A semmi ünnepe 2.0

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

„Nem mintha lenne bármekkora fontossága is, de azért rögzítsük: ahogy a Kádár-rendszerben, úgy a rendszerváltás után a szocialista–liberális kormányok regnálása alatt sem tették fel soha azt a kérdést, vajon mennyibe is kerül a tűzijáték, és azt a pénzt mire kellene-lehetne inkább költeni.

(...) Talán nyolc éve is van, hogy ezt írtam:

»‘Haljon meg a haza értem!’ – kiáltott fel James Joyce, és talán nem is gondolta, hogy a legújabb kori liberalizmus egyik alapvetését fogalmazza meg éppen. E kétdimenziós világképből pedig szintúgy logikusan következik, hogy ha már lebontottuk a családtól, a hazától, a nemzettől, az Istentől való függésünket, akkor keresnünk kell valami új lebontanivalót, hiszen ha nincs több függés, akkor eltűnik a szabadság abszolútumának dogmája. Ezért fordul korunk liberalizmusa a természeti determináltságok lebontásához. Nem számít többé a természet, a biológiai determináltság – hát nehogy már a biológia határozza meg, hogy én (ÉN!) mi is vagyok valójában!«

Túl vagyunk már ezen is. S maradt a bizonyosság:

Nekünk ugyanis van hazánk, ezeknek meg nincsen. Jó ezt észben tartani.”

***