A nemzeti tőkésosztály és az illegitim tulajdon ördögi köre

2016. május 24. 15:40

Orbán Krisztián
444
Volt például valami társadalmi igazságtétel érzete annak, amikor 2010 után az új csókosok bejelentkeztek a régiek vagyonának egy részéért.

„A tulajdonviszonyok önkényes átszabását sohasem sikerült teljesen legalizálni. Bárhogyan is erőlködött az aktuális törvénygyár, az eltulajdonításba mindig becsúsztak olyan elemek, amelyek már az adott pillanatban is illegálisak voltak. A római jogi alapokon álló magyar jogrendből ugyanis nem lehet teljesen kiiktatni a polgárok tulajdonhoz való jogát vagy éppen a közpénzek magánvagyontól való megkülönböztetését.

A legitimációs problémák pedig odáig vezetnek, hogy egy következő hatalomváltáskor a kétes körülmények között szerzett jószágokat jó eséllyel orozzák el az új urak. Amikor ugyanis változnak a hatalmi viszonyok, az egyrészt megteremti a tulajdonviszonyok átszabásának hivatkozási alapját, másrészt ellehetetleníti a vesztesek védekezési lehetőségeit.

Volt például valami társadalmi igazságtétel érzete annak, amikor 2010 után az új csókosok bejelentkeztek a régiek vagyonának egy részéért. Utóbbiakban pedig fel sem merülhetett, hogy a nyilvánossághoz vagy a bírósághoz forduljanak, hisz pontosan tudták, hogy senki nem állna ki mellettük. Ugyanakkor mindenki tudja – ők is, mi is – hogy amikor ez a rezsim bukik, a mostani kliensektől is el fogják venni a vagyonuk számottevő részét. Ezért aztán ők is azt teszik, amit az elődeik: külföldre menekítik a pénzt, hátha így többet sikerül majd megőrizni belőle.

A mi „nemzeti” oligarchiáink éppen úgy nem Magyarországon parkoltatják a vagyonukat, mint posztkommunista oligarchiáink, vagy éppen azok a csúnya multik.

Ilyen bizonytalan tulajdonviszonyok közt még a helyi hatalmasok is félnek Magyarországon befektetni a pénzt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nincs szükség semmilyen tőkésosztályra.

A szerző összekeveri a történeteket, fogalmakat és szerintem azzal sincs tisztában, hogy a Közép Európai országokban miként zajlott a kárpótlás, a privatizáció, vagy tisztában van vele, csak nem akarja figyelembe venni.

Reprivatizáció három országban volt. Úgymint; Csehország, Magyarország, Szlovákia.
Magyarországon a reprivatizáció döntően csak tőzsdei forgalomba kerülő kárpótlási jeggyel történt.

Vezetői és/vagy munkavállalói kivásárlás történt; Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovéniában.

Piaci értékesítés pedig az összes felsorolt országban.

Külön kell szólni a termőföld privatizációról, amelynél akár a reprivatizációt, akár a végrehajtottat nézzük, mindegyik hibás volt, sok káros következménye lett.
Szerintem tőzsdei forgalomba kerülő kárpótlási jeggyel kellet volna kárpótolni még pedig olyan értéken, mint amilyen értéket képviselt középáron a nyugati országokban. Aki pedig gazdálkodni akart az agrárgazdaságban az ugyan olyan értéken, mint amilyen értéken kapta az értékpapírt földet vásárolhatott volna az államtól. Aki pedig nem akart gazdálkodni az más vagyontárgyba fektette, vagy megtarthatta volna az kamatozó értékpapírt. Ezzel el lehetett volna kerülni a spekulációt, a visszaéléseket, a költséges árveréseket.

A másik a szerző által említett lopás.
"2010 után az új csókosok bejelentkeztek a régiek vagyonának egy részéért." - írja a szerző. Milyen vagyon, milyen érték? Tudtommal senkinek sem államosították a vagyonát, és nem adták oda másnak ingyen, vagy minimális ellenszolgáltatással. Így általános értelemben vett lopásról sem lehet beszélni. Az pedig egy másik téma, hogy az értéket ki mihez viszonyítja és hogyan értékel.

A "búcsúcédula-vásárlás"-on, meg a semmiből való világpiacon való vagyonszerzésen csak mosolyogni lehet.

Mielőtt bárki is azt vélelmezné, hogy nem ismerem a szerző munkásságát, ki kell ábrándítanom. Ismerem, igaz csak az olvasottakból. Aki viszont még nem ismeri a következő linken olvashat róla.
http://www.haszon.hu/archivum/..

Korábban is jelentetett meg írást a Mandiner a szerzőről, amely itt olvasható.
http://mandiner.hu/cikk/201305..

Tévedésbe vagy. A gyűjtő fogalom a privatizáció, amely magánosítást jelent. A kárpótlás pedig a magánosítás egyik eszköze, mint ahogy a reprivatizáció is. A reprivatizáció pedig azt jelenti, hogy a vagyoni eszköz, természetben, vagy értékben visszaadásra kerül.
Nem azt írtam, hogy esetenként nincs, hanem arról írtam mi volt a fő irány. Mindegyik országban volt, hogy ingatlanokat visszaadtak. Ez Romániában is volt, van ilyen, csak éppen nem ez a jellemző. Legtöbb esetben perrel kell kikövetelni.
Magyarországon is létezett és nagyobb részt lezárult. A legjelentősebb az egyházaknak visszaadott ingatlanok. Románia ebben a sorban az utolsó és lenne miért szégyenkeznie. Főleg az elcsatolt területeken történtek miatt.

LOL

Ne mond! Egyébként ki kényszerít, hogy olvasd. Olvasd a magadét azt talán megérted. Bár ebbe sem vagyok biztos.

"Miért nem tenyészt az ilyen inkább birkát?"

Minek? Itt vagy te a Mandineren. Belőled egy is sok. Bár ki tudja. Lehet, hogy mesehází kecskéje vagy.

A gyárak, üzemek nagyrészét a dolgozó nép építette újjá romjaiból a világháború után. Milyen alapon kellett volna visszaadni 50 évvel később a Horthy rendszer burzsoáziájának?

A társadalmi tulajdonban lévő vagyonelemek elherdálása vagy ellopása mindenképp katasztrófához vezetett.

"...amikor 2010 után az új csókosok bejelentkeztek a régiek vagyonának egy részéért.
Utóbbiakban pedig fel sem merülhetett, hogy a nyilvánossághoz vagy a bírósághoz forduljanak, hisz pontosan tudták, hogy senki nem állna ki mellettük. "


Igen ordas hazug ez az orbán :-D (ehhehe)

Vele szemben a bírói hatalmi ág a függetlenségét mindmáig sokszor bizonyította, és a sajtó is inkább szabad mintsemhogy millióan a sajtó szabadságáért küzdenének reménytelenül hazánkban:

Alaptalan tehát az OrbánKrisztián-i koncepció.

Ezután ír mégegy alapozatlanul bátor counter- OFFshore-vádat:

"a mi „nemzeti” oligarchiáink éppen úgy nem magyarországon parkoltatják a vagyonukat, mint posztkommunista oligarchiáink, vagy éppen azok a csúnya multik."

"...a tulajdonhoz jutók jelentős része egyre csak szivattyúzza ki a pénzt az országból, és még az itthon tartott összegeket sem merik befektetni."

O. Grande! Azután a Kiút Második vagy b) lehetősége:

"az egyik következő rendszerváltásnál az új rezsim nem egy újabb körben vagyonhoz juttatandó klientúrára, hanem olyanokra próbál támaszkodni, akik a vagyonukat közvetve vagy közvetlenül a világpiacon szerezték. Nekik ugyanis, mint rendszerint nulláról indult vállalkozóknak, nincs tulajdon-legitimációs problémájuk."


Ezen felkacagtam: Ilyen jó ember például maga Soros Gyuri bácsi is! :) (Habár igen vén.)



[ A Kelet-Római Birodalomból (Oriens) itt a "bizantin" jelző jut eszembe: Még az is kiderül végül hogy a búcsúcédulákat Konstancinápolyban találták ki :-D

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés