1989. június 16-a történelmi nap volt.
Nyitókép: a gyászszertartás a Hősök terén (Fotó: Fortepan/tm)
1989. június 16-án, 35 évvel ezelőtt temették újra az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Nagy Imrét és mártírtársait a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Az újratemetést közös kegyeleti megemlékezés előzte meg a Hősök terén, amelyen negyedmillióan vettek részt.
Nagy Imrét és társait a forradalom leverése utáni koncepciós perben hozott ítélet alapján végezték ki. A halálos ítéleteket 1958. június 16-án hajnalban, a Gyűjtőfogház udvarán hajtották végre. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették el.
A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. 1989. január 28-án
Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja egy rádióinterjúban népfelkelésnek minősítette az 1956-os forradalmat,
amely fordulópontot jelentett az állampárt hozzáállásában.
Nagy Imre és mártírtársainak exhumálása 1989 áprilisában ért véget a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A holttesteket arccal lefelé, drótkötéllel átkötve, kátránypapírba csomagolva találták meg.
1989. június 16-án, a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól.
Itt mondta el híressé vált beszédét Orbán Viktor,
aki egyebek mellett az orosz csapatok azonnali kivonását követelte.
A jelenlegi miniszterelnök a levert forradalommal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik.”
Nem sokkal Nagy Imréék újratemetése után, 1989. július 6-án hunyt el a forradalom után hatalomra került Kádár János,
éppen aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa – a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán – Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket pedig, bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nagyon szeretnék már a katonáinkat a fronton látni.
Kemény harc kezd kialakulni a választások előtt.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Madridtól Moszkváig több merényletnél is felmerült az ukrán titkosszolgálatok szerepe.
Betelt a pohár.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Izgalmas információkkal szolgáltak ukrán források, így már érthetőbb lesz, miért lett ennyire ideges az ukrán elnök – alaposan utánajártunk, mutatjuk!
