Újra a magyar jogállamiságról vitatkoznak az EP-ben
David Sassoli hivatalos levélben utasította el, hogy akár személyesen, akár online bejelentkezés keretében felszólaljak.
Ha mindezt Orbán Viktorék tették volna, akkor nagy lenne a sipákolás!

„Európa csendes, újra csendes, Elzúgtak forradalmai... Szégyen reá! lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard” – vetette papírra Petőfi Sándor 1849. januárjában Debrecenben Európa csendes, újra csendes című versében. A nyitott szemmel járók valami hasonlót érezhetnek ezekben a hetekben, mint ami a nagy magyar költő gondolatait átjárta 1849 hideg telén. Európa csendes, miközben a Magyar Péter vezette kétharmados parlamenti többség egyre több esetben lépi át azon jogállamisági határokat, amiket korábban a brüsszeli elit kijelölt.

„Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. Magyarországon korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen” – olvashattuk az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) még 2018. április 12-én született állásfoglalásában. Nézzük, milyen lépéseket tett eddig az újdonsült kétharmados többség hatalmának stabilizálása érdekében.
Pár hete a kormány bejelentette, hogy több, hosszú időre megválasztott közjogi méltóság (például egyes független intézmények vezetői) mandátumát alkotmánymódosítással vagy törvényi úton kívánja felfüggeszteni. Ezek közé tartozik, hogy az alkotmánybírák megbízatása megszűnik a 70. életévük betöltése esetén. Kritikusok szerint ez veszélyeztetheti a független intézmények stabilitását, míg a kormány azzal érvel, hogy demokratikus felhatalmazással kívánja helyreállítani az intézmények működését.
A Tisztítótűz-program: A kabinet vagyonvisszaszerzési és intézményi átalakítási programot hirdetett meg, amely korrupciós ügyek kivizsgálását és állami vezetők felelősségre vonását célozza. A támogatók szerint ez az elszámoltatás része, míg ellenzői attól tartanak, hogy politikai alapon történő személycserékhez vezethet.
A jogállamisági megítélés attól függ, hogy az intézkedések megfelelnek-e a tisztességes eljárás és a bírói kontroll követelményeinek.
A Tisztítótűzzel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság is megszólalt. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal a kormány szándéka szerint a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat alól, hozzátéve: már csak azért is fontos lenne biztosítani a bírói felülvizsgálat lehetőségét, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. A Tisza-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. A szervezet ellenben figyelmeztet: ez nincs így. Merthogy a hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.
Mindezek mellett a TISZA-kormány több alkotmánymódosítást is kezdeményezett. Önmagában egy alkotmánymódosítás nem sérti a jogállamiságot, de annak tartalma és elfogadási módja alapján vitatottá válhat. Ennek egyik kiemelkedő példája, hogy a 17. Alaptörvény-módosítás hatályba lépése esetén azonnal megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma. Ez az eljárás finoman szólva nem bevett az úgynevezett liberális demokráciákban.
A fent bemutatott módosítások közül már egy is alaposan kiverte volna a magyarországi jogállamiságért aggódó brüsszeli bürokratáknál a biztosítékot. Az európai parlamenti képviselőkről nem is beszélve. Emlékezhetünk arra is, hogy akoronavírus-járvány legsúlyosabb szakaszának idején, még 2020 tavaszának végén az EP külön vitát szentelt annak, hogy az akkori Országgyűlés döntése értelmében megkönnyítette a kormány munkáját. Igazából 2010 nyara óta a brüsszeli politika célkeresztjében volt Magyarország, és ennek a végpontja lett az, hogy szinte mindent megtettek a 2026-os kormányváltás érdekében.
Brüsszel és az Európai Parlament most azonban csendes.
Sem a LIBE-bizottság, sem a brüsszeli bizottság, sem pedig az ismert nemzetközi jogvédők nem kiabálják tele a hazai és külföldi sajtót azzal, hogy Magyarországon most már aztán tényleg megszűnik a jogállamiság, és a diktatúra már csak karnyújtásnyira van. Csendességük azonban kiáltó szó azok irányába, akik az elmúlt évek fejleményeit figyelemmel követték.
Brüsszel már 2010-ben ellenségesen viselkedett a felálló Orbán-kormánnyal szemben. A filozófiai különbségek már akkor világosan kiütköztek.
A konfliktus eleve kódolva volt, majd pedig az illiberális demokrácia meghirdetése, az illegális migráció és a genderőrület elleni fellépés végleg mélypontra lökte a két fél kapcsolatát.
A jogállamisági eljárások, majd az uniós pénzek részleges befagyasztása pedig már azt mutatta, hogy Brüsszel bizony aktívan képes fellépni az Orbán-kormánnyal szemben. Magyar Péter győzelmét kitörő ovációval fogadta a brüsszeli birodalmi elit. A felszínen gyorsan kötöttek egy megállapodást arról, hogy a befagyasztott uniós forrásokat idővel megkapja Magyarország, sőt, már a hetes cikk szerinti eljárás lezárása is szóba került.
Egy ilyen helyzetben pedig Brüsszel a magyar jogállamiságot alapvetően veszélyeztető lépésekről egyetlen szót sem szól. Azon változásokról nem hajlandó megszólalni, amilyen típusú változásokat a korábbi Orbán-kormányok idején még nagyon élesen bírált.
Érdemes-e meglepődni ezen a kettős mércén? Nem, mivel ezt hosszú évtizedek óta látják a brüsszeli hozzáállást figyelők.
Teljesen egyértelmű: egy birodalmi gondolkodásmódot követő, nemzetek felletti elit mindig azok pártjára fog állni minden egyes jogvitában, akik maguk is a nemzetekfelettiségben hisznek.
Brüsszeli szemszögből nézve érthető, hogy most hallgatnak. Az erő pozíciójában lévő globalista elit nem teheti meg, hogy feladva korábbi álláspontját nekirongyoljon Magyar Péter kormányának. Hidegen hagyja őket az a kritika, amit az üvöltő kettős mércéjük miatt el kell szenvedniük, ráadásul a nemzetközi sajtó hallgatása is segíti ezt a fajta politikát.
Az Európai Unió számára hosszabb távon a legnagyobb veszélye ennek a helyzetnek az, hogy olyan mértékű hitelességvesztést szenvedhet el, amit már nem lehet kijavítani. Józan ésszel is látszik: amit Magyar Péter és a tiszás kétharmad megtehet, annak a töredékét sem tehette meg súlyos következmények nélkül Orbán Viktor kormánya. Ha ez így marad, és ha nem lesznek uniós források, akkor egyre többen teszik majd föl a kérdést:
tényleg egy ilyen súlyos kettős mércét alkotó szervezetre van szükségünk? Tényleg ez a helyes eljárás? Tényleg ez lenne az európai értelemben vett jogállamiság?
***
Kapcsolódó vélemény
Ezt is ajánljuk a témában
David Sassoli hivatalos levélben utasította el, hogy akár személyesen, akár online bejelentkezés keretében felszólaljak.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem az úgynevezett megfosztási eljárást választják, hanem az Alkotmányt is átírják, csakhogy megszabaduljanak Sulyok Tamástól.

***
Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI