Migráció

Egyszerre támogatja és ellenzi az Orbán-kormány a bevándorlást

2014. augusztus 28. 14:55

Írta: Pintér Bence
Kőkemény bevándorláspolitikát folytatna Orbán Viktor a KKM külképviselet-vezetői értekezletén elmondott beszéde alapján. A Belügyminisztérium hét évre szóló Migrációs Stratégiája nem ezt mutatja. Az Orbán Viktor miniszterelnök által elfogadott hivatalos Migrációs Stratégia szembe megy Orbán Viktor miniszterelnök retorikájával.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben többször is határozottan elmondta a véleményét a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. A Bildnek adott júniusi interjújában azt hangsúlyozta, hogy a képzett munkaerő hiányát nem lehet a bevándorlással megoldani. Szintén júniusban Magyar Tudományos Akadémián tartott A visegrádi csoport – Európa növekedési motorja című konferencián ismét előkerült a téma. A kormányfő úgy fogalmazott: „az EU-n belül biztosítani kell a munkaerő szabad áramlását, az unión kívülről érkező bevándorlást azonban le kell állítani, jelentősen le kell fékezni”. Tusnádfürdői beszédében is kitért a témára: elmondta, hogy ellenzi az Európában általános, bevándorlást támogató politikát.

Leghosszabban pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén, kérdésre válaszolva fejtette ki álláspontját hétfőn. Orbán Viktor szerint a liberális felfogású országok támogatják a bevándorlást, sőt lassan az illegális migrációt is. Szerinte az illegális határátlépés nem bocsánatos bűn, hanem bűncselekmény. Ismét előkerül az az érvelés, mely a fenti alkalmakkor is sarokpont volt: Európának nem a migrációt kéne támogatnia, hanem a már Európában élő munkanélküli képzetlen tömegeket kéne bevonni a gazdaságba, erre kéne pénzt fordítani. Példaként említette az európai cigányságot. Szerinte a bevándorlók nem az akadémiára ülnek be, hanem általában olyan munkát végeznek, melyeket az őslakosok már nem hajlandóak. „Itt egy kőkemény, a bevándorlást legkevésbé sem támogató hatósági- és belpolitikát fogunk folytatni a jövőben is” – summázta véleményét a miniszterelnök.

Érdekes, hogy a magyar miniszterelnök miért tartja mostanában kiemelt témának a bevándorlás kérdését. A témakör ugyanis Magyarország szempontjából egyelőre szinte teljesen jelentéktelen: maga Orbán Viktor érvel azzal, hogy Magyarország versenyelőnye, hogy itt a bevándorlás okozta társadalmi problémák és feszültségek nem jelentkeznek, ellentétben ilyen szempontból jobban érintett nyugati országokkal.

Ráadásul a Belügyminisztérium által tavaly elfogadott Migrációs Stratégia szöges ellentétben áll azzal, amit Orbán Viktor mond.

Menekültek, vagy bevándorlók?

Először is érdemes rögtön tisztázni, hogy a nemzetközi migráció melyik területéről is beszélhet a miniszterelnök, hiszen úgy tűnik, kever bizonyos fogalmakat. Az illegális határátlépés és az illegális migráció kapcsán például a menekültekről beszél, és bűncselekményként értékeli az illegális határátlépést. Ezzel a meghatározással legalábbis kétséges következtetésekre lehet jutni.

Ha valaki ugyanis lelkiismereti, politikai szabadságát féltve egy másik országba menekül, azt az esetek többségében nem tudja legálisan végrehajtani. Nehéz elképzelni például, hogy a miniszterelnök bűnözőnek tartaná az 1956-ban, vagy a kommunista rezsim további évtizedeiben nyugatra menekült magyarokat. Az ilyen módon veszélyeztetett emberek megfelelő vizsgálat után történő befogadása az ország nemzetközi kötelessége.

A menekültek ügye persze nem véletlenül mosódik össze a bevándorlással: a hazánkba érkezők nagy tömege tovább áll a nyílt befogadó-állomásokról, menedékkérelme ezért nem kerül elbírálásra. Sokan azok közül is továbbállnak, akik bizonyára megkapnák a nemzetközi védelmet Magyarországtól. A nyugati országokban ugyanis régebb óta létező többgenerációs diaszpórák és jobb munkalehetőségek és esetleg saját rokonaik várják ezeket az embereket. A menekültügy tehát részben érintett a bevándorlás kérdésében, mégis nagyon fontos, hogy alapvetően külön kezeljük a bevándorlás kérdéskörétől.

Magyarország és a bevándorlás

Hárs Ágnes migrációról szóló tanulmánya a következőt állapítja meg hazánkkal kapcsolatban: „nemzetközi összehasonlításban a Magyarországon élő külföldiek aránya szerény”. A BÁH statisztikái szerint tavaly év végén bevándorlási engedéllyel 38.500, letelepedési engedéllyel 4376, tartózkodási engedéllyel 33.585 személy rendelkezett. Közöttük felülreprezentáltak a környező országokból, így Romániából vagy Ukrajnából érkező migránsok – nyilvánvalóan jelentős részben külhoni magyarok. Az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak kiállítható regisztrációs igazolással 113.507 személy bírt; míg menekült, oltalmazott vagy befogadott státusszal megközelítőleg 2500.

Ha mindezt összehasonlítjuk a nemzetközi adatokkal, akkor hamar kitűnik, hogy Magyarország nem a bevándorlók legkedveltebb célpontja. Erre jutott a Belügyminisztérium által tavaly elkészített Migrációs Stratégia is: „az országra ható migrációs tendenciák és folyamatok azt mutatják, hogy Magyarország jelenleg elsősorban tranzit ország”. Rögtön ezután hivatkozik a szöveg a 2008-ban elfogadott külpolitikai stratégiára: „a hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása is segítheti”.

A Migrációs Stratégiát azért is érdemes tovább lapozgatni, mert a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök maga fogadta el, most mégis a dokumentum szellemiségével ellentétes álláspontra helyezkedik. A dokumentum alapelvként rögzíti, hogy „Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során támogatja a legális migráció minden formáját, jogi eszközei révén lehetőséget biztosít a huzamos idejű tartózkodásra, a letelepedésre, a magyar állampolgárság megszerzésére (honosításra)”.

Egy másik alapelv szerint Magyarország „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”.

A dokumentum a harmadik országból származók migrációjával kapcsolatban pedig úgy fogalmaz: „nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát”. A III/4.-es pont a „Befogadó ország képének kialakítása, megerősítése” címmel különböző jogi és gyakorlati ösztönzők bevezetését javasolja, mellyel elő lehetne segíteni a Magyarországra irányuló migrációt. A magyar kormány, közelebbről Orbán Viktor miniszterelnök által 2013-ban elfogadott hivatalos Migrációs Stratégia tehát szembe megy Orbán Viktor miniszterelnök retorikájával.

Nem az akadémiába ülnek be, pedig megtehetnék

A Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén arról is beszélt a miniszterelnök, hogy a bevándorlók általában olyan munkákat kapnak, melyeket az „őslakosok” nem akarnak elvégezni. Mindez nagy vonalakban igaz is lehet, ha Nyugat-Európa felé tekintünk. Magyarországra azonban többnyire nem sittet hordani, WC-t tisztítani vagy paradicsomot szedni jönnek a bevándorlók.

A mindenkori foglalkoztatáspolitika pártállásra való tekintet nélkül azt képviselte, hogy a magyar munkaerőpiacot védeni kell a külföldi munkaerőtől” – mondta kérdésünkre Kováts András, a Menedék Egyesület vezetője. „Ezzel az a baj, hogy nem igazolható Magyarországon az adatok szintjén. Valóban elő tud fordulni, hogy a migráció komoly versenyhelyzetet teremt, vagy akár a munkaerő-piac alsó szegmensében kiszorító hatása is van. Ez Magyarországon nem jellemző. A munkaerőpiaci és migrációs vizsgálatokból ez még soha nem köszönt vissza, csak az ellenkezője: a migráns munkaerő nem magyar munkaerő elől vette el a helyet, hanem nagyon komoly helyettesítő szerepe van” – mondta a migrációval foglalkozó szakértő.

A fent már idézett mellett Hárs Ágnes másik kutatása (Hárs Ágnes: Harmadik országbéli migránsok munkaerőpiaci helyzete, itt megtalálható) is idevág1. Az adatok szerint amíg a magyarok 49 százaléka volt aktív dolgozó a 2007-2012 között, addig a harmadik országból származó külföldi állampolgároknál ez az arány 56,4. A külföldi migránsok körében magas a tanulók aránya is (11,1%) magasabb mint a magyar népesség körében (10,8%). Kifejezetten magas a migránsok között azoknak a száma akik inaktívak, viszont keresnek munkát, csak nem találnak. A foglalkoztatás formája szerint vizsgálva azt látjuk, hogy harmadik országból származó dolgozók 63,3 százaléka alkalmazott vállalatnál és 29,9 százaléka önfoglalkoztató, vállalkozó. (A magyar foglalkoztatottak majdnem 85 százaléka alkalmazott vállalatnál és 10,6 százaléka önfoglalkoztató, vállalkozó.) A legérdekesebb adat pedig az iskolázottság: a harmadik országból származók 34,7 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arány az EU-állampolgárok között 19,4 százalék, a magyar népesség körében pedig 16,1 százalék.

Európai kérdés, magyar válasz

A fentiekből tisztán látszik, hogy a migráció Orbán Viktor által ajánlott, elsősorban munkaerőpiaci, másodsorban társadalmi olvasata egyelőre csak Nyugat-Európában okoz problémát. Magyarországon a bevándorlók többnyire nem az „őslakosok” által degradálónak tekintett munkákat végzik el, képzettségüket tekintve pedig általában jobban képzettek, mint a magyar átlag. Szakpolitikai szinten a magyar állam, a magyar kormány kifejezetten támogatja a migrációt.

Nehéz eldönteni, hogy mi a célja a magyar miniszterelnöknek a migrációs kérdés tematizálásával. Európai viszonylatban a 2008-as válság óta kifejezetten erősödnek a bevándorlásellenes hangok, az európai választáson sikeresen szerepeltek olyan, bevándorlást ellenző pártok mint a francia Nemzeti Front, a Dán Néppárt vagy a Brit Nemzeti Párt. Az Egyesült Királyságban is egyre inkább téma a migráció, David Cameron miniszterelnök is egy olyan rendszer kiépítéséről beszélt, ami elsősorban brit nemzeti érdekeket vesz figyelembe; annyi különbség azonban van, hogy az Egyesült Királyságban az EU-n belüli migráció is okoz feszültségeket. Orbán Viktor ebben a körben kormányfőként és az Európai Néppárt tagjaként nagyobb súlyt adhat bevándorlásellenes politikának, az ilyen irányú változást sürgető hangok vezetője lehet.

A magyar belpolitikai színtéren Orbán Viktor mellett a Jobbik próbálja a félrevezető módon a menekültügyön keresztül tematizálni a kérdést, közelítve ezzel az európai mainstream szélsőjobboldal felé. A magyar miniszterelnök határozott bevándorlásellenes állásfoglalásával mindenképp elébe vághat a Jobbik inkább hangulatkeltőnek tetsző tematizálási kísérleteinek. Sok politikai haszon azonban nem származhat ebből egy olyan országban, ahol a migrációs kérdés egyelőre nem okoz komoly társadalmi feszültségeket.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"az illegális határátlépés nem bocsánatos bűn, hanem bűncselekmény"

ebbol kell kiindulni.

oszt majd amerről fúj a szél

Az USA-ban keményebben kezelik ezt a kérdést.

Ebben a rendkívüli gyorsasággal változó világban hogyan lehetne ma igaz az,amit az Orbán-kormány tavaly mondott?
Ma ma van,akkor meg akkor volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés