Orbán Viktor egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: ha nem lett volna Békemenet, ha nem állt volna ki több százezer magyar ember a demokratikusan megválasztott kormány mellett, kabinetje nem élte volna túl a nemzetközi támadásokat.
„Nem hagyjuk a magyar szuverenitást” – jelentette ki Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója az október 23-ra tervezett Békemenetről szóló sajtótájékoztatón. Csizmadia – aki egyben a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke is – azt üzente az Európai Unió (EU) kételkedő politikusainak, valamint a magyar ellenzéknek,
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanötödik évfordulóján megtartandó Békemenet előtt legutóbb 2018-ban tartott békés demonstrációt a CÖF-CÖKA.
Az úgynevezett „fülkeforradalom” óta a belpolitikai vitákat nem csupán Magyarországon vívják, az EU intézményeiben is összecsap a magyar jobb-, illetve a hazai és nemzetközi baloldal. 2010-et követően több front alakult ki küzdelem a felek között. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) korábbi portugál elnöke nem sokkal a választások után közölte Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy az EU nem tűri az előírtnál (3 százalék) nagyobb költségvetési hiányt, ezért a közösség szankciókat lengetett be. Pár hónappal később az EU a költségvetési hiányt orvosolandó bankadó, a távközlési a telekommunikációs és az energia szektort érintő különadók ellen emelt hangot. 2012-höz közeledve pedig előkerültek a demokráciaféltő nyilatkozatok, jelentések (Viviane Reding, Guy Verhofstadt, Ruís Tavares), amelyek következtében az is felmerült, hogy a már megindított kötelezettségszegési megindítása mellett az EB javasolni fogja az Európai Parlamentnek (EP):
Miközben Orbán Viktor az EP-ben emlékeztette a képviselőket a 2010 előtti balliberális jogsérelmekre – politikai eszközként használták fel a magyar titkosszolgálatokat, békés tüntetők ellen vetették be a rendőrséget, közérdekű információkat hamisítottak –, addig a jobboldali kormánnyal szimpatizáló civilek, üzletemberek (Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Fricz Tamás, ifj. Lomnici Zoltán, Széles Gábor) egy békés demonstráció szervezésébe kezdtek.
„Az első Békemenet (2012. január 21.) egy megrendítő erejű demonstráció volt a polgári, nemzeti kormány és személy szerint Orbán Viktor kormányfő mellett” – emlékezett vissza a lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Mint mondta: „A szervezők – ahogy azt Bencsik András elmondásából tudom – néhány tízezres tömegre számítottak, az eredmény azonban minden képzeletüket felülmúlta. Azóta tudjuk, hogy az első békemenet nem csupán Brüsszelig, hanem a tengeren túlra is »ellátszott«,
Az Egy a haza – Békemenet című kötetben olvasható egyik interjúban egyébként arról beszélt Orbán Viktor, „ha nem lett volna Békemenet, ha nem állt volna sorompóba néhány százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot. Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia.”
A 2014-es országgyűlési választásokhoz közeledve a rezsicsökkentésben, a 2018-as voksolások előtt pedig még mindig a kormány bevándorlásellenes álláspontjában, demokráciafelfogásában talált kivetnivalót a hazai és a nemzetközi baloldal. Az EU-s tisztségviselők (Jean-Claude Juncker, Judith Sargentini) mellett ekkor már az uniós tagállamok kormányfői (Angela Merkel, Mark Rutte) is kritikákat fogalmaztak meg az Orbán-kabinetekkel szemben. Ezekre reagálva a kormányfő az EP-ben több alkalommal is jelezte: demokratikusan megválasztott kormánya mögött komoly társadalmi többség áll, akik nem értenek egyet sem a rezsiárak emelésében, sem a menekültek kvótaszerinti szétosztásában. A demokráciát féltő képviselőknek idézte az Európa Tanács és a Velencei Bizottság állásfoglalását:
Legutóbb a kormánypártok, illetve a Jobbik által elfogadott pedofilellenes és gyermekvédelmi törvény miatt alakult ki ellentét. Az EB kötelezettségszegési eljárást is indított az állítólagos melegellenes rendelkezések miatt, mert a brüsszeli testület szerint sérül az egyenlőség, valamint az alapvető jogok érvényesülése.
Budapesten 2018-ban volt utoljára Békemenet, ezt megelőzően is épp az országgyűlési választások előtt tartott békés demonstrációt a CÖF-CÖKA. Ellenzéki kommentátorok több alkalommal is jelezték, ugyan az első Békemenet valóban politikai innováció volt – a szervezők mellett maguk sem számoltak ilyen nagy tömeggel –, a formula mára elavult. A Mandinernek nyilatkozó Lomnici Zoltán szerint ennek épp az ellenkezője igaz: „Míg a Lajtától nyugatra a közvetlen demokratikus eszközök egyre inkább háttérbe szorulnak – ékes példa erre az európai polgári kezdeményezések súlyos intézményi válsága – addig Magyarországon a közvetlen demokrácia – kiegészülve a gyülekezési joggal – a reneszánszát éli.
Az alkotmányjogász a szombati demonstráció céljával kapcsolatban idézte Csizmadia szavait: „lengyel civil barátaink kiegészülve olasz barátainkkal úgy állnak ki a magyarok ügye mellett, hogy közben a szuverén, erős nemzetállamok alkotta Európáért is harcolnak.” A „Soha többé!” jelszó pedig arra vonatkozik – folytatta a Századvég Alapítvány jogi szakértője –, hogy a Békemenet résztvevői nemet mondanak a külső, Magyarország függetlenségét és identitását súlyosan veszélyeztető támadásokra, és ezen támadások belső szervezőire, „az 1956-os és a 2006-os elnyomok szellemi örököseinek számító – Gyurcsány Ferenc–Márki-Zay Péter-vezette – politikai baloldal szereplőire”.
Appendix: Az október 23-ra szervezett Békemenet gyülekezője 13 órától lesz a Műegyetem rakparton, a résztvevők innen a Szabadság híd–Fővám tér–Kálvin tér–Múzeum körút–Astoria útvonalon át mennek az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán felállítandó színpadhoz, ahol a miniszterelnök mond ünnepi beszédet.
Címlapkép: MTI/Beliczay László
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
A kormányfő megemlékezett a napról, amikor illegális migránsok rohamozták meg Magyarország déli határait.
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Jelentett az orosz hírszerzés.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
A pártvezér országjárása is csúfos kudarc volt.
Egyre nyomasztóbb a helyzet.
