A baloldal eladná, a lakók megtartanák – újbudai telekcsaták

2021. május 27.
Aktívan zajlik a XI. kerület ingatlanjainak kiárusítása a helyiek tiltakozása ellenére. Iskolakertet, leendő parkot és termelői piacot is meghirdettek eladásra, s a pályázók kiléte is megér egy misét.

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Az utóbbi hetekben jókora médiafigyelem mellett zárultak le azok a pályázatok, amelyeket Újbuda 2019 óta regnáló vezetése írt ki nagy értékű ingatlanok értékesítésére. Nem akármilyen ingatlanokéra: dobra vertek egy iskola egyetlen kertjeként funkcionáló területet, egy olyan ősfás, zöld saroktelket (helyi civil mozgalmi nevén: Saroktelket), ahol az ott élők parkot szerettek volna létesíteni, s amit amúgy el sem adhatnának. Meghirdetett az önkormányzat egy csaknem százéves, gyönyörű villát a Gellért-hegy oldalában, amelyben korábban fogyatékos személyek nappali ellátását végezték, később kulturális célokra akarta hasznosítani a 2019 előtti, fideszes kerületvezetés. A pakettben benne volt az albertfalvai termelői piac, amelynek külső utcafrontján kéttucatnyian bérelnek üzlethelyiségeket, és saját költségen pofozták őket helyre. Minden bizonnyal menniük kell, ahogy az Andor utca 60. alatti ipartelep bérlőinek is – ezt az ingatlant úgy adja el a kerület, hogy egyébként több tíz millió forint nyereséget termelt évről évre az önkormányzatnak, s olyan bérlői vannak, mint a különféle gyermekterápiákkal foglalkozó Fejlesztőház.

A képlet valahogy minden, általunk megismert történetnél hasonló. Bár a most eladásra kiírt ingatlanok egy részének karbantartása 2019 előtt sem volt hézagmentes, és már a Hoffmann Tamás fémjelezte fideszes kerületvezetés is készíttetett terveket némelyik hasznosítására, ám utóbbitól végül lakossági nyomás nélkül is elállt, s még időnként lakossági fórumot is tartott, ahol megvolt az esélye a fejlesztésekről szóló közös gondolkodásnak.

A Himfy utca és a Ménesi út lakói nem néznének jó szemmel egy luxus-vasbetonkockát a csaknem százéves Elekes-villa helyett. <br> Fotó: Ficsor Márton

2019 óta ennek nyoma sincs, a környéken lakókat semelyik ingatlan ügyében semmilyen módon nem vonták párbeszédbe. Csupán képviselőktől kiszivárgott tervekből és a kerületi újság egy cikkének árulkodó fél bekezdéséből, illetve a sajtóból értesültek arról, hogy – legalábbis első körben – mintegy húsz ingatlantól válik meg az önkormányzat. Úgy tudjuk, jelentős részükről egyébként a polgármesterek vészhelyzetre tekintettel kibővített döntési jogkörével élve maga László Imre döntött. A pályázatokat ráadásul meglehetősen elzárták a nyilvánosság elől azzal, hogy harminc- és százezer forint közötti összegért lehetett kikérni a bővebb dokumentációt egy-egy ingatlanról.

A Demokratikus Koalícióban politizáló László Imre jelszava az volt, hogy Újbuda megtelt, azaz már így is túl sok az építkezés. Alpolgármesterének, Orosz Annának pedig – aki a Momentum országos alelnöke – az volt a kampányszlogene, hogy „Nekik beton. Nekünk zöld”. Ehhez képest tudvalevő volt, hogy például az ősfákkal szegélyezett Saroktelekre, amely az Ulászló utca 58. szám alatt található, húsz méter magas, kétblokkos társasházat terveztetnek; és az iskolakert kapcsán is felmerült a gyanú, hogy a pályázó ilyen célokkal vásárolná meg a telket, ahogy a piacnál is feltehetőleg egy irodaház felhúzása lenne a legprofitábilisabb.

Lapunk a napokban körbejárta az említett ingatlanok legjavát, riportokat készített. A lakosság igyekszik minden eszközzel megakadályozni megszokott környezete megbolygatását, amely most a kerületi vagyon kiárusítását is jelenti. Arról, hogy mekkora összegről van szó, árulkodik, hogy a mintegy húsz ingatlannál csupán a letéti díj összege több tíz millió forint volt, esetenként elérte a százmilliót is – ezt a becsérték 10–20 százalékában szokás meghatározni.

Szerettük volna több oldalról megvilágítani a helyzetet, ezért igyekeztünk országos, kerületvezetői és választókerületi szinten is valamennyi érintettel beszélni, de sajnos a baloldali szereplők zöme elzárkózott a tájékoztatástól. A kisebbik választókerületben illetékes, fideszes Simicskó Istvánnal lapzártánk után tudtunk beszélni, Németh Zsolttól, a kerületben aktív fideszes parlamenti képviselőtől néhány soros választ kaptunk, a kerület nagyobbik választókerületét reprezentáló Molnár Gyulától, aki a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-es városvezetés élén állt, semmit. László Imrével és Orosz Annával sem sikerült érdemben kapcsolatba lépnünk, sokadik próbálkozásra sem. Néma maradt Erhardt Attila momentumos városatya, és Kreitler-Sas Máté LMP-s képviselő sem válaszolt levelünkre. A leghumorosabb reakciót az MSZP-s Tóth Mártontól kaptuk, akit egy másik telefonszámról sikerült elérnünk, ő először nem akart válaszolni a kérdésünkre, miszerint egyetért-e az iskolakert eladásával, helyette íméles megkeresést kért, majd lényegében annyit küldött válaszképpen, hogy nem válaszol, mert KESMA. Párttársával, Görög Andrással viszont hosszan sikerült beszélnünk, aki, becsületére legyen mondva, elnézést kért az albertfalvai termelői piac kapcsán elmaradt lakossági egyeztetések miatt, de a felelősség nagyobb részét a Fideszre hárította. Bár nekünk a baloldal nagy része nem nyilatkozott, a közösségi médiában aktívan hangoztatta narratíváját, miszerint az értékesítésre azért van szükség, mert a kormány elvonta a pénzt a kerületektől. Két esetben, az iskolakert és a Saroktelek ügyében a polgármester végül visszakozott, a többinél azonban továbbra is folynak a tárgyalások a pályázókkal. Nézzük, milyen ingatlanokról is van szó.

A dobra vert iskolakert
A „Bocskai út 47–49. – Badacsonyi utca 30. szám alatt található ingatlan” száraz címke nem mást takar, mint egy iskola kertjét. Mint helyi informátorainktól megtudjuk, az Újbudai Bocskai István Általános Iskola négyszáz diákja életében kiemelt szerepet játszik, ugyanis itt szoktak zajlani az évnyitók, évzárók, itt bográcsoznak ballagás után. A telek mellett két ház is van, az egyik Janikovszky János György cégéé, aki a helyiek szerint már korábban is szerette volna megszerezni a 30. szám alatti területet, és a telkek egyesítésével vagy jókora lakóparkot akarhatott építeni, vagy irodaházat. Az eladás mellett állt a Molnár Gyula-féle vezetés, amely informátoraink szerint „sunda-bunda módon” haszonbérleti trükközéssel segített volna Janikovszkynak a telek megszerzésében. A projektet azonban megakasztotta a helyiek tiltakozása – egyik forrásunk nekünk is megmutatott néhányat az aláíróívekből. Miután fideszes Molnár Gyulát Hoffmann Tamás váltotta a polgármesteri székben, az ügy tíz évre ad acta került.

Az ingatlanértékesítés kapcsán tiltakozott Novák Előd, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője, a fideszes Simicskó István, Újbuda parlamenti képviselője pedig interjúban és rendszeres videóposztokban adott hangot nemtetszésének, emellett netes petíció is indult. Végül a fokozott média­figyelem és a helyiek tiltakozása nyomán a polgármester és csapata meghátrálásra kényszerült, és közölte: nem adják el az iskolakertet, sőt igazából ők csak igényfelmérés céljából írtak ki pályázatot.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

„El a kezekkel a Saroktelektől!”
„A jövő nem a beton” – díszelgett a molinó a Zsombolyai, az Ulászló, a Kökörcsin és a Vincellér utca által körbezárt területen, amelyet a védelmére szervezett mozgalom Sarokteleknek nevezett el. Talán itt bontakozott ki a legerősebb civil összefogás, és itt vált a leginkább szembeszökővé az Orosz Anna alpolgármester zöldszlogenje és a valóság között tátongó jókora szakadék. A mintegy 3000 négyzetméteres, ősfákkal benőtt telken csak egy villaépület és egy barakk áll, egyébként üde zöld színfoltja a kerület e részének. Helyi aktivisták lapunknak elmondták, hogy régóta szeretnének itt kialakítani egy parkot, ezzel szemben az önkormányzat – elővéve a fideszesek által jóval korábban elkészíttetett tervet, amelyet azonban a kormánypárt elvetett – húsz méter magas, két blokkból álló lakópark céljára akarta eladni a telket. Amelyet egyébként, mint később kiderült, el sem adhatna, mert a telek egyharmadát birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. csak úgy adta át tulajdonrészét néhány éve az önkormányzatnak, hogy közcélra használja fel – akárhogy nézzük, a lakópark nem az. És vissza is utalhatnánk a DK-s polgármester „Újbuda megtelt” szlogenjére.

Itt vált a leginkább szembeszökővé az Orosz Anna alpolgármester zöldszlogenje és a valóság között tátongó jókora szakadék”

A kerület vezetése a közérdeknek való megfelelést úgy kívánta áthidalni aktivisták szerint, hogy néhány földszinti helyiséget orvosi rendelőnek ad bérbe, így lehet rá mondani, hogy közcélt szolgál. A helyzet pikantériája, hogy László Imréék, mint azt a 24 feltárta, úgy indokolták a rendelők kialakításának fontosságával a terület kiárusítását, hogy időközben éppen eladtak egy orvosi rendelőt annak az építész tervezőcégnek, amely a társasház terveit elkészítette. Végül a hatalmas média- és társadalmi nyomás, továbbá az LMP és a Momentum szembefordulása miatt a polgármester és csapata kifarolt az üzletből, mondván, nem érkezett érvényes pályázat.

Évnyitók, évzárók, bemutatók, bográcsozások – az iskolakert egyelőre talán megmenekült. <br> Fotó: Ficsor Márton

Nagy balos, de…
Riportban jártunk utána az albertfalvai termelői piac helyzetének, amelyet szintén pályázati úton értékesít az önkormányzat. A leírásban az épületet „felújítandó vagy bontandó” állapotúnak jellemzik. A rendszerváltozás környékén épült, ma már kívülről leharcoltnak tűnő ingatlan szögletes O betűre emlékeztet, amelynek belső terében hétvégente néhány őstermelő kínálja portékáit, utcafrontjain pedig kis boltok működnek különféle profilokkal, körben tízemeletes panelházak, szemben, egy jókora parkoló túlfelén diszkontáruház. Az árusok borzasztóan el vannak keseredve: az ingatlan elhanyagolása ciklusokon átívelő probléma, ők maguk esetenként több millió forintot öltek bele a rozoga lyukak felújításába, kipofozásába, berendezésébe, amiért, ha a piac elkel, az égvilágon semmit nem kapnak.

László Imréék minden beérkezett pályázat beadójával tárgyalnak, így a jelek szerint Vlagyimir Putyin állítólagos pénztárosával is”

Árad belőlük a panasz a Buda-Hold Kft.-re, amely a pia­cot üzemeltető önkormányzati cég: hónapokat kell várni a legapróbb külső javítási munkákra, sokszor elhajtják a potenciális bérlőket mondvacsinált indokokkal, senki nem javította meg a 2010 telén tönkrement kazánt, így se fűtés, se meleg víz. Ráadásul a 2019 előtti kerületvezetés legalább tartott egy lakossági fórumot, amelyen felmérte a lakossági igényeket, és ígéretet tett az épületegyüttes felújítására, az igényeknek megfelelő revitalizálására, a baloldali vezetés alatt viszont erről szó sem volt, az eladás tényéről is az utolsó percekben értesültek az érintettek. Értesítést nem kaptak, feltett kérdésükre a polgármesteri hivatal másfél hónapos késéssel reagált, petíciójukat, amelyet már hatszázan aláírtak, semmibe veszik. Mindennek kapcsán egyedül Görög András helyi MSZP-s önkormányzati képviselőt sikerült elérnünk, aki beismerte, hogy hibáztak a párbeszédtől való elzárkózásban, s állította, hogy minden pályázó meg kívánja tartani a piac funkcióját – ami izgalmas felvetés, hiszen egy irodaház felhúzása és értékesítése sokkal profitábilisabb megoldás lenne a beruházónak.

Németh Zsolt fideszes parlamenti képviselő döbbenetesnek és sajnálatosnak nevezte a piac felszámolásáról szóló döntést, kiemelve, hogy itt emberi sorsok forognak kockán. A piac szerinte egyébként megmenthető lenne, ami az előző városvezetésnek szándéka is volt: egy jó hangulatú, modern, mai igényeknek megfelelő közösségi térré fejleszteni. Jól leírja a bérlők csalódottságát az egyik árus nyilatkozata, aki bár erősen baloldali elkötelezettségű, lapunknak kifejti, a DK-s városvezető „befurakodott, hogy most csinál valami jót. Az anyját csinál jót! Én elhiszem, ha azt mondja, hogy a’ izé, a Hoffmann kiszedte a pénzt. De könyörgöm, én, nagy baloldali: ők mit csinálnak?”.

Közben kiderült, hogy nem akárkik pályáznak a piac területére. Az egyik cég, amely tudomásunk szerint a legmagasabb vételárat kínálta fel, a Startimmo Kft. Ugyan a társaság a pályázás tényét elismeri lapunknak, arról már nem nyilatkozik, hogy piacként tervezi-e megtartani az épületegyüttest, s hogy mi lesz a bérlőkkel. A cég kiléte azért érdekes, mert többségi tulajdonosa Rahimkulov Ruszlan – Megdet Rahimkulov orosz milliárdos egyik fia. A családfő vagyonát a Gazprom magyar­országi terjeszkedésével alapozta meg, aztán beszállt az olaj- és a bankbizniszbe és számos egyéb ágazatba, Rahimkulovék ma már Magyarország leggazdagabbjai közé tartozhatnak. És ami még izgalmas: az idősebb Rahimkulovot rendszeresen Vlagyimir Putyin-közeli figuraként emlegetik, aki olyan közel áll az orosz elnökhöz, hogy még az amerikaiak feketelistájára is felkerült. Sőt, úgy is emlegették, mint aki állítólag Putyin vagyonának egy részét is kezelte.

Görög András kerületi MSZP-s képviselőtől úgy tudjuk, hogy minden beérkezett pályázat beadójával tárgyalnak, így a jelek szerint Vlagyimir Putyin állítólagos pénztárosával is. Mivel a DK rendszeresen kikel Moszkvával és az orosz elnökkel szemben, kíváncsiak lettünk volna, László Imre hogyan tette félre ellenérzéseit ezekhez az egyeztetésekhez, azonban a kerületvezető ebben az ügyben is elzárkózott a nyilatkozattételtől.

Négy utca lakói mozgattak meg minden  követ az ősfás Saroktelekért, most úgy tűnik, talán nem lesz itt lakópark. <br> Fotó: Ficsor Márton

Tyúk és villa
Az Andor utca 60. alatti, nagy önkormányzati cégtelepen a kerület korábban inkubátorházat üzemeltetett a BME-vel, majd a kétezertízes évek elején vállalkozásoknak alakított ki telepet. Ez jelentős kihasználtsággal fut, és évente több tíz millió forint profitot termel az önkormányzatnak, s időközben számos kisebb-nagyobb cég költözött ide. Például a koraszülött vagy oxigénhiánnyal, agyvérzéssel született gyermekek fejlesztésével is foglalkozó Fejlesztőház. A bérlők egészen tanácstalanok, hogy mi vár rájuk ebben a helyzetben, Csernus László fideszes önkormányzati képviselő pedig arról beszél lapunknak, érthetetlen, miért akarja eladni az önkormányzat az aranytojást tojó tyúkot.

Csernus László fideszes önkormányzati képviselő szerint érthetetlen, miért akarja eladni az önkormányzat az aranytojást tojó tyúkot”

A Ménesi út 16. szám alatti, az építtetőjéről Elekes-villa néven is ismert épület kilóg az eddigiek sorából. A közel százéves, közepesen elhanyagolt, de gyönyörű villaépület organikusan illeszkedik a Gellért-hegy oldalában futó utca képébe. Az egykori magánvilla az ötvenes évek vége óta már biztosan közintézmény, akkor csecsemőotthonként, később habilitációs napköziként működött, ahol veleszületett rendellenességgel és betegséggel küzdő gyerekekkel foglalkoztak. Több mint nyolcvan, a Himfy utcában és a Ménesi úton lakó ember írt alá petíciót, amelyben arra kérik a kerületvezetést és a főépítészt, hogy addig ne hirdessen eredményt, amíg az épületet nem helyezik helyi védettség alá, ezzel garantálva az 1920-as években kialakult utcakép megőrzését. Attól tartanak ugyanis, hogy a vásárló „eltörli a föld színéről” a villát, hogy új építésű luxuslakásokat alakítson ki a lehető legnagyobb profit reményében – úgy tudjuk, sokan már azzal megelégednének, ha a főfalak megmaradnának.

Az épületben egyébként egy ideje nem működik a habilitációs szolgáltatás, még a fideszes kerületvezetés elköltöztette – mint Csernus László mondja, alkalmasabb helyre. A villa kulturális célra való hasznosítására bérlői pályázatot írtak ki a 2019-cel végződő ciklus végén, ám azt törölte az új vezetés, s igazán csak most lehet megérteni, hogy mi volt ennek az oka: az ingatlanok eladása.

Évtizedek munkája, saját zsebből befektetett milliók, mégis csomagolhatnak a kisboltosok.<br> Fotó: Ficsor Márton

Megnyert csaták, végtelen háború
A fideszes önkormányzati képviselő összefoglalóan lapunknak azt mondja: némi megnyugvással töltötte el őket az, hogy kiderült, a két zöldterület – az iskolakert és a Saroktelek – értékesítéséről a jelek szerint lemondtak. Hozzáteszi, erről egyelőre csak a polgármester kommunikált, hivatalos döntés nem született, noha azóta a kerületvezető több más ügyben hozott döntéseket. Csernus reméli, hogy a civil ellenállás a többi helyszínen is megtorpantja a DK-s „gőzhengert”, s van remény; az albertfalvai piac kapcsán egyébként több felháborodott levelet kapott már ő is.

A civil ellenállás talán a többi helyszínen is megtorpantja a DK-s »gőzhengert«

Ami az ellenzéki pártokat illeti, a képviselő úgy véli, nem kevés feszültség alakult ki közöttük az ingatlaneladások ügyében, ezzel „megjelentek a repedések a koalíción”, hiszen mindenki a saját érdekeit követi akár az előzetesen megbeszélt tervekkel szemben. Emellett az is látszik, hogy beindult az előválasztási kampány, és így egymás átverésétől sem riadnak vissza: emlékezetes, a két, végül nem értékesített terület ügyében a Momentum átejtette László Imre polgármestert, és a közös kiállás helyett előbb bejelentette, hogy nem engedi értékesíteni a területet, ellopva ezzel a show-t a kerületvezetőtől.

A fideszes politikus arról is beszél, hogy van még számos kisebb telek, amelynek az eladása valamivel kevésbé izgalmas, hiszen például a Spanyolréten nem okoz tájsebet egy társasház, de például a Szerémi úti hatalmas telken már jelentős méretű lakóparkot lehet felhúzni, s „nyilván nem azért veszi meg valaki, hogy méhlegelőt létesítsen rajta”. Csernus László úgy fogalmaz: számukra elfogadhatatlan, hogy a baloldali kerületvezetés bármelyik ingatlant azért eladja, hogy a napi működéshez legyen pénz, „inkább tanuljanak meg gazdálkodni”.

Nyitókép:  MTI / Mónus Márton 

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés