Százmilliárdos energetikai fejlesztések várhatóak – Steiner Attila a Mandinernek

2021. április 6. 12:00
Atomenergia, megújuló energia és a hidrogén hármasával tudna egy jó kombinációt elképzelni a 2050-es magyar energiamixben az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Steiner Attilával beszéltünk a Mátrai Erőmű sorsáról, az elektromos járművek sikeréről és a műanyagpalackok tervezett betétdíjáról is. Interjúnk.

A Mátrai Erőmű szénből gázerőművé alakítása végleges lépés, vagy csak egy átmeneti folyamat kezdete a magyar energiapolitikában? Lengyelországban például a szénalapú energiatermelést gázalappal szeretnék átvezetni a megújulókig – itthon is ez lenne a terv? 

A végleges célunk az, hogy 2050-re Európa klímasemleges kontinenssé váljon, ehhez a szén-dioxid-kibocsátást nettó értelemben nullára kellene csökkentenünk, azaz csak annyi kibocsátás maradhat meg, amit képesek vagyunk elnyelni például az erdők révén. A lengyel példa jó erre, hiszen ők vannak az egyik legnehezebb helyzetben a kontinensen; az energiaszektoruk szinte teljes mértékben szénalapú, ezt kellene egy ütemezett terv alapján átalakítani zöld gazdasággá. Ebben a helyzetben már az is fontos lépés, ha a szénerőműveket technikai átalakítások révén gázalapra helyezik át, amelynek sokkal kisebb a szén-dioxid kibocsátása. Egy ilyen váltás az emissziót 60-70 százalékkal tudja csökkenteni, gyorsabban kivitelezhető, igaz, nem olyan távlatokra szól, mint az atomenergia. Magyarországon a Mátrai Erőmű termelésének fenn kell maradnia pusztán ellátásbiztonsági szempontokból is, viszont a szigorodó szén-dioxid kibocsátási elvárások miatt a jövőben majd ezt a technológiát is le kell váltanunk. A jelenlegi fejlesztéssel nagymértékben csökkenthető a magyar üvegházhatásúgáz-kibocsátás, hiszen

csak ez az erőmű 15 százalékot tesz ki a hazai szén-dioxid-kibocsátáson belül.

Ez egy fontos kérdés, már ezzel az átállással is nagyon sokat tehetünk a klímasemlegesség, illetve az ahhoz vezető út során tett folyamatos kibocsátás-csökkentés eléréséért.

Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a gázerőművet is váltja majd egy megfelelő hatékonyságú zöldenergia-forrás? 

Mivel egy gáztüzelésű erőmű élettartama több tíz év, és a tervek szerint 2026-ra lesz kész az erőmű átalakítása, így ki tudja tölteni a teljes életciklusát. 2030-ra az a cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés 90 százalékban szén-dioxid mentes legyen. Hazánk esetében a klímasemleges energiatermelés nukleáris és megújuló energiát jelent. Az elkövetkezendő években a korszerű gáztüzelésű erőművek szerepe megkerülhetetlen lesz a megújuló energiaforrások rendszerbe integrálásának és szabályozhatóságának támogatásában, ugyanakkor hosszabb távon a földgáz szerepének átvételére – a technológia fejlődésével – a hidrogén lehet képes.

A Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzeme 2020. július 8-án, a 950 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkező mátrai az ország második legjelentősebb erőműve (MTI/Szigetváry Zsolt)

„Biden elnök nagyon világosan fogalmazott, hogy szerinte a vezeték rossz ötlet, rossz Európának, rossz az Egyesült Államoknak, és alapvetően ellentmond az EU saját biztonsági céljainak” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter március 23-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott találkozóján Brüsszelben. Mi Magyarország álláspontja az Északi Áramlat 2 ügyében? 

Magyarország csak nagyon áttételesen érintett a projektben. Azt támogatjuk, hogy a régióba minél többfajta gázforrás tudjon eljutni, és hogy az minél többféle útvonalon érkezzen. A diverzifikáció kérdése Magyarország számára stratégiai fontosságú, a forrás és az infrastruktúra oldalon egyaránt. A cél az, hogy Európa egészében legyen egy egészséges, megosztott portfolió. Magyarország szempontjából a legfontosabb változást jelenleg a Krk-szigeti, horvát LNG terminál jelenti, amely változatos forrásokat tesz elérhetővé hazánk számára Továbbá szintén nagyon jó a helyzetünk az úgynevezett interkonnektorok, vagyis határkeresztező gázvezetékek tekintetében is. Tíz évvel ezelőtt ez még nem volt így.

A 2009-es gázválság fontos ébresztőt jelentett Európának,

akkor vált világossá a nyugat számára, hogy a régiónkban hiányos az infrastruktúra. Hazánk és Szlovákia között semmilyen kapcsolat nem volt, így segítséget sem tudtunk adni abban a kiélezett helyzetben, miközben Franciaország és Belgium között a hetedik gázvezeték épült. Az Északi Áramlat-2 ügye alapvetően egy geopolitikai természetű lengyel-német vita, azonban számunkra alapvetően előnyös, ha minél több vezeték fut be Európába, hiszen az erősíti az ellátásbiztonságot.

Az Északi Áramlat 2-t a diverzifikáció lehetséges eszközeként aposztrofálta. Miért járna ez a vezeték diverzifikációval, amikor ezen is orosz gáz jön, csakúgy, mint a Testvériség vezetéken? Nem az lenne az érdekünk, hogy forrásoldalon történjen tényleges előrelépés? 

A diverzifikációt megfoghatjuk infrastrukturális oldalról, valamint forrásoldalról is. Értelemszerűen a legjobb a forrásoldali fejlődés, de az infrastrukturális szempont sem utolsó. Erre jó példa a már említett 2009-es válság, amikor Ukrajnán keresztül nem érkezett be hazánkba az orosz földgáz. Tehát a sok forrás mellett a sok vezeték is érdekünk. 

V4-es szinten az energetikai alakulás milyen lehetőségeket rejt? Gondolok ezalatt a tagállami koordinációra, a regionális szálak szorosabbra fűzésére, a Lengyelországban rejlő zöld átalakulással felmerülő piaci lehetőségekre. 

A visegrádi együttműködés egy pragmatikus szövetség, az uniós tárgyalások során pedig próbálunk közös álláspontot képviselni, az egyeztetések folyamatosak. Ez a legtöbb szakpolitika esetében így működik. A konkrét gazdasági együttműködés azonban még sok lehetőséget rejt, nemcsak a saját országainkra, hanem a tágabb régióra is koncentrálni kell, ebben pedig nagy a potenciál, hiszen a térségben szinte mindenki hasonló cipőben jár. A hulladékgazdálkodás kérdése egy lokális kérdés, a lengyelek és románok azonban éppen abba az irányba kezdtek el gondolkodni, mint mi. Az idén júliusban kezdődő V4 magyar elnökségnek ezt ki kell használnia.

Térjünk át a klímastratégiára. Mik a magyar koncepció fő pillérei? 

Elsőként: 2030-ra a villamosenergia-ellátásunk 90 százaléka szén-dioxid mentes lesz, ehhez pedig nagyszabású napelem-programokat és hálózaterősítést kell véghezvinni; ez az egyik legfontosabb alapja a magyar szakpolitikának. A második az elektromobilitás kérdése: támogatni kell az elektromos járművek elterjedését, illetve egy Zöld Busz Programot fogunk elindítani, amelynek a demonstrációs fázisa már több megyeszékhelyen is zajlik. A harmadik pillér az energiahatékonyság növelése; január elsejétől lépett életbe az új kötelezettségi rendszer, amely azt célozza, hogy a lakossági energiafogyasztásban is csökkenést tudjunk elérni. A legmegfizethetőbb energia ugyanis az, amit nem használunk el. 

Az első pillérrel kapcsolatban mi a véleménye arról, hogy egyesek szerint a Napból származó energia egy véges, fenntarthatatlan energiaforrást váltana, szintén egy véges és fenntarthatatlan koncepcióval? Gondoljunk csak arra a nagymennyiségű ritkaföldfémre és nyersanyagra, amelyet a napelem-rendszerekhez kell kibányászni, vagy az ezzel járó hulladék kérdéskörére. Egyszer ugyanis lejár a napelemek életciklusa, a hatékony felhasználásuk pedig még kérdéses. Fenntartható ez a koncepció vagy a zöld átalakulás miatt vagyunk kényszerpályán? 

Fontos, hogy egy országnak több lábon álló és kiegyensúlyozott energiamixe legyen. Nem szabad csak egy technológiára alapozni, ezért is tartjuk lényegesnek azt, hogy a nukleáris energia megmaradjon. Magyarországon az energiatermelés 40 százalékát Paks adja, az új Paks 2-es technológiával pedig ez hosszú távon is biztosítható lesz, biztonságosan, a szigorú uniós biztonsági előírásokkal összhangban. A megújuló energiaforrások terén hazánkban a napenergiában van a legnagyobb potenciál, azonban

érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetni a geotermikus energiára is.

A nagy előnye ennek a technológiának, hogy folyamatosan termeli az energiát, Magyarországon pedig kedvezőek a földtani adottságok. Nagyon fontos a kérdéskör, amit felhozott, ugyanis a hulladékgazdálkodás megújítása és a körforgásos gazdaságra való átállás szépen össze fog érni a napelemek élettartamának lejártával: pontosan a ritkaföldfémek szűkössége miatt nagy jelentősége lesz a hatékony és modern újrahasznosításnak, így ki lehet kerülni a már említett csapdahelyzetet. Ez nem egy megoldhatatlan probléma. 

2050-re milyennek képzeli el az ideális energiamixet Magyarországon? 

Tekintettel arra, hogy földgázt nem fogunk tudni felhasználni a klímasemlegesség érdekében, azonban a rugalmasságot biztosítani kell, a földgáz szerepét a hidrogén tudná átvenni, de ez még egy gyerekcipőben járó iparág. Atomenergia, megújuló energia és a hidrogén hármasával tudnék egy jó kombinációt elképzelni. 

A második pillérről: nem látni túl sok elektromos autót a magyar utakon, a városokban jellemzőbb, de vidéken szinte alig ismert ez a technológia. Mit tehet egy átlag magyar állampolgár a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében akkor, ha nem futja elektromos autóra? 

A különbség a vidék és Budapest között nem meglepő, hiszen az elektromos autók egyelőre inkább a kisebb távolságok megtételére alkalmasak. Alapvetően nemcsak elektromos autókról és buszokról beszélünk ebben az esetben, hanem például kerékpárokról is. Fontos lenne, hogy mindenki kipróbáljon valamilyen elektromos közlekedési eszközt és legyen róla saját benyomása. Az elektromos autók támogatási programja kifejezetten népszerű, pár nap alatt ki szokott merülni a teljes pályázati keret. Folyamatosan hirdetjük meg az elektromos kerékpár megvásárlását támogató pályázatokat is, az elektromos buszok pedig egyre több embernek tetszenek.

Nyitottá kell válni az új technológiákra, hiszen akkor a használatuk is természetessé válik. 

Az elektromobilitással kapcsolatban fontos kérdés, hogy a magyar autóipar – amely európai szinten kiemelkedő helyet foglal el – mennyire tud alkalmazkodni az elektromos átalakuláshoz. Milyen hatással lesz a szektorra az olykor oktrojált zöld átalakulás? 

Alapvetően ez nem az én szakterületem, de véleményem szerint, mivel globális szinten is kiemelkedő fontosságú autógyárak vannak Magyarországon, természetesen az elektromobilitásra történő átállás nagyban átalakítja az értékláncokat. A hazai gyárak várhatóan bele fognak illeszkedni ebbe a trendbe, ezeket a döntéseket azonban nem mi hozzuk meg, hanem a vállalati vezetők. A fő cél, hogy a magyar cégek is részt tudjanak venni beszállítóként a folyamatokban, minél nagyobb hozzáadott értékkel. A hazai mérnök állományt és az innovatív kapacitásokat figyelembe véve szerintem jó alapokkal indulunk, de ez mindenki számára komoly kihívás. A koronavírus-válság következtében kialakult törekvés a rövid ellátási láncok irányába azonban a mi malmunkra hajthatja a vizet, Európa stratégiai autonómiáját ugyanis erősíteni kell, ennek pedig Magyarország a nyertese lehet.


Napelemek a Zala megyei Nagypáliban az önkormányzat parkolójának tetején, amellyel töltik az önkormányzat elektromos autóját (MTI / Varga György)

Nyáron egy magyar kézműves sörfőzde tulajdonos mondta nekem, hogy a 0,33-as söröspalack nem visszaváltható. Az újonnan elfogadott hulladéktörvény változtat ezen a helyzeten? 

A hulladéktörvény az egész hulladékgazdálkodási rendszernek új keretet ad, viszont ahhoz, hogy az új visszaváltási-rendszer 2023 második felében megkezdje működését, először az alapokat kell kidolgozni. Jelenleg ebben a fázisban vagyunk. Komplex rendszerekről van szó, és alapvetően az a cél, hogy minél többen váltsák vissza az italpalackokat, valamint a szelektálás is hatékonyabb legyen. Mi azt várjuk, hogy ezzel az új hulladékgazdálkodási koncepcióval ez meg is valósul, és emelkedik az újrahasznosítás aránya

Olvastam olyat is, hogy a műanyagpalackok is betétdíjasok lesznek. 

Igen, ez a terv. Kérdés, hogy miként tudjuk a műanyagpalackokat minél hatékonyabban felhasználni. Az elsődleges cél a fogyasztó motivációjának növelése, ehhez ösztönző is kell. Ennek a munkának még az elején vagyunk, a részleteket idén dolgozzuk ki hatékonyságmérés, pilot-projektek és nemzetközi példák alapján.

Az átlagember számára mikor lesz érzékelhető ez a hulladékgazdálkodási átalakulás? 

A koronavírus-járvány nem változtat az ütemezésen, ezért a 2023-as céldátum tartható, addig az előkészítés folyik. Rövidtávon viszont már érzékelhető, hogy

az illegális hulladékkal szemben folytatott harc jól halad.

A Tisztítsuk meg az Országot! projekt keretén belül jelentős összegű támogatásra tudtak pályázni az önkormányzatok és civil szervezetek annak érdekében, hogy lokális szinten az illegális hulladékot felszámolják. Az illegális lerakatok detektálásában a lakosság is tud segíteni a HulladékRadar nevű applikáció segítségével, amelynek már 13 ezer felhasználója van és folyamatos a fejlesztése.

Az előbb említette a forrásokat. Egyre inkább körvonalazódnak az európai uniós hétéves költségvetés és helyreállítási alap részletei. Mennyit profitálhat ebből a magyar energetika és a hulladékgazdálkodás? 

Jelenleg folynak a tárgyalások az illetékes uniós szervekkel. A magyar helyreállítási tervben fontos szerepet kap az energetika és a körforgásos gazdaság is. Ezek a területek prioritások, és alapvetően az uniós elképzelések hasonlóak a magyar koncepcióval. Az energetika területén szeretnénk a forrásokat a napelemekre és azok rendszerintegrációjára fordítani, ehhez kapcsolódóan tervezünk egy nagyszabású pályázatot. A körforgásos gazdaság esetében a hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére is komoly összegeket tervezünk. 

Nagyjából mekkora összegekre lehet számítani? 

Az energetika területén több száz milliárd forintról, a körforgásos gazdaság fejlesztése esetén is több tíz milliárd forintról beszélünk.

Steiner Attila 1982-ben született Móron. A pannonhalmi, majd a meschedei (Németország) Bencés Gimnázium elvégzése után a Corvinus Egyetemen okleveles közgazdász diplomát szerzett 2007-ben.
A MOL Nyrt.-nél stratégia és üzletfejlesztő szakértőként kezdte meg szakmai karrierjét. 2010-ben politikai tanácsadóként folytatta pályafutását Brüsszelben, az Európai Parlamentben. 2014 és 2018 között főosztályvezető-helyettesként, illetve politikai tanácsadóként segítette a Miniszterelnökség munkáját. 2015-től 2018-ig a Paks II. Atomerőmű Zrt. felügyelő bizottsági, majd 2018-tól 2019 júliusáig igazgatósági tagja volt. 2018-ban a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki, 2019 júliusától pedig az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. 2021. január 15-étől az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Nyitókép: Temesi Melinda / Grazmel Photography 

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És megint Mészáros LőrincrE jut a kiszámolósdi, ahogy az aljasenki ballib mondja, a Lölő lopása.
És Magyarországnak megint jobb lesz.
És megint Magyarországon lesz - továbbra is! - az eddigi Mészároslop-okat beszámítva:
A LEGOLCSÓBB AZ ENERGIA AZ EU-BAN!
És a Soros-társaság megint vért fog köpni, amiért a Mátrai Erőmű magyar kézben dolgozik - a magyaroknak, a magyarokért!
Ez színtiszta antiszemitizmus, rasszizmus, homo-, gender- és LGBT-fóbia.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés