Miközben a kulturális elit a demokrácia és a haladás nevében főszerepet vállal a nyugati országokban zajló kultúrharcban, lelkifurdalás nélkül üzletel Kínával. A globalizmusban a hipokrízisnek sincsenek határai – figyelmeztet vallomásában egy amerikai filmes.
Chris Fenton postai ügyintézőként kezdte karrierjét, majd merő véletlenségből megismerkedett Stan Lee legendás képregényalkotóval, a mozit világszerte uraló Marvel-univerzum atyjával. Fenton kisvártatva céget alapított a nagy költségvetésű hollywoodi filmek kínai értékesítésére. Huszonhat amerikai produkció fűződik a nevéhez, s mindegyik kasszasiker – Kínában. Az USA filmjei 2005-ben 12 millió, 2017-ben már 390 millió dollárt kasszíroztak a kínai jegypénztáraknál. De milyen áron, s mi köze ennek a magyar mindennapokhoz?
Szerzőnk szerint nemcsak a világkereskedelmi erősorrend, de az emberi kultúra globális normarendszere is Amerika és Kína között dől el. Márpedig az 1,4 milliárdos kínai felvevőpiacnak való megfelelés közben az Egyesült Államok tartalomgyárosai feladják mindazt, ami az amerikai filmet amerikaivá tette. Miért? Kína minden évben csak meghatározott számú külföldi mozgóképet enged a mozikba, és konkrét elvárásokat támaszt velük szemben. A szűrőn csak olyan produkciók mehetnek át, amelyekben a Kínai Kommunista Párt elképzeléseinek megfelelő világkép érvényesül. A szabadság nem téma, az etnikai kisebbségek ügyei nem léteznek, az USA és Kína között nincs ideológiai szakadék, kínai és amerikai színészek vállt vállnak vetve együtt játszanak. A Top Gun új kiadásából eltűnt a tajvani zászló, a képregényfilmekből a tibeti és hongkongi karakterek. „Richard Gere 1997-es thrillere, a Vörös sarok, amelyben kínai kommunisták likvidálnak egy nyugati üzletembert, ma már el se készülhetne.” Az amerikai filmesek egyre szűkebb határok közé terelik saját képzelőerejüket.
Fenton mint kollaboráns beismerő vallomásnak is beillő kötete szerint a mindennapi filmkedvelő számára észrevehetetlen, kifinomult (ön)cenzúrának szerteágazó kulturális következményei vannak. Az amerikai fogyasztó radarjáról eltűnnek az USA populáris kultúrája által eddig közvetített értékek. Ám a kínai fogyasztó alapvető ismereteit is torzítják a tartalmak, amelyekben a bolygó nagyhatalmainak arculatát tökéletesen összemossák. A magyar mozikban – amelyeket szintén az amerikai produkciók töltenek meg sztorikkal és nézőkkel – egy civilizációs tekintetben értelmezhetetlen, mindenféle identitás nélküli és a valóságban nem is létező világkép dominálhat.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
2024-ben 22%-kal nőtt a Biblia eladása, amely a Z generáció hit iránti érdeklődéséből is fakadhat.
Egy Gyűrű… helyett Egy Kötet mind fölött, Egy Kötet kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az egyetlen. Mondhatnánk A Gyűrűk Ura új kiadására, amely nagyszerűen néz ki, noha nem hibátlan.
Elkezdődött a kampány.
A legigazságtalanabb támadásokkal szemben is lehet védekezni, azokból is megerősödve lehet kikerülni!
Majka üzenete egyértelmű, de akkor nem illik „a független szórakoztatóművész” komfortos köpenyébe visszabújni.
Annak ellenére, hogy nem értek egyet Donald Trump belpolitikai programjával, politikai stílusával, Európát illető gazdasági elképzeléseivel, számítok arra, hogy elnökként változást hozhat az egyre elviselhetetlenebb állóháborúban.
