is függ. Később, állapotrosszabbodás esetén elképzelhető a sorrend módosulása, de orvoshiány vagy annak megoldása is változást eredményezhet.

A kórházak honlapján elérhető listákon látható, hogy a kezdő, 2007 őszi dátumok még csak egy hetes várakozási időt jelentettek. Mivel azonban a műtétek száma korlátozott (pl. a győri Petz Aladár kórházban ekkor még csak átlagosan tíznaponta végeztek szürkehályog műtétet), egyre nőtt a várakozási idő. A korlátozás, azaz az egészségbiztosítók által kiszabott teljesítményvolumen-korlát (tvk) fölött ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyetlen fillért sem fizet a gyógyászati intézményeknek. Noha eszköz, idő és szakember sok esetben rendelkezésre állna, az Egészségbiztosítási Alap pénzhiánya miatt a tvk léte jelenleg nélkülözhetetlen.

Évekig várakozni

Ennek nyomán a kezdeti várakozási idő még 2007-ben drasztikusan növekedni kezdett, ma akár több évre is rúghat. Legkritikusabb a protézis- és a szemműtétek területe, itt a beteg két-háromévnyi türelmét is kérhetik - az EU hasonló műtétekre kiszabott 90 napos határértéket tehát jócskán túllépjük. A Mandiner kérdésére válaszolva dr. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke elmondta, ez azzal indokolható, hogy ezek a legköltségesebb beavatkozások. „Mivel a kórházak egységesen betegellátásra kapják a pénzt, először arra fordítják, ami kevesebb forrást igényel. Egyébként európai viszonylatban a magyar helyzet nem olyan rossz, Angliában például kétszer ennyi a várakozási idő.”

Sajnos nemcsak a beavatkozások, de az azokat megelőző vizsgálatok sem végezhetők el azonnal. Ezt illetően nagy a szórás a kórházak között: az MRI esetében egy hét és 3-4 hónap, a CT esetében pedig egy hét és két hónap között mozog az átlag. Azokat a betegeket, akiknél daganat lehetősége merül fel, vagy kardiológiai vizsgálatra szorulnak, az intézmények elméletileg előnyben részesítik, tőlük átlagosan egy hónap türelmet kérnek.

Egy mosonmagyaróvári asszony portálunk munkatársának elmesélte, egy rutinszűrés alkalmával jóindulatú daganatot találtak pajzsmirigyén. Mivel panaszai voltak, orvosa további vizsgálatokra küldte, ahol azonban két hónapos várólistával szembesült. Ahogy tünetei rosszabbodtak, felkeresett más kórházakat is, a mielőbbi eredmény megszerzése érdekében. Sopronban például csak két hetet kellett volna várnia, onnan azonban elutasították, mivel bejelentett lakcíme alapján ott nem jogosult ellátásra. Mire a kezeléséhez szükséges vizsgálati eredményeket kézbe kapta, daganata másfélszeresére nőtt, beborította hangszálait, felborult hormonháztartása megkeserítette mindennapjait. „A műtétekre várakozók esetében is sok esetben tapasztalunk állapotromlást. Előfordul, hogy mire operációra kerül a sor, már egy teljesen más szintű betegséggel állunk szemben, mint amikor a páciens a listára felkerült. Az időseknél az általános állapotromlás is kockázatnövelő”  - fűzte hozzá dr. Csiba Gábor.

A Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat 2007-ben egy olyan gazdasági társaság létrehozását tervezte, amely lehetőséget biztosít az önköltséges műtétek legális lebonyolítására. Az ügy nagy port kavart. Ma ugyanis, ha a kórház „területén kívüli” beteget kezel, elkérheti az ápolás költségeinek 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot (co-payment), az intézmények azonban ritkán élnek ezzel a bevételszerzési lehetőséggel.

Egyes vélemények szerint, ha kötelezővé tennék a fizetést a betegek számára, az OEP is kifizetné az ellátást, javulhatna az intézmények gazdasági helyzete. Az állam, az egészségügy reformálására készülő Semmelweis-tervben rögzíti ugyan, hogy a sorban állás pénzzel történő kiváltása nem támogatható (mert ellentmond a szolidaritás alapelvének), kivételt képez azonban olyan esetekben, ahol nem a közfinanszírozott ellátások terhére történik. „Hogy visszásságok ne alakulhassanak ki, a fizető betegek várólistáit elkülönítetten kell kezelni, folyamatos, szigorú ellenőrzést kell végezni. Az OEP-ban már folyamatban van a várólisták nyilvántartási rendszerének kialakítása” – válaszolt kérdésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának munkatársa.

Egy vidéki kórház honlapján közölt adatok alapján ma egy speciális műtét - amilyen például a protézisműtét - 250 ezer forint, amely az egyéb ellátási és ápolási díjakat nem tartalmazza. A magánkórházak árlistája szerint egy térdprotézis műtét - implantátum nélkül - 270 ezer 1,8 millió forint között mozog. Felmérések bizonyították, hogy a horribilis árak ellenére négyszeresére nőtt az elmúlt két évben a vizsgálatok miatt magánorvoshoz forduló járóbetegek aránya. A magánkórházakban végzett beavatkozások száma viszont nem emelkedett. Eljárhatnánk külföldre is, viszont az Európai Unión belüli, műtéti ellátásokat érintő átjárhatóság egyelőre nem teljes körű.

Milliárdos gyorssegély

2010 végén a Fidesz-KDNP-kormány 27,5 milliárd forint értékű segélycsomagot utalt ki a kórházaknak, melynek 10 százalékát az intézményeknek kötelezően a legkritikusabb területek várólistáinak csökkentésére kellett fordítani. Ennek felhasználása január 1-jétől folyamatos, és 2011. június 30-ig teljesítendő. Az intézkedés nyomán 1-2 hónappal rövidültek az ortopédiai és szívbetegek várakozási ideje, ez azonban csak időlegesen jelent megoldást.

Dr. Csiba Gábor szerint a tvk emelésével nagyobbrészt megoldódna a probléma, bár a pénz mellett a szakemberek - különösen az altatóorvosok - is szűk keresztmetszetet képeznek. Hogy honnan és milyen nagyságrendű forrás átcsoportosítását tervezi a kormány, arról a NEFMI a következő tájékoztatást adta: „A források mértékére vonatkozóan a Kormány döntése után tudunk információkkal szolgálni. A javasolt koncepció megvalósítása esetén azonban olyan megtakarításokkal számolunk, amelyek rendszerbe való visszaforgatása, illetve az ágazatban történő felhasználása akkora összegű pótlólagos forrást jelent, amely lényegesen hozzájárul majd nemcsak a működőképesség megőrzéséhez, hanem a hatékonyság növeléséhez, a szolgáltatások és a betegellátás színvonalának emelkedéséhez is.”

A mindenki számára előnyös intézmények közötti átjárhatóság megvalósulásával kapcsolatban az Egészségügyi Államtitkárság azt mondja, hogy az egészségügy átalakításának legfőbb alapelve az ellátásokhoz való egyenlő hozzáférhetőség kiépítése. Az átalakításokhoz szükséges felmérések és a működést segítő szervek kiépítése már megkezdődött. A tervben megfogalmazott koncepciót széleskörű egyeztetések után várhatóan a közeljövőben terjesztik a kormány elé. Mivel közvetve minden tervezett intézkedés pozitívan hat majd a várólistákra, a minisztérium szerint a változások már rövid időn belül érzékelhetők lesznek.