Fejlesztésekkel kecsegteti a székelyeket a román nemzeti liberális pártelnök – ám közben etnikai változásokat remél. Hogy áll a valóságban Székelyföld szénája, milyen gazdasági realitásokkal kell szembenézniük a gyönyörű táj többségében magyar lakóinak?
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
Beruházásokat ígért a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyének Ludovic Orban, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt elnöke. Ő is elismeri, hogy elkerülték a megyét a gazdasági fejlesztések. Az újabb pártelnöki mandátumra készülő politikus szerint ez azzal is magyarázható, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jobban kézben tudja tartani választóit, ha függőségi helyzetben vannak. Orban hangsúlyozta: pártja „tanult, saját lábukon megálló románokat szeretne, akik megküzdenek a sikerükért”. A volt kormányfő emellett a térség etnikai összetételének megváltoztatását is reméli a beruházásoktól – e kijelentését élesen elítélték erdélyi magyar politikusok.
Milyen helyzetben van Székelyföld a valóságban? A régió gazdasági helyzetéről és mutatóiról, a térségben rejlő gazdasági potenciál kiaknázhatóságáról kérdeztük Szilágyi Nándort, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság alelnökét.
A román Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) és az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) legfrissebb, 2020-as adatai szerint a romániai cégek nettó árbevételének megyékre lebontott rangsorát toronymagasan Bukarest vezeti 563,8 milliárd lejjel
(1 lej mintegy 72 forintot ér jelenleg). A székelyföldi megyék közül legjobban teljesítő Maros a tizenegyedik helyet foglalja el 34,2 milliárdos mutatóval. Hargita a huszonhetedik, Kovászna megye pedig a harminchetedik helyen található 12,1, illetve 7 milliárd lejes árbevétellel. A statisztikából kiderül, hogy a hozzáadott érték Hargita és Kovászna megyében is alacsonyabb, mint a legnépesebb és legiparosodottabb székely megyében: Marosban a nettó árbevétel és a profittermelés arányossága szépen megmutatkozik.
Románia bruttó hazai összterméke 1059,8 milliárd lej volt 2019-ben, az éllovas természetesen Bukarest 23,9 százalékos részesedésével. Maros megye GDP-je 2,2 százalékot, Hargitáé 1,1, Kovásznáé 0,7 százalékot tesz ki. Kovászna megye ebben az utolsó helyet foglalja el a negyvenkét tagú mezőnyben.Maros megyében az átlagosan 2739 lejes (197 208 forint) nettó fizetés a romániai átlag fölé emelkedik, Hargita 2349 és Kovászna 2379 lejes értéke alatta marad (169 128, illetve 171 288 forint). Összehasonlításképpen: a rangsorban első Bukarestben az átlagos nettó fizetés 4068 lej, a második Kolozs megye 3449 lejjel (292 896, illetve 248 328 forint). Kovászna és Hargita megye a lista végén, Maros az átlag körül található.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A volt román miniszterelnök posztja alatt elszabadultak az indulatok.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, ráadásul gyakran a következmények is elmaradnak.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
