Ludassy Mária, Molnár Tamás, Maurras és a filozófiai kánon

2013. július 30. 8:23
F. Forsyth
Konzervatórium
Molnár katolikusként az újpogány Alain de Benoist-val is együttműködött. Szellemi nyitottságnak szokták nevezni ezt az ún. liberálisok, csak nem szeretik gyakorolni.

„A legutóbbi 168 órában Molnár érdemeiről-érdemtelenségéről értekeznek az interjúalannyal, Ludassy Máriával. Az ebben elmondottak iskolapéldái az intoleráns, gőgös liberalizmusnak/baloldaliságnak (ez esetben mindegy, melyikről beszélünk). Ez alapján össze is foglalhatjuk a mai liberális gondolkodás sarokpontjait.

1. A más véleményen lévők teljesítményének lebecsülése (»NB-III-as eszmetörténész«). Aki nem a demokratikus, liberális, felvilágosult gondolkodás híve, annak teljesítménye sem lehet. Igaz, Molnár könyveit világszerte ismerik, az amerikai konzervatív gondolkodás elengedhetetlen alkotója, de mindez mellékes. (Hogy Molnár miért a Havi Magyar Fórumba írt, annak külön története van, amit nyilvánvalóan sokan ismernek. Továbbá az, hogy másutt – amely talán természetes otthonául szolgálhatott volna – nem kapott helyet, nem Molnárt minősíti, hanem a magyar jobboldali sajtó egyes figuráinak beszűkült gondolkodását.)

2.  A velünk egyet nem értő gondolkodók megbélyegzése: radikális, tekintélyelvű stb. Sőt: mivel Molnár olvasta Maurras-t, és Maurras antiszemita volt, Molnár is nyilvánvalóan antiszemita. További bizonyításig. A ballib értelmiség és a »reakciós, feudális, fasiszta« Molnár közti különbség könnyedén megragadható abban a mozzanatban, hogy Molnár katolikusként az újpogány Alain de Benoist-val is együttműködött. Szellemi nyitottságnak szokták nevezni ezt az ún. liberálisok, csak nem szeretik gyakorolni.

3. A szekuláris megváltás küldetéstudata: »a humán értelmiségnek morális kötelessége a világ emberibbé formálása.« S ha mégsem sikerül, akkor jön a »szabadságra kényszerítés«.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A rendszerváltás óta ez a legnagyobb baj a baloldali értelmiséggel: nem képes a befogadásra.
Kizárólag saját szűk (bár általuk legtágasabbnak és nyitottabbnak kikiáltott) eszmekörükben képesek mozogni, és csak az lehet a "klub" tagja, aki elfogadja militánsan "szabad szellemű" értékítéletüket.
Ez a fennhéjázás érhető tetten minden megnyilvánulásukban (lásd a Mandin is megjelenő számos publikációt.

Rendkívül leegyszerűsített érvelés.
Könnyű megcáfolni, de az nagyobb terjedelmet igényelne, és most csak mozaikokban vagyok itt.
Plusz: mikor volt a magyarországi úgynevezett baloldal valóban baloldali?

Tudjuk, a még mindig pénz(át)csatornázó liberális döntéshozók
annyira felsőbbrendűnek tartják magukat, hogy
"öszbenyomás=0 pont" címen egy 100%-osra lepontozott pályázatot
- úgy gondolják, minden további nélkül
visszaminősíthetnek "nem támogatandónak, nem nyertesnek".

A rákos daganatot műtét közben felismerő ún.
onkokés feltalálója sem kaphatott támogatást a
Magyar Tudományos Akadémia Lendület projektjének
keretében.
Ellenben az illetékes bíráló szervek "áldásos" tevékenységének hála, már Londonban dolgozik.
Így mennek a dolgok...

Az elmúlt közel 70 évben Magyarországon csak elméletben létezett a demokratikus baloldal, a gyakorlat mindig közelebb állt egy szűkebb csoport diktatúrájához. Ez a magyar magukat liberálisnak nevezőkre is igaz.

A Kádár rendszer pedig nem volt konszolidált. A Rákosi és Kádár rendszer különbségét nagyon jól prezentálja a az emlékezetes két jelmondata. Rákosi rendszerben; Aki nincs velünk az ellenünk van. Kádár rendszer; Aki nincs ellenünk velünk van.

Szerintem a magyar kommunisták, szocialisták és baloldali liberálisok – akik a vezetésben megjelentek – a nemzeti érdek feladását , a valakihez való szoros kötödést, követést helyezték előtérbe. Soha nem volt önálló politikájuk, mindig valakinek súgni kellett, valaki súgott. Ez most sincs másképpen. Ezt fejezi ki Kovács László mondta; Merjünk kicsik lenni.

Magyarország az EU-csatlakozással a monetáris unióba való belépés iránt is elkötelezettséget vállalt. Így nincs értelme sem Surányira, sem Járaira hivatkozni, csupán a kormányzatra és az MNB-re. A kormányzat feladata lett volna, hogy az éves költségvetési hiányt és az inflációs rátát 3 % alá vigye, itt tartsa és a GDP-ben mért adósságállomány ne emelkedjen 60 % fölé. Ebben tudott és kellett a Jegybanknak segítenie az irányadó kamat megfelelő mozgatásával.

Medgyessy Péter volt az, aki a kormány átvételekor kijelentette, hogy Magyarországnak jó esélye van arra, hogy 2007-től az eurót bevezesse. Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. július 16-án hivatalosan bejelentette, hogy Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt. Ezt követően folyamatosan tolták ki a bevezetés céldátumát, mert a feltételeket soha sem tudták teljesíteni – L. konvergencia tervek teljesítését - végül már céldátumról sem beszéltek. Ezért voltunk túlzottdeficit eljárás alatt, amely a jelenlegi kormányzat alatt szűnt meg.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az uniós csatlakozásunk után egyetlen olyan év sem volt, amikor reménykedni lehetett az euró bevezetésében, s ahogy múltak az évek egyre távolabb kerültünk.

Nekem nem kell mesélned, és nem kell azokat olvasgatnom, hogy tudjam mi volt és ki mit csinált, vagy nem csinált. Személyesen is ismertem Kádár János és Hegedüs András volt kormányfőt. Így a kettőjük kapcsolatát is. Sok történetet mesélhetnék, melynek a konklúziója az lehetne, amit egyszer Kádár mondott egy magánbeszélgetésen. Sok ilyen pártagot látnák szívesen a párton belül és sok olyant kívül, akik most belül vannak. Hegedüsnek pedig a Kádárral kapcsolatos megfogalmazása az egyik könyvében ugyancsak ezt támasztja alá.

Szerintem a Rákosi és Kádár rendszerre elsődlegesen valóban nem a tekintélytisztelet volt jellemző, hanem a személyi kultusz, legfeljebb a mérték volt különböző. Rákosinál a személyiségéből fakadt, Kádárnál pedig a mögötte álló alkuszok táplálták az 1970-es évek közepéig, miközben saját pecsenyéjüket sütögették. Ez utóbbira pedig bizonyíték az 1989 és az ezt követő évek történetei.

Na, ja! "De, a hatvanas-hetvenes években konszolidált volt", ha az akasztásokkal, bebörtönzésekkel elért eredményt konszolidációs eszköznek nevezzük.

Reformértelmiség? Ez a reformértelmiség ma már látszik olyan volt, mint a háború utáni partizánok. Úgy nőtt a számuk, mint esős időben a gomba, olyan is volt. 1989 után kiderült, hogy egy részük megemészthetetlen.

:-)
Nem látok a fejedbe, ehhez túl messze vagy. Csak a hozzászólásaidat látom.

Ki nem írt elő dátumot? Ismered a csatlakozásunk után azonnal elindított túlzottdeficit eljárás előírásait?
Valószínű nem, mert akkor ilyent nem írnál le.

Igen. Így függ össze ok és okozat, s göngyölődik napjainkig.

:D
"Még szerencse.:)"

Ebbe egy cseppet sem kételkedem.

A határidőket a konvergencia tervek tartalmazták, melyet a magyar kormány írt elő saját magának. Az unió miért írt volna elő bármilyen dátumot? Mennyiben érdeke neki, hogy Magyarországon be legyen vezetve az euró?

Te 60-as hetvenes éveket írtál. Igaz a 69 év a 60as évek közé tartozik, de a 60-as évekre más is jellemző, politikailag, gazdaságilag, társadalmilag egyaránt. Ez a következménye az összemosásnak, amely a politikus egyik fegyvertárába tartozik.
Nem gúnyolódom, hanem mérlegelek és következtetek.
Miért lett volna államcsőd, ah sokkal tisztességesebben is végre lehetett volna hajtani a váltást? Miért lett volna csőd, ha a nyerészkedőket, a politikai kufárokat nem engedjük még a hatalom közelébe sem? Miért lett volna csőd, ha az Alkotmányban ez rögzítésre kerül? Ja, hogy te úgy értelmezed a csődöt, hogy egyesek nem lettek volna milliárdosok, sőt netán börtönbe kerülnek? Ez persze más tészta.

"Váltani kellett, közelgett a Tanácsköztársaság :)"

Jó időben, jó helyen. Reformszemlélet. ;-)

Válaszok:
Berecskereki | 2013. július 30. 12:02

Pontosítok. Magyar liberális reformszemlélet.

Egész gondolatmenetet fűz fel "a tudomány nem lehet antiszemita" premisszára, holott ez már önmagában téves, hiszen senki nem mondta, hogy lehet. Ennek megfelelően a konklúzió is félresiklik.

Azért egyszer már elmagyarázhatná valaki:
1. mi is a világ emberibbé formálása, mi az az "emberibb"?
2. mi is az a "közösség üdve"?
De, hogy magam is hozzátegyek pár dolgot:
1. mi is az a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség"?
2. mi is az a Szabadság-szobor? Mit jelképez?

Azért kérdezem ezeket, mert én ezt vallom:
Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés