A kormány 2011-ben védte ki a mostani ukrajnai háború legnagyobb veszélyét

2022. március 15. 8:00
A bűncselekmény határát súroló, ész nélküli pénzköltésnek nevezte 2011-ben a baloldal, amikor az Orbán-kormány visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftegaztól a Mol 21 százalékos részvénycsomagját. Most, tizenegy év múltán derült ki: a lépés kulcsfontosságú volt. Szakértői vélemény szerint ugyanis, ha most is orosz résztulajdonban volna a hazai olajvállalat, fennállna a veszélye annak, hogy az oroszokkal szembeni szankciók és a vállalati kivonulások miatt jelentős zavar alakulna ki a hazai üzemanyagpiacon, ami akár a gazdaság leállásával is fenyegethetne.

Nem egészen három hete tart az ukrajnai háború, a fegyveres konfliktus gazdasági hatásait azonban már most is számos országban érzékelik. A nyugati államok napok alatt fogadtak el és vezettek be súlyos szankciókat Oroszországgal szemben, miközben a kialakult helyzetre hevesen reagáltak a pénzpiacok, a tőzsdék. Az orosz tulajdonú társaságok helyzete megrendült, más nagyvállalatok pedig kockázataikat, veszteségeiket igyekeztek csökkenteni, például azzal, hogy kivonultak bizonyos területekről, feladtak egyes üzleteket.

Ezek ékes példája a Sberbank magyarországi vállalkozásának gyors bedőlése és az is, hogy pillanatok alatt eltűntek a magyar benzin-nagykereskedelemből a külföldi érdekeltségű szereplők. Utóbbi piacon egyedül a MOL maradt, így – a benzinturizmust visszaszorító és a nagy járművek tankolását szabályozó állami rendelkezések életbe lépése után – lényegében a magyar olajvállalaton múlik, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű üzemanyag a hazai kutaknál. 

OMV, Szurgut, magyar állam

A jelenlegi helyzetben bárki számára nyilvánvaló lehet:

nem mindegy, kié a MOL.

Visszatekintve azonban kijelenthető, hogy amikor a baloldal kormányon volt, nemigen foglalkozott az olajcéggel.

A Mol rendszerváltozás óta íródó történetét privatizációk hosszú sora jellemzi. 1998-ig az egykor állami kézben lévő vállalat 75 százalékát privatizálták, s 2005-re már csupán szűk 12 százalék volt a köz kezében. Gyurcsány Ferenc – már miniszterelnökként – 2004 végén az Országgyűlésben arról beszélt, hogy ezt a tulajdonrészt is dobra lehet verni, ami két esztendő múlva, 2006-ban meg is történt. Alig néhány hónappal később az osztrák olajcég, az OMV nyilvános ajánlatot tett a MOL-ért. A felvásárlás végül nem jött össze, az OMV 2009-ben eladta 21 százalékos részesedését a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek, a cég végül az Európai Unió és a MOL vezetőségének ellenvetései miatt letett arról, hogy nagyobb részt szerezzen a magyar olajvállalatban.

Így érkeztünk el 2011. május 24-éhez, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy az állam visszavásárolta a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. A vételár ötszázmilliárd forint körül volt. 

Heves baloldali támadások 

A részvénycsomag visszavásárlását abban az időben nem hagyta szó nélkül a baloldal. „Felesleges, felelőtlen, a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobás” – korabeli sajtóbeszámolók szerint így kommentálta a tranzakciót az MSZP. A szocialisták hozzátették azt is, hogy az üzlet elfogadhatatlan, hiszen annak nyomán nem csökken Magyarország importfüggősége, nem nő a hazai energiabiztonság, ellenben emelkedik az államadósság. Hasonló húrokat pengetett az akkor még az LMP színeiben idehaza politizáló, azóta Brüsszelben ténykedő Jávor Benedek is. A politikus úgy vélekedett: a részvénycsomag visszavásárlásának hatására egy cseppel sem lesz több olaj Magyarországon, az energiahordozókat ezután is külföldről kell majd behozni.

Veszélyek sora

A jelenlegi háborús helyzetben hatalmas kockázatokkal járna, ha a MOL ma is orosz résztulajdonban lenne – ez derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetőjének nyilatkozatából. Regős Gábor a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére három veszélyforrást nevezett meg. Elsőként azt, hogy a nyugati szankciók megannyi orosz vállalkozást érintenek. Jelenleg az energetika területén nem érvényesülnek korlátozások, tiltások, azonban már csak a belengetésük is jelentős károkat okozott. „Másfelől nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy jelenleg 480 forintos hatósági ár van érvényben az üzemanyagoknál.

Ha csak külföldi tulajdonosok irányítanák a MOL-t, nagy kérdés lenne, hogy az intézkedés milyen formában élhetne”

– fogalmazott Regős Gábor, aki szerint a harmadik veszélyforrást a profitérdekelt külföldi vállalatok magatartása jelenti.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a rendkívüli Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. március 10-én. Jelenleg 480 forintos hatósági ár van érvényben az üzemanyagoknál.

„A magyar üzemanyag-nagykereskedelem területén is látható, hogyan viselkednek ezek a társaságok ebben a helyzetben. Egyszerűen kivonultak, nem foglalkozva azzal, hogy tevékenységük abbamaradása miként érinti a magyar piac ellátását” – magyarázta az üzletágvezető. Megjegyezte: a változás nem csekély, a MOL ugyanis eddig a magyar nagykereskedelem hetven százalékát bonyolította le, infrastruktúrája is ehhez igazodik.

A magyar olajcégnek a napokban úgy kell átszerveznie tevékenységét, hogy a piac száz százalékát, az összes hazai kutat elláthassa.

A MOL helyzete egyébként Regős Gábor szerint jóval túlmutat az olajipar kérdésein. „Világosan látszik, milyen előnyei vannak annak, ha a stratégiai ágazatok meghatározó vállalkozásai hazai tulajdonban vannak” – fogalmazott a szakember. Nem csak arról van szó, hogy mi lesz a profit sorsa, hogy mekkora vagyonok hagyják el az országot. Hanem lényegében arról is, hogy kritikus időszakokban működőképes marad-e a hazai gazdaság.

Kiemelt kép: A MOL Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Gyálon 2021. november 15-én. A kormány ettől a naptól 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj literenkénti árát. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés