Harmincöt éve temették újra Nagy Imrét és mártírtársait

2024. június 16. 15:09

1989. június 16-a történelmi nap volt.

2024. június 16. 15:09

Nyitókép: a gyászszertartás a Hősök terén (Fotó: Fortepan/tm) 

 

1989. június 16-án, 35 évvel ezelőtt temették újra az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Nagy Imrét és mártírtársait a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Az újratemetést közös kegyeleti megemlékezés előzte meg a Hősök terén, amelyen negyedmillióan vettek részt.

Nagy Imrét és társait a forradalom leverése utáni koncepciós perben hozott ítélet alapján végezték ki. A halálos ítéleteket 1958. június 16-án hajnalban, a Gyűjtőfogház udvarán hajtották végre. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették el.

A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. 1989. január 28-án 

Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja egy rádióinterjúban népfelkelésnek minősítette az 1956-os forradalmat,

amely fordulópontot jelentett az állampárt hozzáállásában.

Nagy Imre és mártírtársainak exhumálása 1989 áprilisában ért véget a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A holttesteket arccal lefelé, drótkötéllel átkötve, kátránypapírba csomagolva találták meg.

1989. június 16-án, a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól.

Itt mondta el híressé vált beszédét Orbán Viktor, 

aki egyebek mellett az orosz csapatok azonnali kivonását követelte. 

A jelenlegi miniszterelnök a levert forradalommal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik.”

Nem sokkal Nagy Imréék újratemetése után, 1989. július 6-án hunyt el a forradalom után hatalomra került Kádár János, 

éppen aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa – a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán – Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket pedig, bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette.

 

Összesen 157 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békalepcse2.0
2024. június 17. 19:19
Nagyimre a moszkovita enkávédés tiszt! Volt pofája bemenni a Magyar parlamentbe orosz tiszti gúnyájában és még velünk ünnepeltetik ezt a férget. Az oroszok végeztettek ki orosz szolás szerint, ami az árulóknak jár. Szögesdrróttal megkötözött kéz és arccal lefele eltemetve, feltamadáskor lefele kaparjon... A büne az volt hogy tudott az orosz megszállasi tervekről és a rádióban bejelentette,csapataink harcban állnak! Nagyjából háromszázezer rendszerellenes likvidálásáról döntött a duma, de ezek után olyan ellenéllás bontakozott ki hogy kénytelenek voltak megfutamodni. Valaki jár arra hugyozza már le nagyimre sírját a nevemben is...
manitowoc
2024. június 16. 20:49
nempolitizalok 2024. június 16. 19:16 "Orbán volt az első aki az oroszok kivonásának igényéről beszélt." A fent idézett állításod HAMIS. CSERHALMI György volt az ELSŐ, akitől a nagy nyilvánosság LEGELŐSZÖR hallhatta, hogy "Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről!". Ezt Cserhalmi 1989. március 15-én, a Magyar Televízió székháza lépcsőjén, SZÁZEZRES TÖMEG előtt mondta (kiáltotta): Nesze forrás, (videó 5:20-tól): www.youtube.com/watch?v=VIZkGokHzGU&utm és pestisracok.hu/harminc-eve-a-marcius-15-i-tomegtuntetessel-kezdodott-a-befejezetlen-rendszervaltas/ RÁCZ SÁNDOR (aki a Hősök terén Orbán ELŐTT beszélt) volt a MÁSODIK, aki az "oroszok (szovjet csapatok) kivonásának igényéről beszélt": "Az első, és a legnehezebben kezelhető akadály a szovjet csapatok jelenléte Mo. területén. ...kérjük a világ valamennyi becsületes emberét: közösen segítsük hozzá a SZU-t, hogy minél hamarabb kivonhassa csapatait magyar hazánk területéről." Szóval, Orbán nem az 1., hanem csak a 3. volt.
szarvas-2
2024. június 16. 19:37
Ugyanekkor Fehérváron én mondtam a beszédet.
nempolitizalok-0
2024. június 16. 19:26 Szerkesztve
Ott voltam. A nagyfőnök azt mondta, hogy nem ad munkaszünetet kivéve annak, aki odamegy. Egyébként Orbán itt már lényegében szabadon beszélhetett, bár a beszéd udvarias, de merész volt, mert a szovjet csapatok kivonásának igényét említette meg. Ez akkoriban nagy dolog volt, hiába kisebbítenék azok a libsik akik a rendszerváltás után már nyíiltan összeállhattak a bolsikkal. Viszont az itteni libsiknek írom, amíg ők a bolsikkal egyezkedtek, fenntartották a Rajk butikot, ami egy csapda volt, addig Orbán a saját csapatával jóval keményebb és bátrabb volt, nem véletlenül verték a rendőrök és nem véletlenül sittelték le őket. November 7-én pld. sepregettek a Vörösmarty téren, 1987 márc. 15-én Demokráciát követelő transzparenssel vonultak végig este a Váci utcán át a Lánchídig. Ott voltam, láttam őket. Ápr.4-én már nem tudták provokálni a bolsikat mert másodikán letartóztatták őket, bemondta a rádió, a libsik is hallhatták. Akkoriban ezek nagyon merésznek számítottak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!