A romák által sűrűn lakott települések adófizető ereje megugrott, kétszer annyi cigány ember él bérből és fizetésből – állítja Sztojka Attila, a Fidesz új országgyűlési képviselője, aki három kormánycikluson át a társadalmi felzárkózás egyik fő hivatalnoka volt.
Új fejezet kezdődik a pályáján, hiszen országgyűlési képviselő lett a Fidesz-KDNP színeiben, amely párt a szövetségi politikát a cigányságra is érti. Ha visszatekint hivatalnoki éveire, milyen eredményekre mondaná, hogy „ez jó mulatság, férfimunka volt”?
Egy bő évtized során részt vettem a felzárkózási szakpolitika megalapozásában és az idevágó intézkedések, programok tervezésében, egyáltalán a szakma megteremtésében, a fejlesztésekben és az utókövetésben. Balog Zoltán kérésére 2011-től főosztályvezetőként az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd 2019-től, Pintér Sándor megbízásából a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatójaként a Belügyminisztériumban foglalkoztam a társadalmi felzárkózással. Tanúsíthatom: nagy eredmények születtek, egy összetett folyamat, sok ágazat munkájának eredményeként és persze a gazdasági konjunktúrának köszönhetően. A romák által sűrűn lakott települések adófizető ereje megugrott, kétszer annyi roma ember él bérből és fizetésből. Ezekkel is összefüggésben
ami mutatja, távolról sem csak roma emberek, családok számolhatták csak fel szegénységüket, hátrányos helyzetüket.
Nem tart attól, hogy sok eredmény, ami a 10-12 év alatt született a romák hátrányos helyzetének és munkanélküliségének a felszámolására, az elhúzódó szomszédos háború fejleményei – például infláció, embargók rossz hatása – folytán legalább részben megsemmisül?
A nemzeti kormány 2010-ben teljesen más alapra helyezte a hátrányos helyzetű emberek felemelkedését szolgáló intézkedéseit: munka alapú társadalmat kívánt megvalósítani. És ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy ez meg is valósult: a foglalkoztatási mutatók a csúcson vannak. A passzivitás évtizedei után a legnehezebb helyzetben élők is mozgásba lendültek.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma, egyre többen találtak meg a helyüket a munkaerőpiacon.
Merthogy a közfoglalkoztatás volt az integráció kétségtelen csodafegyvere? Pedig kezdetben leszólták a baloldali-liberális véleményformálók, mondván, túl csekély a közmunkás bére!
Tény, hogy a közfoglalkoztatás rendszernek a megújítása 2011-12 körül nagyon hatásos kezdőlépés volt, ezt már az ellenzék sem vitatja. Akik otthon ültek és kilátástalanak érezték a helyzetüket, munkalehetőséget és segély mértékéhez képest kétszer annyi pénzt kaphattak munkavégzéssel. Egyáltalán: kikerültek a céltalanság hálójából.
Feléledt a közösségekben a „minőségi élet” megteremtésének igénye! Hátrányos helyzetű emberek tízezrei a munka rendszerességét megízlelve, illetve az önbecsülésre ráérezve elkezdték saját környezetük rendbe tételével is foglalatoskodni. Településük képe szebbé vált az udvaruk rendezettekké tételével, de azzal is, hogy sok esetben ők újították fel a középületeket és ők gondozták a közparkokat. Ráadásul a múlt évtized közepén a gazdasági fellendülésnek köszönhetően sokuk képessé vált arra, hogy nyílt munkaerő-piaci állásra váltson.
Elvezetett-e a folyamat a cigányság lakhatási feltételeinek tényleges javulásához?
Lényeges eredményeket értünk el, de van még mit tenni! Az általában példaként bemutatott borsodi vagy szabolcsi településeken is látható a fejlődés: a 10 éve még „élhetetlen” településrészek fejlődésnek indultak. Példaként említeném a CSOK-ot, amit sok esetben az itt élők is igénybe tudtak venni, így az egész település is a polgárosodás útjára lépett.
Az 2012-től, majd a 2017-es másodszori meghirdetés után 36 milliárd forintot fordított a kormány telepprogramra. Hasznosult ez a hatalmas összeg? 2010 előtt hírhedtek voltak a cigánytelep-felszámolási programok arról, hogy a pénzek elfolytak, sosem érkeztek meg a célcsoporthoz...
Mintegy 95 településen, 120 szegregátumban fut komplex telepprogram. Több mint 600 ház felújítása, illetve újonnani építése, 190 szolgáltatóépület kialakítása valósult meg eddig. Tízezer érintett emberrel foglalkozik személyre szabottan a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság szegregátumi tevékenységre specializálódott 800 szociális munkása. Olyan szintű komplexitás, amit mi bevetünk a telepszerű lakhatási problémák orvoslására, távolról sem jelent meg a baloldali-liberális kormányok idején.
Gyurcsányék is pont komplexnek nevezték telepfelszámolási projektjeiket.
Mi mélységében igyekszünk megváltoztatni a telepek lakóinak életét.
Képessé kell tennünk arra a szülőket, hogy fenntartsák a megjavult, megújult környezetüket. Ebben szerepet kap a szociális, egyéni fejlesztő munka: a mentális, egészségügyi problémák kezelése, az iskolázottsági fok javítása, az, hogy a támogatottak piacképes képzésben részesüljenek. Innen jutunk el oda, hogy a hosszú távú foglalkoztatás megtalálásában és a megfelelő lakhatási körülmények biztosításában segítsünk. Hozzáteszem: mentoraink túlnyomó többsége roma származású. Olyan fejlett hivatástudattal rendelkező emberek, akik maguk is mélyről jöttek és életpéldájuk vonzó. Ugyanilyen elhivatott munkatársakkal dolgozunk a Felzárkózási mentorhálózat vagy a Nő az esély elnevezésű projektjeink esetében is…
A TEF munkaerő-piaci visszailleszkedést szolgáló termelőműhelyt létesített Tiszaroffon, Kisszentmártonban, Miskolcon és Sellyén. Nem dióval meregetik ilyenkor a tengert?
Ezek olyan innovációk, melyek mintát adhatnak egy-egy térségben, kiegészítve az említett nagy projektjeinket. Az, hogy mondjuk Tiszaroffon kialakítottunk egy varrodát, nagy előrelépés a közfoglalkoztatás után a nagyrészt roma származású varrónőknek. Itt már konkrét szakmunkát kaptak, értéket termelnek igényes munkakörülmények között, ízlelgethetik a munkahelyi közösség fogalmát. Miskolcon egy házgyárat működtetünk, Sellyén zöldségfeldolgozó üzemet, amelyek piaci megrendeléseket is kaphatnak. Országosan több ilyen termelőműhely létrehozása – amely már az elsődleges felvevő piacra tud termelni – jelentősen hozzájárulhat a térség lakóinak teljesebb életéhez, mert egyszerre valósul meg a valós igényekhez igazított termelés, a lehetőségekhez igazított munkahelyteremtés, és a foglalkoztatásba ágyazott képzés.
A Mandiner nemrégen riportot készített roma szakkollégistákkal; jó volt a benyomásunk ezekről az egyetemistákról. De mi van az egész diák ösztöndíjrendszerrel, ami a társadalmi mobilitást ténylegesen szolgálhatja?
Útravaló programunkban
Hátrányos helyzettől és a tanulmányi eredménytől sávosan függ az ösztöndíj mértéke; 3-3,5-ös átlagtól lehet bekerülni és feltétel, hogy az illető tartsa ezt az eredményt vagy javítson is rajta. Hetedik osztálytól az egyetemig kaphatnak 8000-20000 forint ösztöndíjat havonta az egymásra épülő ösztöndíjrendszerben. Ennek hatására is egyre többen végzik el az általános iskolát és kerülnek be középiskolába. A szakkollégiumok persze a csúcsintézményünk, évről-évre növekszik a számuk. Már évi több mint 300 a szakkollégisták száma 11 egyetemista városban. Elértük a balliberális kormányokhoz képest, hogy duplájára, azaz körülbelül 1,7 százalékra nőtt a diplomások aránya az teljes roma közösségen belül.
Van az új parlamentben német nemzetiségi képviselő, van 11 nemzetiségi szószóló, de nincs köztük roma. Éppen a legnagyobb hazai kisebbségnek nem lett ezúttal szószólója. Ön országgyűlési képviselőként ennek hiányát is pótolni kívánja?
Szomorú, hogy az Országos Roma Önkormányzat szűklátókörű viszálykodás, illetve önös érdekek miatt még csak az érvényes eljárásrend megszavazásáig se jutott el annak érdekében, hogy január 31-ig legitim nemzetiségi szószólót válasszon. Hagyományosan a Fidesz-KDNP mindig szövetségi politikát hajt végre és ebben a romaügy továbbra is fontos szegmens. A nemzetiségi szószóló hiányát nem tisztem pótolni. A szószóló jelölésének lehetőségével a roma érdekképviseletet legmagasabb szinten ellátó szervezetnek kellett volna élnie. De nem tette meg.
Arra hogyan gondol, hogy két párt is van immár a Parlamentben, ami nem, vagy nem következetesen számolt le a rasszista megközelítésekkel? A Jobbik ugyan eljelentéktelenedett, de a Mi Hazánk egy közvélemény-kutatás szerint a legerősebb ellenzéki erő jelenleg.
A Mi Hazánk viszonylagos sikere inkább annak tudható be, hogy a Gyurcsányékkal lepaktált Jobbik megbukott és elfordultak tőle a szavazók.
Minden élet a Jóisten által adott érték, amit kötelességünk megőrizni és megtartani. Minden olyan politikai tömörülés, ami a társadalom megosztását szolgálja, egy nemzet stabilitását veszélyezteti, mert etnicizál, sokszor önös érdekekből, megkérdőjelezhető értékalapon tesz különbséget. Ez stabilitásvesztést és kiszolgáltatottságot eredményez. Én azt látom, hogy egy egységes, keresztény-polgári értékeken nyugvó nemzet képes a jelenben és a jövőben is, hosszú távon biztonságot adni a polgárainak.
Nyitókép: Mátrai Dávid felvétele
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Óriási ováció fogadta a miniszterelnököt a rendkívüli Lázárinfón.
A szegediek is üdvrivalgással fogadták.
A liberális politikusnak nincs túl sok önálló gondolata. Az Ismerős Arcok énekese velősen reagált Magyar Péter akciójára.
Az alföldi város adott otthont az eddigi legnagyobb Háborúellenes Gyűlésnek.
Pontról pontra helyretették a valótlan állításokat.
Szívszorító szavak, komoly (sport)emberi nagyság!
