A hajdanvolt nagyság utáni sok-sok évtizednyi bánat, a süllyesztőlét nyomora utáni pislákolás örömét érezzük most.
2022. június 22. 15:30
p
1
0
0
Mentés
„Kérsz egy cigit, Pali? – kérdezi a társasház tágas teraszán Matteo, miközben sodorja a magáét, s így folytatja: – Nagyon jól focizik a te válogatottad!”
A Nemzetek Ligája elitdivíziójának második körét játsszák, félidő, csapatunk 2-0-s hátrányban Olaszországgal szemben Cesenában, a 24 ezres Dino Manuzzi Stadionban. Mi pedig egy másik, daliásabb időkben hasonlóan A ligás, ma szintén Serie C-s csapat városában nézzük a meccset, 380 kilométerrel északabbra és keletebbre, Triesztben, építész barátom tágas, belvárosközeli, modern lakásában, egy hatalmas tévén, amelyet két oldalról a csata tiszteletére felakasztott olasz trikolór szegélyez. (Kiegyezem a pirosfehér-zöld e másik kombinációjával.)
Éppen a meccsre estünk be hozzájuk bő négyórás utazás után, felajzva az angolok elleni hétvégi, budapesti 1-0-s győzelemtől, amely korántsem csak szerencsés izzadás volt, hanem bőségesen megelőlegezte azt, amit a németek elleni iksz után írtam a Facebook-falamra: nagyon rendben van ez a magyar válogatott. És igen, rendben volt az elejétől fogva ebben a közhelyesen mondva halálcsoportban – amely tényleg az, hiszen egy nagy klasszikussal: a közhely fáradt igazság.
Matteo olaszként természetesen éppen olyan focimegszállott, mint én, mint mi, magyarok. A történelmi szimpátia és a délies vonzalmak mellett a játék a közös nyelvünk. Matteo udinei születésű trieszti, Udinese-szurkoló („I primi bianconeri d’Italia” – mondja mindig büszkén, utalva arra, hogy a fekete-fehér friuli klub régebbi alapítású a Juventusnál, és persze megszállottan szereti a squadra azzurrát, a nemzeti csapatot, de nagyon is kritikusan, akár egy magyar. Tegnap még büszke volt a tavalyi Eb-aranyra, ma már elégedetlen és összetört a vb-hiányzás blamázsa miatt. Mondjuk irigylem a problémáit, de talán már nem is oly sokáig – hogy én is bemutassam a hasonlóan merész magyaros érzelmi bukfencezést bukás és siker között.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
A holland sajtóban azt írják, hogy bár férfi kézilabda-válogatottjuk agresszíven kezdte a varasdi vb-találkozót, és az első tizenöt percben jobb is volt a hagyományosan erős kézilabdanemzetnek számító Magyarországnál, mégis vereséget szenvedett, mellyel veszélybe sodorta negyeddöntős álmait.
Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versével ünnepli a magyar kultúra napját a Kertész Imre Intézet Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-dalszerző előadásában.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!