Azt hitték, jó a koronavírus ellen, most derült ki, tévedtek
Több ezer elkerülhető halálesetet okozhatott a hidroxiklorokvin.
A 2023-as sörfogyasztás még a Covid miatti visszaesést is alulmúlta, ugyanakkor töretlen az érdeklődés a kézműves sörök iránt itthon.
Nyitókép: Witthaya Prasongsin/Getty Images
Nem tett jót a sörfogyasztásnak a magas infláció: tavaly 11 százalékkal kevesebb sört értékesítettek a legnagyobb hazai sörgyárak, mint 2022-ben.
A nagy gyárakat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége a sör iránti kereslet visszaesését a magas inflációval magyarázza. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a sör egy év alatt kevésbé drágult, mint a legtöbb élelmiszer, átlagosan 12,7 százalékkal.
A 2023-as sörfogyasztás még a Covid-19 miatti, 2020-as visszaesést is némileg alulmúlta.
A fogyasztás összetételében nem volt érdemi változás. Továbbra is a középkategóriás sörök teszik ki a kereslet 54 százalékát. Az emelkedő árak ellenére kisebb mértékben esett vissza a kereslet a prémium sörök iránt, ezzel szemben a saját márkás, alacsony kategóriás termékekből 17 százalékkal kevesebb fogyott.
A sörszövetség az idén tovább emelkedő árakra számít az uniós újrahasznosítási szabályok bevezetése miatt.
A koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a kézműves sörök iránti kereslet, így sok hazai sörfőzde 2020-ban és 2021-ben működési problémákkal szembesült. A Portfolio.hu elemzése szerint ugyanakkor
a piaci szereplők mára túllendültek a nehéz esztendőkön, így nem szakadt meg a kézműves sörök néhány éve elkezdődött forradalma. Budapest a kézműves sör központjává vált.
Az ország kézműves sörfőzdéinek mintegy 40 százaléka itt található, és a városban a sörfőzdék száma a 2009-es hatról 2022-re 56-ra nőtt. Ez a figyelemre méltó növekedés számos tényezőnek köszönhető, többek között a magasabb egy főre jutó jövedelemnek, a lakosság számának, valamint a turizmus hatásának.
A kisüzemi sörfőzdék ugyanakkor érdemben még mindig nem tudnak részesedni a hazai fogyasztásból, noha a kereslet is emelkedik. Ennek oka, hogy a 2000-es évek elején a négy – leginkább külföldi tulajdonú – hazai sörgyár úgy osztotta fel egymás a piacot, hogy a kis főzdék termékeikkel szinte csak az üzletekben tudnak megjelenni.
A vendéglátóhelyekkel hosszútávra megkötött szerződésekben a nagy gyárak kizárják más forgalmazók termékeit, így a kézműves csapolt söröket is. A magyar törvényeket az elmúlt években többször is módosította az Országgyűlés, ezáltal jobb helyzetet teremtve a kézműves sörpiacnak, de a hosszútávú, gyártókkal kötött megállapodások továbbra is kizárják a magyar piac jelentős részéről a kézműves söröket.