Mandiner.Magyarország: Oktatás

2014. március 21. 7:59

Redakció
Mandiner
Teljes, a nyilvánosság bevonásával zajló oktató- és tananyag-revízióra van szükség, mert még a legjobb egyetemek egyes bugyraiban is egészen elképesztő jegyzetekből oktatnak nagyon kétes szakmai és emberi kvalitású tanárok.

Fotó: Fortepan

0. Alapvetés
1. Állam és közigazgatás
2. Nemzet

A Mandiner.Magyarország: A polgár visszatér a 2007-es A jövő visszahódítása című programunk újragondolása, amit fejezetenként teszünk közzé megvitatásra, majd az érkező kritikák és javaslatok megfontolásával és beépítésével rakjuk össze a végső változatot. Az oktatásról szóló fejezetünk:

SZÜKSÉGBŐL ERÉNYT
A kicsi, nyitott gazdaságú, jelentős természeti erőforrásokkal nem rendelkező országok felemelkedésének egyetlen hatékony útja az oktatás. Magyarország oktatási ráfordításai az elmúlt évtizedben a GDP 4,5 százaléka körül alakultak. Ez sem abszolút értékben, sem egy diákra számítva nem csökkenthető tovább, sőt, a jövőben a gazdasági növekedésből származó többletforrások egy érdemi részét is az oktatási rendszerbe szükséges átcsoportosítani, hogy mihamarabb elérjük az OECD-országok hat százalék feletti átlagát. A demográfiai folyamatok eredményeként folyamatosan csökken a gyerekek száma, így az iskolákba is mind kevesebben iratkoznak be. Erre az oktatási rendszer válasza az intézmények folyamatos bezárása, miközben az egyébként szomorú jelenséget a javunkra is fordíthatnánk: elég lenne megőrizni a meglévő oktatási infrastruktúrát ahhoz, hogy kisebb létszámú osztályokban tanulhassanak a diákok. A személyre szabott tanítói, tanári munka színvonalasabbá teszi az oktatást. Az elöregedő pedagógusi kar minőségi utánpótlása érdekében az államnak kiemelt ösztöndíjakkal kell ösztönöznie, hogy a tanári pálya esetében ne a maradékelv érvényesüljön, hanem vonzó legyen a legtehetségesebbek számára is.

ALAPTANTERV ÉS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS
A Nemzeti Alaptantervet továbbra is az államnak kell központilag meghatároznia, az ebben foglalt minimumelvárások mellett azonban minden intézménynek legyen lehetősége saját preferenciái, erősségei, adottságai szerint kitölteni a fennmaradó kereteket. A felülről az iskolákra kényszerített egységes szerkezet, módszerek, tananyag az oktatást lefelé nivellálja, a kiemelkedő teljesítmények visszafogásához vezet. A nyilvános oktatási terveket szakmai és pénzügyi szempontból egy erre a feladatra felállított szakértői testületnek kell véleményeznie, amelynek joga van korrekciós javaslatokat, ajánlásokat megfogalmazni. Digitalizálni kell a közoktatás teljes tananyagát, összekötve (a rászorulók számára ingyenes, mások számára a nagy volumenű beszerzésnek köszönhetően kedvezményes árú) táblagépek felmenő rendszerű bevezetésével az 1., 5. és 9. évfolyamokkal kezdve. Ez a lépés jelentős megtakarítással jár a tananyagellátásban, jóval rugalmasabbá teszi a tananyagfejlesztést, izgalmasabbá a tanulást, ráadásul a túl nehéz iskolatáskák problémáját is megoldja.

ÚJRAHANGOLNI A KÖZOKTATÁS TÉMÁIT
Az egészségesebb közélettel rendelkező, öntudatosabb, polgáribb Magyarország megteremtése érdekében erősítenénk az állampolgári, jogi és demokráciaismeretek oktatását. A történelemoktatásban – az ókori és középkori ismeretek rovására – az utóbbi évszázadra helyeznénk a hangsúlyt, hogy a felnövő nemzedékek tisztában legyenek a mai világban zajló folyamatokkal és azok gyökereivel. Támogatjuk az elképzelést, hogy középfokú nyelvvizsga nélkül ne lehessen felsőfokú tanulmányokat kezdeni. Külön órát szentelnénk a pénzügyi, közgazdasági és vállalkozói ismeretek elsajátítására. Erősíteni kell az idegennyelv-oktatást, elsősorban az angol nyelvét, hogy a mostantól felnövő évfolyamok elfogadható szinten olvassanak és beszéljenek a világ nyelvén. A hittan/erkölcstan oktatását támogatjuk. A mindennapos testnevelést avagy délutáni sportfoglalkozásokat a közoktatás teljes spektrumában kötelezővé tennénk – ezzel megalapozva a közegészségügy, az egészséges társadalom fejlődését..Támogatjuk a diákok – akár kötelező – jótékonysági munkáját, természetvédelemtől az idősek ellátásáig, ezzel erősítve a hazánkban rendkívül gyenge társadalmi szolidaritást. Erősítenénk a diákok kommunikációs, prezentációs, valamint projekt- és csoportmunkakészségeit.

DIFFERENCIÁLTABB FELSŐOKTATÁS
A felsőoktatásban (is) mind a felvételiknél, mind pedig a tanulmányok során egyértelműen és határozottan a teljesítményelvnek kell érvényesülnie. A bolognai rendszeren véleményünk szerint nem érdemes változtatni, el kell fogadni adottságként. A felsőoktatásban meg kell jelennie az intézmények közötti, sőt azokon belüli differenciálásnak. A jelenleginél erőteljesebben ki kell emelni a kutatóegyetemeket, és meg kell őket szabadítani a tömegképzés nyűgétől, ami a fejkvótából eredt. Jöjjenek létre elitegyetemek, és erősödjenek tovább a szakkollégiumok, az elitképzés fő helyszínei. A vidéki főiskolák megőrzendők, ennek érdekében egyes képzési területen monopóliumot kaphatnak, ugyanakkor meg kell szüntetni azt a nyomást, amely miatt – a profiljuknak megfelelő tevékenység helyett – különböző trükkökkel igyekeznek papíron tudományos kutatóintézménnyé válni. A felsőoktatás hozzáférhetőségének növelését, illetve a költségek leszorítását szolgálhatja az online végezhető kurzusok mielőbbi széles körű bevezetése.

ÖSZTÖNDÍJAK ÉS VÁLLALKOZÁSOK
Jelenleg sem a hallgatónak, sem az oktatónak nem különösebben érdeke, hogy jól tanuljon, illetve tanítson, ezért új érdekeltségi rendszereket kell létrehozni. A diákok számára jelentősen differenciált ösztöndíj- és szankciórendszert kell bevezetni. Fontosnak tartjuk a vállalati ösztöndíjak térnyerését minél szélesebb körben, ennek érdekében az így nyújtott ösztöndíjakat levonhatóvá tennénk a társasági nyereségadóból. Más szinteken is közelítenénk egymáshoz az akadémiai- és a versenyszférát, úgy gondoljuk, az egyetemekhez kapcsolódó intézmények egyik fontos feladata a hallgatók vállalkozásainak inkubálása. A teljesítményelv azonban nemcsak a hallgatókra vonatkozna – egy egységes rendszert hoznánk létre, amelyben félévek végén a hallgatók is értékelhetik tanáraik évközi munkáját, a tőlük kapott tudás relevanciáját, hasznosságát.

KERETSZÁMOK ÉS PÁLYAKÖVETÉS
A felvételi keretszámoknak biztosítaniuk kell, hogy a magyar diplomások aránya a saját korosztályukban néhány év alatt elérje, illetve haladja meg az európai uniós átlagot. A keretszámokon belül megtartandónak tartjuk a teljesen, valamint részbeni állami finanszírozás, illetve az önköltség rendszerét. Ennek arányait azonban elsősorban nem az államháztartás pénzügyi érdekeinek kell meghatároznia, hanem a diákok mindenkori felvételi, illetve későbbi tanulmányi teljesítményének. Az egyes szakok keretszámát az állam csak fokozatosan, a munkáltatók, az oktatási rendszer és az állam képviselőiből álló kerekasztal javaslatai alapján módosíthatja. Támogatjuk a hallgatói szerződések rendszerének fenntartását: akinek közpénzből finanszírozzuk a diplomáját, az később maga is járuljon hozzá a közösség jólétéhez. Emellett be kell vezetni az általános, minden intézmény minden szakára kiterjedő diplomás pályakövetési rendszert, amelyhez az információszolgáltatást minden hallgató szerződésben vállalja. Az adatokat a lehető legteljesebben, könnyen értelmezhető módon nyilvánosságra kell hozni, hogy pályaválasztáskor mindenki tudhassa, mire számíthat a munkaerőpiacon.

A TUDÁS TUDÁST SZÜL
A finanszírozási konfliktusok esetén függetlenségükre oly’ kényes intézmények sajnos a lehetségesnél jóval ritkábban használják autonómiájukat az összintézményi minőségi oktatás megteremtésére. Teljes, a nyilvánosság bevonásával zajló oktató- és tananyag-revízióra van szükség, mert még a legjobb egyetemek egyes bugyraiban is egészen elképesztő jegyzetekből oktatnak nagyon kétes szakmai és emberi kvalitású tanárok. Az oktatók javadalmazását (és jutalmazását) elsősorban oktatói-szakmai előmenetelük, másodsorban tudományos tevékenységük alapján kell megállapítani. Az előbbihez nélkülözhetetlen a minősítési célú, rendszeres, vezető oktatói és tanszékvezetői hospitálások bevezetése, valamint a hallgatói vélemények széleskörű és rendszeres begyűjtése. A felsőoktatásban számos olyan szellemi teljesítmény születik, amivel jó esetben legalább a konzulens/opponens találkozik – rosszabb esetben még ő sem. Minél szélesebb publikációs lehetőséget kell teremteni a hallgatók számára, egyetemi orgánumokban épp úgy, mint a hazai vagy éppen a nemzetközi folyóiratokban. Minden, a felsőoktatásban készülő munkát – a házidolgozatoktól, a TDK-anyagokon át a szakdolgozatokig – kötelezően publikálni kell egy egységes, jól metaadatolt internetes dolgozattárban. Ennek segítségével egyre színvonalasabb munkák születhetnek, plágium esetén pedig – a megfelelő kontrollalgoritmusok révén – szinte száz százalékos a lebukás valószínűsége.

*

(Illusztráció: Fortepan)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha ez megvalósul, nem lesz a Parlamentben dr, Dr, Phd egy sem.

Amikor a diplomás fiatalok arányának "európai mértékűre" emeléséről hallok, akkor mindig hiányolnom, hogy egyúttal "európai mértékűre züllesztését" is.

Nagyon egyszerű és könnyen belátható, hogy minden oktatás tömegesítése együtt jár a színvonal leromlásával. Ezt élte át a magyar felsőoktatás akkor, amikor a liberális szempontokhoz igazodva tömegesen fogadták be, majd ugyancsak tömegesen bocsájtották ki az alkalmatlanok tízezreit.

Tessék végiggondolni, miként lehetséges, hogy egy fiatal elvégez egy egyetemi képzést nyelvismeret nélkül. Miféle nemzetközi tájékozottságot vár el az a felsőoktatás, amelyik belső műhelymunkájában nincsen szükség nyelvismeretre, de a kilépőktől, a gyakorlati életbe kerülőktől meg elvárná? Minek?

A hazai képzés telis-tele van ilyen és hasonló durva ellentmondással.

Először legyél ember,
másodszor, legyél sportember.
Harmadszor: legyél labdarúgó. (Pelé)

Ez vonatkozik legelsősorban a pedagógusokra,
az oktatásra is, mindenekelőtt.
Ha egy közösségben, osztályban működik a pedagógus szeretete, ott rossz eredmény nem lehet.
Aki ezt rombolja, lehetőség adása után, negatív eredmény esetén, el kell távolítani.
Ez a kulcsa a jó oktatásnak.
(Nem pedagógus.)

Azt írtam, "ha működik".
Ami azt jelenti, ha csak a tanár szeretné, a diák pedig nem,
az kevés, akkor az nem működik...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés