Joguk van életben maradni!

2019. november 20. 17:26

Az új északír abortuszszabályozásról.

2019. november 20. 17:26
Vereczkey Attila

Közlemény

Az olvasók tájékoztatására: a Mandineren szerda folyamán jelentettük meg a szülész-nőgyógyász szerző hozzánk eljuttatott, alábbi cikkét a meddőség, az életvédelem és az abortuszkritika témáiról. Ezekben az érzékeny, sok oldalról megvizsgálható és megvizsgálandó témákban minden decens véleménynek helye van, és a jövőben is nyilvánvalóan sokat fogunk foglalkozni vele eltérő nézőpontok bemutatásával, a legkülönbözőbb szakemberek és más érintettek megszólaltatásával.

Ugyanakkor pénteken a szerzővel kapcsolatban további információk jelentek meg a sajtóban, többek között az általa vezetett klinika működésével összefüggésben. Az ORFK Válasz Online-nak küldött közleménye szerint „az ügyben a Készenléti Rendőrségi Nemzetei Nyomozó Iroda emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad”.

Mandiner szerk.

 

***

 

Elsötétült Facebook-profilképek, a védtelen magzatokért való aggódás és Észak-Írország pálfordulása miatti szomorúság az egyik oldalon, míg örömujjongás, győzelmi fanfárok és az önrendelkezési jog mindenek felettiségét hirdető vélemények a másik oldalon. Ettől hangos ma a közösségi média.

Az új északír abortuszszabályozás valóban brutális. Gyakorló szülészorvosként és életpárti meddőségi specialistaként jómagam és kollégáim is tudjuk, hogy egy 28 hetes magzat, akit most különösebb indok és akadály nélkül el lehet pusztítani az említett országban, a modern orvostudomány segítségével már megmenthető lenne, és jó eséllyel teljes értékű életet élhetne. Ha lenne rá szándék. A terhesség megszakítása nemcsak egy apró orvosi beavatkozás, hanem véres és kegyetlen megsemmisítése egy emberi életnek. Ennek elvégzését nem igazolhatja semmilyen szociális vagy egyéb indok. 

Az elmúlt 20 -25 év minden napját kollégáimmal  azzal töltöttük, hogy küzdöttünk a meddő párokért, a minél sikeresebb, hatékonyabb és biztonságosabb kezelésekért, ha kellett, akkor a szakmai környezettel, az engedélyező vagy korlátozó hatóságokkal és a megosztó társadalmi véleményekkel. Mi, akik az orvostudomány ezen csodálatos területén dolgozhatunk, tudjuk, hogy mindent meg kell tennünk a meddő párokért, a krízishelyzetben babát váró anyákért és természetesen a magzataikért. Hitvallásom szerint

nekünk, meddőségi szakembereknek tulajdonképpen az igazi pácienseink maguk az embriók.

Az egyik alapvető probléma abban áll, hogy az oly hangos döntéspárti (pro-choice) véleményformálók, akik Reagan szavaival valahogy mégis mind meg tudtak születni egykor, nem tudják, nem akarják belátni, amit a tudomány évről évre egyre pontosabban igazol. Vagyis hogy az élet a férfi és a női ivarsejt találkozásának pillanatától, a fogantatástól kezdődik. Ettől a pillanattól kezdve az embrió magzat, majd emberi lény. 

Nekünk, keresztény értékek szerint gondolkodó embereknek ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az emberi embrióknak; akár a laboratóriumunkban, akár az édesanyja méhében fejlődnek, nincs kevesebb joguk, mint a szüleinek. Joguk van életben maradni, megszületni, kiteljesedni, és jobbá tenni a világot! 

Észak-Írországban eddig a törvény védte az önmaguk jogaiért kiállni nem tudó, kiszolgáltatott helyzetben lévő magzatokat.

Most az „emberi jogok kiszélesítése” címen éppen azokat fosztják meg a legalapvetőbb emberi jogtól, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

A világon a reprodukciós medicinában dolgozó kutatók, orvosok, biológusok sokszor emberfeletti erőfeszítéseket tesznek azért, hogy kezelések eredményessége fejlődjön, hatékonyabb legyen. De a progresszió nemcsak a tudományos eredményekben kell, hogy megnyilvánuljon, hanem az emberek gondolataiban, szívében és lelkében is. 

Reméljük, nem sok víznek kell lefolynia a Shannon folyón ahhoz, hogy ez a progresszió az északír szavazók lelkében is megtörténjen.