Versenyképesség

Piacgazdaságot és a szegénység felszámolását akarják a szakkollégisták

2015. augusztus 11. 17:29

Írta: Zulik Ákos
Piac és verseny, versenyképesség, gazdasági példaképek, munkanélküliség, nyugdíjrendszer, kivándorlás, belső migráció, energiaellátás – ezeket a területeket tartották a kárpát-medencei magyarság legfontosabb gazdasági kihívásainak a Kolozsváron hétvégén megrendezett a Szakkollégiumok XX. Nyári Találkozójának résztvevői. Az egyetemisták a konferencia nemzetpolitikával foglalkozó napján hitet tettek a magyar nemzeti és az európai identitások párhuzamossága mellett is.
A Mandineren korábban már megjelent, Magyarország oktatására fókuszáló vitákon túl a magyarság gazdasági és nemzetpolitikai kihívásaihoz kapcsolódó dilemmákat is átbeszéltek hallgatók a Mikó Imre Szakkollégium és a Rajk László Szakkollégium által közösen megrendezett Szakkollégiumok XX. Nyári Találkozóján.
 
A gazdasági témában tartott diákelőadások központi témái a magyar régiók közötti különbségek voltak. Az egyik központi hallgatói észrevétel itt az, hogy a szakkollégisták szerint a közép-magyarországi és a többi régió által elért gazdasági teljesítmény között növekszik a különbség. Szerintük ennek következménye az, hogy „a legszegényebb (Észak- Magyarország, Észak- és Dél- Alföld) régiókban élők számára egyre csökken a szegénységből való kitörés esélye”.
 
A diákok ennél is komplexebb problémának tartják a határok menti gazdaságfejlesztési és oktatási kérdéseket. „Egyre többen járnak át nap, mint nap a határon túlról Magyarországra tanulni. A magyar állam feladata lehetne támogatni, hogy a magyarok például Nagyváradra járhassanak iskolába, ne kelljen Debrecenbe átmenni” — fogalmaz a konferencia-résztvevők közösen megfogalmazott tézisgyűjteménye.
 
Mik azok a szakkollégiumok?
 
A szakkollégiumok a magyar tehetséggondozási és elitképzési intézményrendszer unikális elemei, amelyeket az egyetemi hallgatók számára együttélésre, közös szakmai munkára és önkormányzatiságra épülő közösséget kínálnak. Ma Magyarországon és a nagyobb határon túli városokban is számos különböző mérettel, szakmai irányultsággal és intézményi működéssel léteznek szakkollégiumi. A szakkollégiumi mozgalom közös alapját ugyanakkor szinte mindig a fenti három pillér valamiféle kombinációja adja meg.
Méltányos versenyt akarnak.
 
A szakkollégiumi mozgalom számos különböző szakmában alkotó diákközösséget tömörít magába — ebből pedig szinte természetesen következik, hogy a gazdaságpolitikai alapállások-ideológiai alapállások is markánsan különböztek. Erre jól rátapintott a gazdaságpolitikai nap közös vitája is, amelyen három gazdaságpolitikai programot mutattak be és vitattak meg, melyek közül a jelenlévőknek választani kellett.
 
 
Az első program a szolidaritásra, újraelosztásra épülő társadalmi igazságosságra, illetve a lesüllyedt rétegek támogatására és a munkaerőpiaci integrációjukra épült. A második tervezet ezzel szemben egy piacpárti program volt, amely a tisztességes versenyre, beruházások növelésére, állami szolgáltatások hatékonyságának fejlesztésére irányult. A harmadik alternatívaként a szervezők egy provokatív elemeket tartalmazó csomagot mutattak be: ez felvetette, az örökösödési adó rátájának jelentős növelését és ezzel együtt másfajta adók csökkentését, az ingyenes internetet, és az alapjövedelem lehetőségét is. A szavazás alapján a piacpárti program mellett döntöttek a kollégisták.
 
A szakkollégisták többsége tehát úgy gondolta, hogy érdemes lehet a piacgazdaság szabályai szerint működtetni az ország gazdaságát, ugyanakkor arról is szó esett, hogy kapitalizmus társadalmi elfogadottságát szélesíteni kellene, például a pénzügyi kultúra fejlesztésével, vagy a magyar családok bevonásával a gazdasági életbe.
 
Többször felmerült egy szélesebb tulajdonosi réteg megteremtésének, egy újbóli, a középosztály tulajdonszerzését elősegítő privatizáció lebonyolításának igénye is. Sokan szólaltak fel ugyanakkor azzal, hogy az ország egyik legégetőbb bajának a több millió kilátástalan körülmények között élő embert kell tekintenünk. Szerintük őket akár támogatásokkal, akár a munkaerőpiacra való integráció különböző eszközeivel, de mindenképpen segíteni kell.
 
Nyári Szakkollégiumi Találkozók
A Nyári Szakkollégiumi Találkozókat, vagyis a NYATA-t 1985 óta rendezik meg egy-két évi rendszerességgel. Az első, még rendszerváltás előtt megrendezett találkozókon erőteljes politikai üzenetek fogalmazódtak meg a szakkollégisták és a konferenciára ellátogató ellenzéki értelmiség részéről. Érdekesség, hogy az 1985-ben Szarvason megrendezett első találkozót rögtön a IV. NYATA-ként hirdették meg, ezzel „annak érdekében, hogy a KISZ és az állampárt felé minél meggyőzőbb legyen a rendezvény szervezése” és megszerezzék a szükséges engedélyeket. A második, 1987-ben Pápán megrendezett találkozó bizonyos szempontból a Fidesz megalakulásának közvetlen előzménye
 
 
 
Egyszerre magyar, kárpát-medencei és európai? És román?
 
A NYATA egy teljes napot szentelt a geopolitika és a nemzetek együttélésének kérdéskörére. A nemzetpolitikai panel központi gondolata az volt, hogy a magyar identitás nem kizáró tényező: párhuzamosan rendelkezhetünk más nemzeti identitásokkal és az európai identitást is több hallgató létező tényezőként nevezte meg. A legfontosabb állítás szerint „az egyén számára különösen fontos, hogy ezek harmonikusan megférjenek egymás mellett”.
 
Rengeteg szó esett az esetleges egységes kárpát-medencei identitás lehetőségéról is. A hozzászólók legnagyobb része ezt jó iránynak, de kissé idealisztikus és kevéssé valószerű elképzelésnek találta, amelynek kialakulását már a régióhoz tartozó országok Kárpát-medencét jócskán meghaladó összterülete is erőteljesen akadályoz. A Kárpát-medence szakkollégiumait a közös diákhagyományok mellett a magyarság és a magyar nyelv köti össze. A magyarság közös identitásának erősítése ezért központi kérdésként került elő. A többségi álláspont értelmében a gazdasági kapcsolatok jobb kihasználása szükséges és lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években tapasztalható intézményfejlesztés és a közös ösztöndíjrendszerek is jó irányba mutatnak.
 
Kéne valamit tenni — közösségépítés és cselekvés
 
Az ötnapos találkozó végén a problémák azonosításának igényén túl a szakkollégisták társadalmi cselekvésének igénye is felmerült. Az erről szóló vita konklúzióját a szakkollégisták így fogalmazták meg: „úgy érezzük, az utóbbi évek kollégiumok közötti kapcsolatai megértek arra, hogy új, közös céljaink és ügyeink legyenek. Nyitnunk kell például a középiskolások felé, segíteni felsőoktatásba való majdani bekapcsolódásukat azért is, hogy a jövő egyetemistái és szakkollégistái sokszínű társadalmat képviseljenek. De keresnünk kell nem csak a középiskolásokat, hanem a korosztályunk tagjait és közösségeit is, hogy közösen tudjuk definiálni magunkat a társadalomban. Akár egyéni, akár közösségek szintjén fontos foglalkoznunk társadalmi rétegek problémáival, hiszen képességeink szerint szeretnénk szerepet vállalni azok megoldásában. Ez a társadalmi szerepvállalást ma is magunkénak valljuk, jövőbeli megvalósulása kapcsán pedig sok egyéb ötlet és kezdeményezés hangzott el a beszélgetésen”.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mivel jobbára közgazdász kollégistákról van szó, ezért feltehetően jobban értenek ehhez, mint egy asztalos vagy egy újságárus.

"Piacgazdaságot akarnak a szakkollégisták "

Teljes siker, lehet más célok után nézniük. Pl. télen hideg legyen, nyáron meleg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés