„Ahhoz az árnyékkormányhoz ment el az árnyékormányfő, amely a legháborúpártibb” – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Mandiner Reakció legutóbbi adásában. Szerinte Dobrev Klára látogatásával azt is alátámasztja, hogy háborúpárti, s ezzel csak a kormánypártok eddigi kommunikációs álláspontját is igazolja. A Demokratikus Koalíció amúgy a saját szempontjából jól jár el, hiszen népszerűsége növekszik, de ez a Fidesznek is hasznos, mert az ellenzéket régóta Gyurcsány ellenzékének hívja, így ez is beigazolódik. „Ha most tartanák az országgyűlési választásokat, abban az esetben 10 százalékot érnének el, de a tisztán listás európai parlamenti választásokon a 20 százalék is meglehet a DK-nak” – magyarázta az elemző.
„A magyarok közép-európai identitásúak”
Mráz Ágoston Sámuel szerint
elméleti vita a Kelethez vagy Nyugathoz való tartozás, ami nem érdekli a magyar választót,
és a Fidesz által kínált alternatíva nem nyugatellenesség, hanem a Nyugat részének tekinti magát.
Az Egyesült Államok nem akar tűzszünetet Ukrajnában
Az Egyesült Államok bejelentése arról, hogy elutasítja a tűzszünetet Ukrajnában, csak a további áldozatok számának növekedését jelenti – mondta Mráz, hozzátéve, korántsem biztos, hogy a szuperhatalomnak ez lenne a végleges álláspontja, inkább egy ideiglenes meghosszabbítása ez a bejelentés a jelenlegi irányvonalnak. Az amerikai belpolitikában ugyanis vannak viták Ukrajna pénzügyi támogatásáról, s
megvan rá az esély, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztáson ez legyen a legfőbb kampánytéma
– mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője.
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin találkozójáról
Az orosz-ukrán háborúból következő orosz-kínai közeledést mindenki jelezte előre, azonban „az oroszoknak le kell nyelniük azt a békát, hogy ebben a kapcsolatban nem csak, hogy kistestvérek, de egyre kisebb testvérek lesznek” – világított rá Mráz Ágoston Sámuel. Szerinte lehetnek konfliktusok a két ország aszimmetrikus szerepe miatt, viszont az egészen biztosan látszik, hogy két olyan vezető közeledik politikailag egymáshoz, akik még 15-20 évig is irányíthatják a saját országukat.
„A két vezető összejövetele a kínai-orosz érdekszférának és az angolszásznak a szétválását jelenti”, annyi előnnyel az angolszászok szempontjából, hogy ezt a kínai-orosz érdekszférát körbeveszik.
A német gazdasági helyzetről és a német-francia jogállamisági aggályokról
A nyugatnémet gazdaság az 1960-as években annak is köszönhette a növekedést, hogy elkezdte használni az olcsó orosz energiahordozókat – emlékeztetett a politikai elemző. Rámutatott:
még a hidegháború idején is volt gazdasági kapcsolat a nyugati és a keleti blokk országai között,
ahogy most sem fog teljesen leállni a kereskedelem az orosz-ukrán háború idején.
Egyébként 1945 óta hagyománya van annak, hogy nem erőskezű vezető irányítja Németországot, valamint ott a gazdaságnak jelentős szerepe van a politikával szemben – hangsúlyozta Mráz. Úgy értékeli, Németország azt a kísérletet próbálja végrehajtani ebben az évtizedben, hogy az atomenergiát és a klasszikus energiahordozókat meghaladva egy zöld gazdaságot épít ki, s ha ez sikerül, továbbra is Németország lesz a vezető erő Európában, amennyiben ez nem sikerül, gazdasági alapú politikai válság jelenik meg.
„Németországban a választási törvényt az ellenzék kifejezett tiltakozása mellett változtatták meg, amely aggályos folyamatot jelez” – tért ki egy friss fejleményre Mráz Ágoston Sámuel. Rámutatott arra is, eközben
Franciaországban a nyugdíjreformot gyorsan keresztülvitte a kormány, a parlament megkerülésével,
a konzultáció nélküli döntés meglépése azonban Macron számára már politikai következményekkel nem jár, hiszen az utolsó elnöki ciklusát tölti.
Szóba kerültek a hazánk és Brüsszel közötti csörték is. Mráz Ágoston Sámuel az Európai Bizottság magyarországi gyermekvédelmi törvény ellen indított peréről azt mondta: „Ma már hivatalosan is összefügg a gyermekvédelmi törvény az európai uniós források kifizetésével, azt, amit tagadtak, most bebizonyították kéretlenül is.” Ezzel az úgynevezett horizontális feltételek megjelenésére utalt az elemző. Azzal zárta mondanivalóját, hogy szerinte Németországban csak kommunikációs szinten fogják elítélni a törvényt, de az Európai Parlamenttel és más tagállamokkal ellentétben nem csatlakoznak a kötelezettségszegési eljáráshoz.
Nyitókép: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP