A sárga taxinál is jobban lehúz az Uber

2016. január 28. 16:04

Kardos Gábor
Miért nagyobb kalózkodás az Uber még a sárga taximutyinál is – és a vita miért egy eleve félrevezető alternatíváról folyik?

A cikk a Válasz.hu-n korábban megjelent írás bővített változata, amit a szerző juttatott el hozzánk.

 

A SÁRGA TAXINÁL IS JOBBAN LEHÚZ AZ UBER

 

Miért nagyobb kalózkodás az Uber még a sárga taximutyinál is – és a vita miért egy eleve félrevezető alternatíváról folyik 

A vita hevében jellemzően mindkét tábor megint anélkül foglalt állást, hogy egyáltalán tisztázták volna, min marakodnak, micsoda az Uber és miben különbözik üzleti modellje az Európában és Magyarországon jellemző taximonopóliumtól. Az ellenzéki sajtóban tipikusan azzal védték az Ubert, hogy a fejlődést és a szabad piaci versenyt szolgálja, ráadásul sokkal trendibbnek tűnő „közösségi” modell, ésatöbbi, de a kormányoldali médiában sem kifejezetten azt emelték ki, hogy mindez a marketing szöveg miért cinikus hazugság és mi a legnagyobb probléma az Uberrel, mégpedig pártállásunktól függetlenül. 

Az Uber egy amerikai fejlesztésű „okos” mobil applikációra és globális adóelkerülésre épülő üzleti modell. Az amerikai eredetű anyacég székhelye Bermudán, egy adóparadicsomban van és holland leányvállalatát olyan jogi konstrukcióval hozták létre, hogy az amerikai adóhatóságok számára holland cégnek tűnjön, a holland adóhatóság számára pedig amerikainak, de mindvégig leginkább bermudai offshore cég marad, mert az egész manőver lényege az, hogy a jogi kiskapuk e Bermuda háromszögében minden adókötelezettség végleg eltűnjön és lényegében adómentesen működhessen az Uber a világ minden országában. Legalábbis ott, ahol engedik nekik. 

Tisztességes versenyről eleve nem beszélhetünk, mivel az adott országokban törvényesen bejegyzett taxis cégekkel ellentétben nem fizetnek társasági adót, de még munkáltatói-társadalombiztosítási járulékokat sem fizetnek, mert eleve tagadják, hogy munkaadók lennének. Arra hivatkoznak, hogy ők csupán az okostelefonos alkalmazást biztosítják az Uber sofőröknek, akik minden fuvardíj 20%-át fizetik be ezért, aminek úgy 99%-a extraprofitként vándorol a bermudai adóparadicsomon keresztül az Uber tulajdonosainak zsebébe, melyek közt egész véletlenül ott a Google és a Goldman Sachs is... Ha egyénileg nem szeretnénk, hogy rendszeresen kivegyék a zsebünkből az ott levő pénz ötödét, akkor közösségként miért kéne tűrni ugyanezt? Rögzítsük közgazdasági tényként: a szolgáltatást igénybe vevő országokból és az ott élő utasok zsebéből vándorol ki jó messzire a fuvardíjak ötöde, nettó veszteségként. Az Uber nemcsak az adott ország adóhatóságát rövidíti meg, nemcsak az államháztartástól vesz el bevételeket és végső soron a taxizáshoz sincs köze a dolognak, mert ez az internetes kalóz modell alapvetően ugyanaz a módszer, amivel a véletlenül szintén amerikai Amazon pár év alatt kisajátította és tönkre tette a könyvesházakat, a hazai könyvértékesítési hálózatokat Nyugat-Európában (nálunk csak azért nem, mert itt hivatalosan nem működik még). Az Uber külföldön már elkezdte a csomagküldés és áruszállítás „forradamasítását”, azaz annak a piacnak a lenyúlását is. Ugyanez a „globális üzleti modellje” a véletlenül szintén amerikai kötődésű Google-nek, a Facebooknak, a piacvezető videó- és zenemegosztóknak, melyek együttesen működtetik a világ digitális gyarmatosításának azt a rendszerét, melyet szemérmesen globalizációnak neveznek és általában mint a fejlődés netovábbját szokás ünnepleni, lájkoltatni. Az okostelefonok után okos gyarmatosításnak (smart colonization) vagy internet alapú globális gyarmatosításnak is nevezhetnénk. Emlékszünk még a hazai fejlesztésű iwiw-re? Na, azt is így ette meg a Facebook, nem sokkal azután, hogy megvette egy európai multi, de nem tudott versenyben maradni az amerikaival szemben. Hány eset kell még, hogy levonjuk a logikus következtetést?

Ennek a multi-modellnek a lényege minden érintett ország államháztartásának alig leplezett kirablásán túl az, hogy a gazdaság egyre több területén meghatározó, piacvezető és ezáltal irányító szerepet szereznek az adott szektorban uralkodóvá váló internet alapú multik. Az Uber esetében a taxizás és - terveik szerint - a csomagküldés globális kiszervezése történik meg, az Airbnb a szállásadás piacait nyeli be, míg az Amazon a könyvértékesítés piacára tette rá a kezét és sorolhatnánk a többi példát egy olyan „globális fejlődési folyamatban”, melynek logikus végkifejlete az, hogy minden országban a gazdaság minden területét egy adott multi vagy a piacot Coca-Pepsi módon felosztó két vagy több multi uralja (a globális sörpiac esetében például három multicég, melyek közül a legnagyobbé az összforgalom 60%-a). Az ilyen multik merő véletlenségből jellemzően Amerikához kötődnek, melynek kormánya annak dacára védi világszerte ennek a globalista rendszernek az érdekeit, hogy ezek a multicégek az USA adóhatóságait is igyekeznek maximálisan kijátszani, ahogy a bermudai offshore Uber példája mutatja. Általában ezt a multi-amerikanizációt nevezzük globalizációnak, mikor a szabad piaci versenyre hivatkozva számolják fel a tisztességes és valóban szabad piaci verseny feltételeit világszerte egyre több szektorban, ahova épp elérnek a digitális gyarmatosítás karjai. Az a bizonyos piacot irányító „láthatatlan kéz”, mely igazából csak az adóhatóságok számára és közjogilag tűnik láthatatlannak – bárki minimális odafigyeléssel és nagyjából azzal az átlag műveltséggel, ami egy érettségihez dukál könnyen megértheti, miről is van itt szó és mivel vernek át minket ezek a multi cégek és „adóoptimalizálás” néven működtetett adóelkerülési gyakorlataik. 

Alapvető jogegyenlőségi kérdés, hogy ha bizonyos multinacionális cégeknek egy jogállamban megengedik az adóelkerülést és a munkajogi szabályok kijátszását, akkor ugyan milyen alapon nem teszik ugyanezt lehetővé (sőt: üldözik) bármelyik állampolgár esetében. Fontos kiemelni azonban, hogy az ilyen netmultik nem közvetlenül az adóelkerüléssel okozzák a legnagyobb kárt, hanem az adott gazdasági tevékenység kisajátításával és tönkretételével, az érintett ágazat vagy szektor gyarmatosításával és az ország gazdaságának ezáltali kirablásával, ami sok esetben hagyományos szakmák eltűnéséhez vezet, egyszóval a társadalom és a kultúra drámai szegényedésével is jár, tehát nem csupán gazdaságilag számszerűsíthető károkat okoz, hanem ezen túlmenően beláthatatlan társadalmi és kulturális károkat is. Ha ezeket is sikerülne valahogy kiszámolni és hozzáadni az Uber viteldíjához, akkor könnyen kiderülhetne, hogy az egyébként nyilván túlárazott monopol taxiknál is végső soron sokkal többe kerül a társadalomnak az Uber látszólag „olcsó” szolgáltatása, ahogy a multik többi, látszólag olcsón piacra dobott globális tömegterméke is, melyekért lényegében azt az árat fizetjük, hogy a hazai termelést és már az értékesítést is egyre inkább kiszervezik a világ végére... Őszintén: miért kéne lájkolnunk ezt a sztorit? Mi a menő abban, hogy boldogan asszisztálunk országaink kifosztásához az okos gyarmatosítás által, mikor ez az egész eszement lúzerség? 

Egyszer kiszámolták, hogy egy gyorsétterem-lánc látszólag olcsó kajája mennyibe kerül a társadalomnak, ha hozzáadjuk a környéken bezáró éttermek munkahelyeinek költségeit, az egészségkárosítás társadalombiztosításban jelentkező költségeit és minden egyéb következményét. Így a társadalomnak jószerivel olcsóbb, ha luxusétterembe megyünk, mintha „spórolás” felkiáltással bedőlünk a gyorséttermeknek, ahol sokszor még az sem igaz, hogy gyorsan kapnánk meg azt, ami egyébként emberi fogyasztásra sem biztos, hogy alkalmas. Nem kell lángelmének lennünk, hogy mindezt felismerjük – józan paraszti ésszel is könnyen belátható. 

Miért nincs uniós megoldása a multik joghézagokat kihasználó kalózkereskedelmi modelljének?

Mindezek alapján teljességgel érthetetlennek tűnik, hogy az Európai Unió és tagországai képtelenek jogilag kezelni az Uber és a hozzá hasonló globális kalózcégek tevékenységét, sőt: mintha még a gazdasági probléma megfogalmazása sem sikerült volna. Pedig a TTIP kapcsán nagyon is aktuális kérdésekről van szó, mert a transzatlanti szerződéssel végképp szabad kezet adnának az ilyen globális kalózkodással foglalkozó „vállalkozásoknak”, hogy az országok kormányait és adófizetőit immár nemzetközi szerződések alapján sarcolhassák meg, ha netán épp úgy ítélik meg, hogy egy adott ország kormánya vagy népe ellenállni próbálna és nem tudják a tulajdonosok által elvárt mértékben kirabolni. Mert ennek a globális piramisjátéknak különös ismertetőjele az is, hogy „üzleti modellje” meredek növekedésre épül és ha nem sikerül újabb szektorokat bevonni, berángatni a piramisjátékba, akkor hamar bedől az egész mutatvány, úgyhogy nincs más hátra mint előre! 

A megoldás kézenfekvő: az Európai Uniónak és tagországainak különleges szabályozással és európai szintű jogharmonizációval kellene megvédeni az európai piacokat ettől a szabad és tisztességes verseny feltételeit alapjaiban aláásó, globális kalózkodásra épülő üzleti modelltől és a digitális gyarmatosítástól. Számos jogi konstrukciót lehetne találni erre, a legegyszerűbb és legvitathatóbb egy kifejezetten globális adóelkerülésre kivetett különadó lenne. Az érintett cégek (pl. az Uber, az Amazon, az Airbnb, a Google, a Facebook) kénytelenek lennének ezt befizetni, ha továbbra is működni akarnak az EU-ban, de ezekkel a célzott befizetésekkel nem az amúgy is vízfejű uniós és tagországi adminisztráció növekedését kellene finanszírozni, hanem olyan fejlesztéseket, melyekkel a jövőben Európa felvehetné a versenyt Amerikával a globális piacokon, például saját európai internetes platformokkal a taxipiacon, a könyvpiacon, közösségi médiában, stb. 

Bár úgy lenne, hogy egy valóban közösségi modell versenyezne most az állami taxi monopóliummal! Erről sajnos szó sincs, mert az Uber egész trendi álközösségi marketingje éppúgy hazugság, ahogy a Facebook is nyilvánvalóan hazug módon hiteti el százmilliókkal, hogy attól alkotnak (virtuális) közösségeket, hogy az ő „legnépszerűbb közösségi oldalán” szolgáltatnak tartalmat, miközben a tulajdonosok gátlástalanul kereskednek legszemélyesebb adatainkkal is, ami alapjában véve nem kevésbé szörnyű dolog mint mondjuk ha szerveinkkel kereskednének, arra hivatkozva, hogy hát mi magunk hagytuk jóvá a soha senki által el nem olvasott apró betűs jogi abrakadabrával, sőt: az ő csodás rendszerük használatának puszta tényével... 

Fel kéne végre tenni a kérdést: vajon az Európai Unió és tagországainak vezetői miért nem léptek máig semmit? Nemhogy a probléma egyébként eléggé egyszerű megoldása érdekében nem történt semmi, de még a kulcskérdések megfogalmazását is mintha kínosan kerülnék, pedig egy érettségivel bárki képes lenne rá. Akkor ők kit képviselnek, kinek dolgoznak? Lehetséges, hogy abból az Uber sofőrök által is átutalt 20% extraprofitból akár kormányok és az Európai Unió hallgatását is meg lehet vásárolni, főleg akkor ha nem csupán erről az egy szektorról, a taxizásról és az Uberről van szó, hanem sok más gazdasági szektor globális kiszervezéséről, Brüsszelben hasonló multiknak dolgozó lobbisták százairól... és akkor megint ott vagyunk a TTIP-nél és talán már jobban értjük, miért nem sikerül megoldani ezeket a problémákat. Sőt.

Európában legkeményebben a franciák szoktak Astérix-ként ellenállni a globál-amerikai nyomásnak. Nem meglepően az Uberrel szemben is ők és a latin országok (főként a spanyolok és az olaszok) léptek fel a legkeményebben, ahogy egyébként a könyvek Google általi digitalizálásával kapcsolatban az európai szerzői jogok védelmében és annyi másban. Európában a franciák bírálják a legbátrabban az USA domain-kontrollját az internet felett. Ennek elég nyilvánvaló oka kulturális: a globalizáció ma túlnyomóan az angolszász civilizáció egyeduralmát jelenti és a latin népek ezzel szemben történelmileg igyekeznek ellenállni, amennyire tudnak. Mi melyik oldalra állunk? A globalista önfeladás és a virtuális hódoltság oldalára? 

A nemzeti taximutyi sem alternatíva

Szó sincs itt arról, hogy az Uber teljesen vállalhatatlan kalóz alkalmazásának elítélése bármilyen formában igazolhatná egy központosított, protekcionista taximutyi „üzleti modelljét”, mely a maga módján szintén felszámolja a tisztességes piaci verseny alapvető feltételeit, ahogy az Uber. Méltó párja ez a trafikmutyinak és a hírek szerint hamarosan jöhet melléjük az állami alkoholmutyi, ésatöbbi. Valódi minőségi és árverseny helyett a protekcionista taximonopóliumban már csupán az utasok lehúzásában versenyezhetnek a piaci szereplők, miközben a taxizás szakmai és általános etikai színvonala oda süllyed, hogy félholtra vernek egy Uber sofőrt, aki – a fentiek alapján- inkább áldozata mint voltaképpeni felelőse az Uber hazug és rablógazdálkodásra épülő globális rendszerének - melyet mindenkori bevétele 20%-val támogat... (Az se jobb megoldás, ha a NAV a sofőrökön próbálja leverni az Uber cég által ellopott adót!) 

A központosított taximutyi rendszer igénytelenségére jellemző, hogy még arra se futotta: legalább valamilyen egyedi arculatot találjanak ki a budapesti taxiknak a rém banális és ronda sárga helyett, amiről ebben az esetben aligha az jut eszünkbe, hogy az irigység színe volna. Egész máshol kéne keresni a megoldást. Taxismaffiák persze mindig is voltak, de kérdés, mennyivel jutunk előre, ha fő taximutyizóvá maga az állam válik vagy önkormányzatok hatáskörébe kerül.

Mégis mi lehetne valódi alternatívát jelentő megoldás?

Csak halkan mondom végső konklúzió gyanánt, mert annyira kínosan evidens és annyira furcsa, hogy a társadalmi vitában mégsem jelent meg kezdettől irányadó evidenciaként: ha már világszínvonalú informatikai cégeire olyan büszke ez az ország, miért nem merült fel az a megoldás, hogy magyar cég fejlesszen alkalmazást az Uber helyett más európai cégekkel együttműködve, hogy az így létrejövő EUBER -vagy egészen más névű platform- akár egész Európában valóban fenntartható alternatívát kínáljon a globál-amerikai Uber kalózkereskedelmi modelljével szemben. (Természetesen nem a Taxi 4 által meglehetősen gagyi kivitellel elindított Über alkalmazásra gondolok, mely csupán a sztenderd sárga taxis tarifákat és szolgáltatásokat kínálta az Uberhez hasonló mobil alkalmazással, vagyis lényegében a névlenyúlást tekintette üzleti modellnek.)

Elgondolkodtató tény, hogy ma képtelenek érdemben kezelni az Uber típusú internetes kalózkereskedelmet az ebben illetékes hazai és uniós hatóságok. Ha netán bekövetkezne egy ilyen európai csoda, akkor végre tényleg lehetne fejlődésről és szabad piaci versenyről beszélni, de addig nincsenek valódi alternatívák sem a taxizásban, sem más gazdasági szektorokban, ahogy általában a politikában sem. Addig jellemzően csak a globalista és nemzeti-protekcionista rablógazdálkodási modellek rossz alternatívái között lehet választanunk. 

Összesen 69 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sok beszédnek, sok az alja. - tartja a közmondás.

Amit az Uber csinál ha másként is, de ugyanezt csinálja az összes olyan külföldi cég, amelynek más országban van az anyavállalata. Ugyanakkor belföldi cégnél is számtalan esetben előfordul. Hihető e, hogy egy cég éveken keresztül, veszteséges, nullszaldós, vagy minimális eredménye van mégis működik. Nyilván nem. A problémát a bevétel-eredmény különbsége után fizetendő adó jelenti. Ez teszi lehetővé a trükközéseket, ez hívja életre a számlagyárakat. Mindennek egyetlen módja lenne, ha uniós szinten szabályoznák és kimondanák az adó alapja a bevétel, amelyet ott és akkor kell megfizetni ahol, amikor keletkezik.
Ezzel megszűnne a trükközés, a számlagyártás, a keresztbe kasba való számlázás.

Ami pedig a versenyt illeti taxi témában, ki kell jelenteni; NINCS. Amennyiben a jelenlegi rendszer marad nem is lesz.

A törvény és a Fővárosi Önkormányzat rendelete tele van hibával, ellentmondással, melynek során a versenyt is kiiktatják. Már a megalkotás pillanatában rossz volt, és ezt a gyakorlat bizonyítja. Így mindkettő átdolgozásra szorul. Ezzel kapcsolatos a Fővárosi rendelet kapcsán Réti Pál által készített tanulmány, amelyet a rendelet alkotó figyelmen kívül hagyott. Előbbre való volt - most is - a taxi társaságok érdeke, mint a fogyasztó, a szolgáltatást igénybevevő érdeke.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. január 28. 18:43

Badarság, hogy "rossz ez a "globális" és "okos-netes" multi-modell."
A szabályozás a rossz, amely lehetővé teszi, sőt több esetben kikényszeríti a csalást. A jövő fejlődése a technika maximális felhasználása. Ez elöl ideig-úrig ki lehet térni, de visszaüt és versenyelőnybe kerül az aki előbb alkalmazza.
Javaslom, hogy tanulmányozza a Főtaxi rendszerét és akkor talán más lesz a véleménye. A probléma feloldására, mely széleskörű leírtam egy lehetőséget. Lehet, hogy ennél van jobb is. Az biztos, hogy a jelenlegi társasági adózási rendszer, ennek ellenőrzése több problémát vet fel, mint amennyit megold.

Amennyiben országon belül számolnák el azt a "20 % extraprofit" - amely ténylegesen még nem profit, mert azért költség is van mögötte - akkor még mindig lehetősége lenne annyi költséget beszámláznia az anyacégnek, amennyit nem szégyell, ahogy ezt teszik más multi cégek. L. a kereskedelmében Angliában, Németország a nagy multi cégeket, amelyek az anyavállalt székhelyét Svájcba tették át.

Nem lehet, az adóparadicsom kis városállamokkal (Szingapúr, Luxemburg stb.) nem versenyezhet egy normál ország, mert az előbbiek könnyen levihetik az adókulcsot 0%-ra, az utóbbiak nem. Az egyetlen megoldás az lenne, ha az ilyen államokat ki lehetne zárni a pénzügyi tranzakciókból, de erről éppen azoknak kellene dönteniük, akik érdekeltek benne.

Bocs lemaradt a link.

Fővárosi rendelet kapcsán Réti Pál által készített tanulmány http://econ.core.hu/file/downl..

Ha 1-2 százalék, a költség, akkor 18-19 %-ot kellene írni a 20 % helyett. A profit mitől lesz extraprofit? Hasonló esetekben hasonló a profit nagysága. Általában igaz ez a szellemi termékekre.

A lényeg azonban nem ez, hanem az amit ezen kívül írtam az első hozzászólásomban.

Nem gondoltam volna, hogy egyszer még egyetértek Kardos Gáborral. Igaz, most nem politizált, s az is igaz, hogy a valasz.hu-n megjelent meghúzott szöveggel jobban egyet tudtam érteni.

Amit elmondott, az minden multira, nem csak az internetesekre és nem csak az adóoptimalizálókra igaz. El- és lerabolják, tönkreteszik a helyi és regionális piacokat, a tradicionális kisvállalkozásokat, a városaink élhetőségét és sokszínűségét, a minőséget, a sokféleség versenyét, az egészséges élelmiszergazdaságot. A kevesek kezén felhalmozódott egetverő vagyonok révén zsebre teszik a politikusokat, szétbarmolják a demokráciát. Felbomlasztják és felszámolják a világ tradicionális társadalmait, a helyükön lerabolt, napról napja élő hedonista roncstársadalmakat hoznak létre és leállíthatatlanná gerjesztik a túlnépesedést. Ennek révén ők a fő okozói a Földi erőforrások rohamléptékű felélésének, a népvándorlásnak, a bolygónk megmérgezésének és a felmelegedésnek.
Ha nem sikerül a multigazdaságot felszámolni, annak beláthatatlan következményei lesznek.

De visszatérve a taxizáshoz, Kardos téved, amikor úgy véli, hogy az árverseny minden piacon optimális. Az olyan felülről korlátos piacokon, mint a taxizás is, a korlátlan árverseny anarchiát okoz és a minőség leromlásával jár, ami a fogyasztó számára hátrányos. A budapesti taxipiacon ez már lezajlott egyszer. Az ilyen piacon a hatóságnak kell beállítania a minőség egy elfogadható szintjét, illetve a piacra lépési korlát megnövelésével távol tartani a csalókat és kalózokat.

A budapesti taxipiaccal most is leginkább az a baj, hogy túl nagy. A fogyasztók érdekében jelentősen szűkíteni kellene. Egyrészt a tömegközlekedés minőségének és gyorsaságának javításával, mert az sokkal olcsóbb, mint bármilyen taxizás. Ám a legnagyobb probléma, amely a legtöbb visszaélést okozza, a repülőtéri taximaffia. A repülőtérre gyorsvillamost kellene kiépíteni, s ezzel visszaszorítani a taxipiacot oda ahová való: a nagyvárosi tömegközlekedés kiegészítőjének szerepébe. Az éjszakai-, a beteg- és üzleti személyfuvarozásba. A minőségi szabályozás megtartásával, hiszen a tömegközlekedésben sincs verseny.

Összekutyulsz mindent. A termelő cégek nem azonosak az Uherrel, vagy más hasonló cégekkel. Munkahelyek nem hoznak létre, beruházásuk nem Magyarországon van. Így az összehasonlítás már alapjaiban fars.

Az EU-ban az vállalkozások adói lehetnének azonosak. A fejlett országok ezt többször szorgalmazták. Ez azonban számukra verseny előnyt jelentene. Ezért a fejlődő és fejletlen országok ezt nem fogadják el, így nemzeti hatáskörben van.

Az pedig, hogy kifele megy a pénz azért van, mert 25 év alatt nem épült ki a saját reálgazdaságunk, ami meg 1990 előtt volt azt sikeresen 1997-ig, illetve a maradékot 2002 után leépítették és helyette behozták a külföldi multi cégeket. 2002 és 2010 között az állami megrendelések nagyobb részét is a külföldi cégek kapták, így ez is hatást gyakorolt a magyar gazdaság keresztmetszetének az alakulására. A forrásoldalról pedig mélg nem is szóltam.

Az idegenforgalmi adó nem az állam állapítja meg és nem ő szedi be, hanem az önkormányzat. A felhasználása is az önkormányzatnál történik.

Először legalább meg kellene próbálni valamit tenni az Uber jelenlegi működési gyakorlata ellen. Vannak az EU-s országok akiknek nem tetszik, miért nem fognak össze és lépnek fel együtt?

A világszínvonalú nem azt jelenti, hogy a világon mindenhol ismerik, hanem azt, hogy a szolgáltatása a világon bárhol minőséginek számítana.

Ennek semmi köze ahhoz amit írtam.

Az "ellen" nem volt szerencsés kifejezés tőlem.

Először meg kellene állapítani, mi van most, majd eldönteni mit szeretnénk, mi legyen.
Utána ki kellene vizsgálni, jelenleg miért nem úgy van ahogy szeretnénk, és elérhető-e amit szeretnénk.
Ha elérhetőnek tartjuk, ki kellene találni egy új rendszert ami által valóra váltható.
Végül jogi szintre kellene emelni az új rendszert, kibővítve vagy lecserélve a régit. (Ha hagyják.)

Ebben semmi új nincs, de igen jó lenne, ha az országok együtt rámozdulnának az Uber ügyére.

De Atlag Jozsi ezt nagyivben fogja leszarni, mert neki nem az szamit hogy szaz forintbol huszat kivisznek az orszagbol, haromszazbol meg csak tizet vinnenek ki, hanem az, hogy szazat koll neki fizetni csak haromszazat.
Aztan a maradek ketszazbol majd vesz magyar termeket, meg jotekonykodik husz forintot es ugyanott vagyunk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés