Nyilatkozatban magyarázza meg az ellenzék, miért nem szavazta meg a koronavírus-törvényt

2020. március 24. 13:59
Szerintük a kormány alkalmatlannak bizonyult a veszély kezelésében.

A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok, valamint Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők közös nyilatkozatot adtak ki, amiben megmagyarázzák, hogy miért nem szavazták meg hétfőn meg a koronavírus-törvény keddi elfogadását. Az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozat így szól:

Bízunk a magyar emberekben, bízunk Magyarországban, de nem bízunk Orbán kormányában. Ezért nem adhatunk korlátlan felhatalmazást még ilyen válságos időben sem a regnáló rezsimnek. A járvány valóban közös ellenségünk, megmaradt és sokszor meggyalázott szabadságunk és demokráciánk viszont közös kincsünk. Ahogy védjük egészségünket, életünket, úgy kell védenünk hazánkból azt, ami meg megmaradt belőle.

Mi, ellenzéki pártok együttesen azt látjuk, hogy az elmúlt hetekben a kormány alkalmatlannak bizonyult időben felismerni a veszélyt és kezelni azt. Azt látjuk, hogy továbbra se partnerként kezeli a magyar polgárokat és képviselőit, hanem jelentős részében legyőzendő politikai ellenfelet lát. Mi nem így gondolkodunk. Szerintünk közösen kell cselekedni, ehhez közösen kell tervezni, dönteni. Ezt tagadták meg tőlünk és milliónyi magyar honfitársunktól.

Közös értelmes és szükséges döntésekben részt tudunk és kívánunk venni, hogy megküzdjünk a járvánnyal, de nem engedjük meg, hogy valós veszélyre hivatkozva megcsúfolják, elrabolják hazánkat. Ezért nem engedtük, hogy átgázoljanak a Parlamenten, a nép képviselőin, végső soron Magyarországon.

Az ellenzéki pártok megakadályozták, hogy Orbán diktatúra-törvényét, hàzszabálytól eltéréssel, azonnal elfogadják. Azonban a Fidesz hataloméhségét ismerve, sajnos biztosak lehetünk abban, hogy a jövő héten a 2/3-ad birtokában, minden korlátozás nélkül meg fogják szavazni.

Ahogy azt tegnap mi is megírtuk, 137 igen, 52 nem aránnyal nem lett meg a 4/5-ös parlamenti többség a koronavírus-törvény javaslatának sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához és keddi elfogadásához. 

Összesen 287 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az ellenzék arra játszik, hátha megbetegszik néhány kormánypárti képviselő az újabb szavazásig. Más magyarázat nem lehet arra, miért tolnának el nyolc nappal egy olyan szavazást, ahol biztos a kormánypárti többség.

Ha így lenne, lehetne zsarolni a kormányt, az már mindegy nekik, hogy az így létrejövő bizonytalanságnak milyen következményei lesznek.

Még hergelnek is. Még mindig nem értik a lényeget. Vagy megtiltották nekik, hogy lássák.
Bábok ezek, nem mások.

Jobban utálják Magyarországot, mint Orbán Viktort! Ha nem így lenne, az ország érdekeit néztek volna .

Nem telt el 24 óra és már magyarázzák a bizonyítványt. Érzik, hogy megbuktak valsagkezelesbol.

Mit tudhatnak róluk, hogy ennyire sakkban lehet tartani őket?
Durva lehet, az biztos.

Nem baj, elleszünk háromnegyeddel is:-)))))
Legfeljebb a brusszelitak is agyhugykovet kapnak:-)

Kardinális 2020. március 24. 11:26 14 @Stenonis
"Bár nem én szólíttattam meg, de válaszolok a kolléga helyett:

Az Alaptörvény 1. cikk i) pontja szerint az Országgyűlés "különleges jogrendet érintő döntéseket hoz." - E rendelkezés alapján az Országgyűlés igenis megállapíthatná a veszélyhelyzet végét, ha ezt a kormány nem tenné meg.

Az Alaptörvény 54. cikk (2) bekezdése szerint: "Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható." - Ha e veszélyhelyzet elmúlt, de a kormány ezt nem nyilvánítja ki, sem az Országgyűlés nem teszi ezt meg helyette, mulasztásos alkotmánysértés valósul meg. Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróság az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján: "... a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére."

Jogász tévedhetetlen?
E kérdéssel kapcsolódnék Király Miklós Facebook bejegyzéséhez. https://www.facebook.com/miklo..

,, Országgyűlés egyszerűen nem mondhat le határozatlan időre a végrehajtó hatalom rendszeres ellenőrzéséről és döntéseinek jóváhagyásáról.,,

Vagyis Király Miklós azt állítja, hogy a T/9790 irományban foglalt előterjesztés elfogadása határozatlan időre szól.
Kérdésem: A határozott idő csak naptári idő lehet, vagy akár egy esemény befejezése is lehet? Például a járvány megszűnése is lehet? Vagy például a munkaviszony szerződésnél egy adott munka befejezéséhez kötött munkaszerződés nem határozott idejű?

Ha egy adott feladattal kapcsolatos a kivételes felhatalmazás, akkor mitől lesz az általános, az egész kormányzásra érvényes?

A T/9790 iromány 4. paragrafus: A Kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén, annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére, ad tájékoztatást.

Az idézett részben foglaltak nem elégségesek arra, hogy az Országgyűlés ellenőrizze a kormány tevékenységét, és ha az intézkedéseket nem megfelelőnek találja, akkor a felhatalmazást visszavonja?

Végezetül: Hol található az Alaptörvényben naptári időkorlát a 15 napos határidőn kívül? Ha veszélyhelyzetre igaznak fogadjuk el Király úr eszmefuttatását, akkor a háborús helyzet esetében is 6 hónapos időkorlát lenne?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés