Cigány holokauszt itt márpedig nem volt – Németh György a Mandinernek

2015. március 26. 10:20
Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.

Az ügyészség megtagadta a nyomozást az ön ellen holokauszttagadás miatt tett feljelentés ügyében. Megkönnyebbült?

Erre számítottam. Nem én voltam az első, akit feljelentettek a magyarországi roma holokauszt tagadásáért: így járt tavaly Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is, amiért azt találta mondta, hogy Magyarországról nem történt roma deportálás. A miniszter persze úgy gondolta, hogy olyan értelemben, amilyen értelemben a magyar zsidókat és a burgenlandi, döntően magyar nevű és nyelvű burgenlandi cigányokat deportálták, nem történt deportálás.

Ön hogyan került arra a konferenciára, amelyen közölte: nem is volt roma holokauszt?

Debreczeni József Ne bántsd a cigányt! című könyvéről tartottak vitát a CEU-n, engem pedig a vita szervezője és vezetője, Csepeli György professzor hívott meg. Vélhetőleg azért, hogy ha már vita, legyen valaki, aki a hat résztvevő közül a könyv mellett is szól. Szóba került persze a magyarországi roma holokauszt témája.

Gyűjtőtáborok, Csillagerőd, internálások, cigány munkásszázadok, razziák  ezek tények, nem?  

Hogyne! De mindaz, ami Magyarországon 1944–1945-ben a cigányokkal történt, nem minősíthető holokausztnak. A holokauszt ugyanis nem egyszerűen népirtás, nem is tömeggyilkosság. Holokausztnak az nevezhető, ha megfogalmazódik egy népcsoport teljes kiirtásának szándéka, ha ez ideológiává válik, s állami eszközökkel, szervezetten, iparszerűen végrehajtják. Ha az elpusztításra ítéltek nem tudnak olyan magatartást tanúsítani, amellyel elkerülhetnék a nekik szánt sorsot. Ez a cigányságra nem volt igaz. Gyűjtőtáborokba azokat vitték, akiknek nem volt a háborúban álló ország szempontjából értékelhető munkájuk, amelyet a munkaerőhiányos 1944-ben nem volt különösebben nehéz szerezni. Akinek volt, még ha túlkapásként be is gyűjtötték is, hamar elengedték. Háború volt, munkakényszer volt. De ez nem keverhető össze a zsidó holokauszttal. Magyarországi cigány holokausztról beszélni nagyon erős túlzás, ennyi erővel magyar holokausztról is beszélhetnénk… Ez a zsidó holokauszt jelentéktelenítése. Holokausztrelativizálás. Ha megnézi a komoly nemzetközi szakirodalmat, nem írnak a magyarországi roma holokausztról – ajánlom például Richard Evans cambridge-i történészprofesszor A Harmadik Birodalom háborúban című, 2014-es kiadású könyvét, amely sorra veszi az országokat…

A szakirodalom szerint 28 ezer magyar cigány került Auschwitzba…

Ez hatalmas tévedés. E szám az 1960-as években tévedésből került a szakirodalomba, amit később Karsai László helyre tett. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, német kárpótlás kilátásba helyezésekor ennyien jelezték a magyar cigányság soraiból érintettségüket. A valóságban, jelenlegi tudásunk szerint, húsz magyarországi cigány került Auschwitzba, akiket szomszéd országban fogtak el. De találtam nyilas pártszolgálatosként hét zsidót Dunába lövő, s népbírósági ítélet alapján 1945. május 8-án kivégzett cigányzenészt, Rácz Gábort. König József nagykanizsai zsidó fogorvos „őskeresztény” neje azt vallja a történtek után egy évvel és egy nappal a rendőrség politikai osztályán, hogy „1944. december 13-án lakásunkra 4 nyilas, köztük egy cigány jött, és azt mondották, hogy Büky rendőrtanácsos elfogatóparancsot adott ki ellenünk és valamennyiünknek be kell mennie a toloncházba”. A nyilas testvéreket nem zavarta a cigány testvér. Megjegyzem, hogy a náci pártnak voltak cigány tagjai és a Wehrmachtnak cigány katonái – ők családfakutatással „buktak le”, majd kerültek koncentrációs táborba. 

Csakhogy a roma holokauszt első közvetlen előzményének szokás tekinteni Endre László későbbi államtitkár 1934-es követelését a romák koncentrációs táborba zárásáról és a férfiak sterilizálásól. 

Magyarországon semmiféle olyan állami terv nem létezett, amely a cigányok megsemmisítését tűzte volna ki célul, az ideológiai hadviselésben azonban mindenki a torzított információk fegyverével hadonászik. Vegyük akkor Endre László esetét. Ő belügyi államtitkárként a zsidó deportálások méltán rossz hírű szervezője, a magyar történelem egyik legsötétebb figurája. Vele kapcsolatban rendre elmondják, hogy gödöllői főszolgabíróként 1934-ben a Nemzeti Figyelőben írt cikkében már megelőlegezte a cigány holokausztot. Aki veszi a fáradságot és elolvassa a cikket – amit például Ungváry Krisztián nagydoktori értekezésében sem tett meg –, a cigányság társadalmi integrációjának, a befogadás bajnokát ünnepelhetné, aki persze kifakad az általa oláhcigányoknak nevezett ároktői és enyingi bandák viselt dolgai miatt. Nem éppen rasszista a megközelítés. 

Szociológus-közgazdászként mégis miért érdekli ennyire a téma?

Mert ez a mai Magyarország legnagyobb társadalmi problémája és szerettem volna megérteni az okát. Ami a „piacon” kapható, arról éreztem – néhány év után tudom –, hogy hamis.

Hobbi?

Nem ebből élek, sőt pénzt sem kerestem még vele. Van állásom, egészen más területen. Éppen ezért vagyok e témában sebezhetetlen. Ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom. Gyermekeim felnőttek, jól kereső feleségem pedig egészen jól tűri, hogy estefelé budapesti vagy vidéki levéltárból kerülök haza, bár feljelentésem némileg megviselte. A cigányság, illetve a cigányságról való gondolkodás újkori történetét szeretném megírni a dualizmus korától 1990-ig.

Még mindig nem értjük, miért éri ez meg önnek.

Nem éri meg. De vagy hat éve, Olaszliszka után elhatároztam, hogy megoldom a „cigányrejtvényt”: mi az oka annak, hogy a cigányság, ahol csak él – a világ több mint negyven országában –, a leghátrányosabb helyzetű csoportok között található és nem élvez különösebb tiszteletet, sőt. Egyáltalán nem tartom ugyanis kielégítőnek azt a főáramú magyarázatot, hogy ennek oka csak és kizárólag az a mindenütt jelenlévő cigányellenes rasszizmus, amely valamely különös okból mindenütt és erőteljesen jelen van, ahol cigányok élnek. Meg a szemünk előtt van éppen születőben Európa utolsó etnonacionalizmusa, amelyet a cigányság, minthogy nem építheti dicső múltjára, hát egy konstruált üldözöttségre, szenvedéstörténetre, történelmi sérelmekre épít. 

Kik?

A papírvékony etnonacionalista cigány értelmiségi réteg és a balliberális elit. Köztük szövetség köttetett. Utóbbiak támogatják „többség” elleni harcában a cigányságot; ám tudományos kérdésként nem akarják se megoldani, se megérteni azt a problémát, hogy minek tulajdoníthatóan ragadt a cigányság abba helyzetbe, amelyben van. A cigány etnonacionalisták a cigányság nyomorúságának okát a cigányság kirekesztésében, szegregációjában, diszkriminációjában, a cigányság jelentette mássággal szembeni intoleranciában vélik feltalálni: ők a „mindenholi többség” üldözöttjei, áldozatai stb. Valójában a cigányság problémája abból a konstrukcióból fakad, amellyel önmagát és az önmagán túli világgal való viszonyt meghatározta – milyennek kell lennie egy cigánynak és miként kell elkerülnie, hogy olyanná váljon, mint egy nem cigány. A cigányság foglyul ejtette önmagát. A cigánysággal foglakozó kultúrantropológiai szakirodalom alapján adható meg a magyarázat, a magyarul is olvasható irodalom könyvtárnyi – Michael Stewart Daltestvérek című könyve például magyarországi terepmunka eredménye. Csakhogy ez „népszerűtlen”, mert ellene szól az áldozat-ideológiának. 

A cigányellenesség is létezik ideológiaként. Nem tart attól, hogy ideológusává válik a minden baj okát a cigányokban keresőknek, amikor például „bomlástermékként” írja le a cigányságot?

Nem hiszem, hogy a cigányellenesség ideológia lenne, inkább egyszerű félelem. A „bomlástermékről” pedig: egy konferencián, miután az előadó, akire reflektálnom kellett volna, nem jött el, rögtönözni kényszerültem. A „bomlás” nem minősítés, hanem a cigány társadalom átalakulásának nem szerves formája, a „termék” pedig a mai cigány társadalom, melyben egyszerre van jelen az européer értelmiség, s azok, akik nem tűrik a WC-t a lakásukban, ha egyáltalán. De kétségtelen: szerencsétlen megfogalmazás volt.

Szerencsésebben hogy mondaná?

A – nevezzük így – archaikus cigányság fő jellemvonása a gádzsótól való elkülönülés, az attól való különbözőség mindenáron való fenntartása, mint identitásőrző stratégia: cigány az, aki etnikai értelemben cigány és cigány módra él. Az utóbbi az igazán fontos, az előbbi nem is alapfeltétel, a cigány módra való élet idővel etnikailag cigánnyá tesz bárkit. Ez a stratégia úgy-ahogy lehetséges volt a modernitás előtt, amikor a cigány meg tudta találni azokat a tevékenységeket, amelyet monopóliumává tett és a gádzsóval csak akkor érintkezett, amikor termékét eladta vagy elcserélte vele. A modernitással és a cigányság arányszámának emelkedésével azonban fokozatosan eltűntek az elkülönülés fenntartását lehetővé tévő piaci rések, amit a cigányság nem akart tudomásul venni – legfeljebb azután, ha előbb megjárta a pokol legmélyebb bugyrait, de emiatt meg olyan helyzetbe került, ami miatt nagyon nehéz változtatni. Csak a pokol legmélyebb bugyrában bomlik szét a cigány módra való élet lehetőségének hite. 

Érthető teória, de a helyzet az, hogy járnak iskolába a cigány gyerekek ma is.

Persze. Hatalmas, hosszú fejlődés eredményeként, némi kényszer hatására és anélkül, hogy a szülők különösebb jelentőséget tulajdonítanának az iskolának. És Magyarországon még csak nem is állunk rosszul, a miénk Európa és talán a világ legintegráltabb cigánysága – leszámítva Spanyolországot. Megnyugtató változás viszont csak akkor lesz, ha a cigányság önképében történik változás, ha a cigány módra való élet abszolútuma helyére az etnikai hovatartozás magától értetődő, de nem kizárólagos ténye lép. Ha az identitásnak az csupán egy eleme lesz, s minden helyzetben más identitáselem kerül előtérbe. Lehetséges, hogy a cigány törzsi rasszizmus etnonacionalizmussal való felváltása elkerülhetetlen modernizációs lépcsőfok, egyúttal azonban újabb zsákutca, de talán nem olyan hosszú és könnyebb lesz kikecmeregni belőle. A lényeg: nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Persze, ha valaki nagyon akarja, a végtelenségig sorolhatja valós és képzelt sebeit, elszenvedett sérelmeit. Ezt tették és teszik az antiszemiták is.

Összesen 95 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"mi az oka annak, hogy a cigányság, ahol csak él – a világ több mint negyven országában –, a leghátrányosabb helyzetű csoportok között található és nem élvez különösebb tiszteletet, sőt. Egyáltalán nem tartom ugyanis kielégítőnek azt a főáramú magyarázatot, hogy ennek oka csak és kizárólag az a mindenütt jelenlévő cigányellenes rasszizmus, amely valamely különös okból mindenütt és erőteljesen jelen van, ahol cigányok élnek"

Na ez a jo kerdes, es respect amiert fel meri tenni.

Csak az a baj hogy aztan atfordul valami fura mondanivaloba: a cigok olymertekben eloskodnek a gazdatarsadalmon, hogy az mar antiszemitizmus, mert kevesebb jut a zsidoknak :)

Nem mondja senki (ő sem(, hogy tévedhetetlen, de azért elgondolkodtató a kérdésfeltevése: vajon miért van, hogy a világon mindenütt, azonnl "kirekesztéssel" kerülnek szembe?
Az egész világ rasszista?

Pont az a baj, hogy még a nemzetségi szintet sem érték el, nem a törzsit.

De a kerdesre nem valaszoltal, miert pont szegeny ciganyokat szemeltek ki maguknak mindenhol a gonosz rasszistak?

A nagycsaládok tömörülnek nemzetségbe, utóbbiak politikai-katonai szervezete pedig a törzs.

Válaszok:
br-o | 2015. március 26. 11:47

Igazság szerint a nagycsalád szintje is vitatható a cigányságnál.

Szerintem nemcsak legnagyobb társadalmi, de gazdasági problémája is Magyarországnak a csaknem egymilliós cigány réteg.
Mi, idősebbek, egy kis szerencsével, még le tudtuk élni az életünket cigánymentes (lopás, ölés, szemétdomb mentes) környezetben, a jövő Magyarországának már nem lesz ilyen szerencséje, megyékben alakulhat ki cigány többség.
Ezt a réteget a dogozó magyar társadalom megmenti az éhhaláltól a segélyek, a fizetett, de szakmát nem igénylő közmunka révén, egészségügyi ellátást, alalpfokú oktatást, olyan, amilyen, de mégis, állampolgári jogon kapnak.
Az elmúlt 25 év segélyezési, felzárkóztatási (kötelességeknek megfelelő magatartást nem megkövetelő, a segélyeket feltételekhez nem kötő) politikája kudarcot vallott. Amit ezek az emberek az avasi lakótelepen művelni bírtak, az nem emberhez méltó.
Egy biztos: változtatni kell, ez Mgyarország érdeke.
Nem lesz könnyű, mert nagyjából ők a lakosság 10%-a és többségüknek, ha valami nem tetszik, az az, h. a pénz, amit kapnak, kevés még a szerény megélhetéshez is.
Minden tiszteletet és segítséget megérdemel az a cigány család, amelyik kilép ebből a körből. Őket talán látványosabban kéne többlet-támogatni.
Mindenesetre, az, ami van, nem az Orbán kormány sara, és az sem, h. az anyagi lehetőségek meglehetősen korlátozottak.
Lehetett volna 25 éve máshogy állni ehhez a kérdéshez, nem itt tartanánk.
Senkinek sem helyes semmiért rendszeresen pénzt adni, mert előbb-utóbb azt fogja hinni, h. joga van rá. Akiről bebizonyosodik, h. nem tud a pézzel bánni, annak nem lenne szabad a mások által nehezen megkeresett pénzből továbbra is adni, más megoldásokat, tisztességes közkonyhát, közösségi fürdőket, élelmiszer, ruha, stb. ellátást kéne biztosítani, csak pénzt kézbe adni, azt nem.
Ma már vannak szinte teljesen cigány-lakta falvak, afrikai körülmények között élőkkel, fiatalokkal, akiknek szakma nélkül esélyük nincs a munkaerő piacon, kizárólag felügyelet és irányítás melletti kétkezi munkára foghatók, de ki fogja ezt valaha megszervezni, egy országban, ahol parlagfű, szemét, parlag van olyan sokfelé?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés