Energetika nélkül nincs mezőgazdaság, öntözés, olcsó energia nélkül nincs tartósítóipar és nem lehet hűtőházakat működtetni – hangsúlyozta Süli János.
Süli János a 25. alkalommal megrendezett Szentlőrinci Gazdanapok elnevezésű mezőgazdasági szakvásár megnyitóján az épülő új atomerőművi blokkok szükségességét indokolva azt hangsúlyozta, hogy energetika nélkül nincs mezőgazdaság, öntözés, olcsó energia nélkül nincs tartósítóipar és nem lehet hűtőházakat működtetni.
A miniszter kitért rá, hogy az erőmű építésénél mintegy 10 ezer ember dolgozik majd, élelmezésüket a dél-dunántúli régióból szeretnék megoldani, a „rövid élelmiszerutak kialakítása” érdekében együttműködnek az agrárkamarával. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a kormány keményen küzd, hogy a magyar agrártermelők megőrizzék szerepüket a biztonságos és minőségi európai élelmiszer-előállításban, a támogatási környezet pedig olyan legyen, amely ösztönzi és nem eltántorítja a szektorban dolgozókat. Az államtitkár szerint a Szentlőrinci Gazdanapok méltó seregszemléje a magyar mezőgazdaságnak, amely az elmúlt években az egyik legdinamikusabban fejlődő agráriuma volt az Európai Uniónak. „Ebben fontos szerepe van annak, hogy stabilitást, kiszámíthatóságot tudtunk biztosítani az ágazat számára és ez a beruházásokban, a jövedelemtermelésben, a hitelképességben is megmutatkozott” – mutatott rá.
Feldman Zsolt kiemelte, hogy érdemi előrelépés történt a mezőgazdasági termelésre a klimatikus viszonyok jelentette kockázat csökkentésében. Példaként a jégkárelhárítási rendszer működését, az öntözést célzó tervezett beruházásokat említette. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt években komoly teljesítményt ért el. 2010 óta másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása, az agrárexport az elmúlt nyolc évben 50 százalékkal emelkedett, ebben az időszakban minden évben a magyar az Európai Unió három legdinamikusabban fejlődő agrárgazdasága között volt.
Ez büszkévé tesz mindannyiunkat, ugyanakkor sok olyan kihívás áll előttünk, amelyekre a jó válasz megtalálásához szinte az utolsó pillanatban vagyunk - mondta, hozzátéve, „ha ezeket a válaszokat nem jól adjuk meg, a felzárkózást valószínűleg nem tudjuk folytatni, adott esetben le is szakadhatunk”. Győrffy Balázs kiemelte, hogy az agrárkamara többéves fejlesztési programot készített, rávilágítva a problémákra, s felvázolva lehetséges megoldásukat. Szavai szerint az elaprózódott birtokstruktúra akadályozza a versenyképességet, átláthatóvá kell tenni a működési formákat, változtatni kell a számos kedvezményt adó, de „torz viszonyt eredményező” agráradózási rendszeren és szükség van előrelépésre a termésbiztonság terén is.
Az országos jégkárelhárítási rendszer az idén debütált, az elmúlt évhez képest a felére csökkent a jégkár sújtotta területek nagysága, ezzel 10 milliárd forint termelési értéket sikerült megóvni - mondta. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az öntözés terén „tragikus a lemaradás”. Közölte, Magyarországon az európai átlagnál sokkal alacsonyabb, mindössze 100 ezer hektár az öntözött terület nagysága, pedig csak a magyar agrárium jövőjét pozitívan befolyásoló fehérjeprogram megvalósításához 300 ezer hektár öntözött területre lenne szükség. „Javaslatot tettünk, hogy 20 éven belül meg kell tízszerezni az öntözött területek nagyságát” – mondta.
Dragan Kovacevic, a Horvát Gazdasági kamara alelnöke örömét fejezte ki, hogy Horvátország partnerországként 80 kiállítóval lehet jelen a gazdanapokon, ahol lehetőség nyílik Magyarország és Horvátország élelmiszeripari termékeinek közös bemutatásához. Győrvári Márk, a gazdanapok szervezési feladatait ellátó Baranya Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány kuratóriumi elnöke arra emlékeztetett, hogy a gazdanapok termékbemutatóként indult, de mára nemzetközi vásárrá vált, amelynek nem külföldi vendégei, hanem partnerországai vannak. Megjegyezte, ma az ágazat szereplői virtuális vásárokban is körbenézhetnek, „fel sem kell állniuk a fotelből”, ennek ellenére tovább nő a hagyományos nagy vásárok kiállítási területe.
A vasárnapig tartó Szentlőrinci Gazdanapok Magyarország harmadik legnagyobb mezőgazdasági szakvására, ahol mintegy 420 kiállító mutatkozik be. Többségük gépkereskedő, állattenyésztő, növénytermesztő vagy az élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás, mellettük őstermelők, kistermelők, kézművesek jelennek meg a város határában található több tízezer négyzetméteres területén. A szervezők a háromnapos eseményre 25 ezer látogatót várnak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
Az új rekord egyértelműen jelzi, hogy az időjárásfüggő megújulókkal valós ellátásbiztonságot nem lehet garantálni.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Letiltás, betiltás, tagadás – ezt tudja produkálni a Tisza-vezér, ha számára kellemetlen információk kerülnek napvilágra.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
