Megszólalt Zelenszkij jobbkeze: Ukrajna hallani sem akar a békéről, meg amúgy se elég erősek épp
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Szerinte az orosz elnök a szovjet időket idéző tervgazdálkodásos modellre szeretné átállítani az orosz gazdaságot.
Nyitókép: ALEXEY NIKOLSKY / POOL / AFP
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt az Index Frontvonal című műsorának vendége, melyben szóba került az orosz honvédelmi miniszter leváltása és a kínai elnök magyarországi látogatása is. „Vlagyimir Putyin és az orosz politikai elit nem gondolja úgy, hogy az idei évben vége lenne ennek a háborúnak” – ebben látja az okát annak, hogy Szergej Sojgu honvédelmi minisztert egy közgazdászra váltotta le az orosz elnök. „Putyin azért Andrej Belouszovot kérhette fel a poszt betöltésére, nem pedig egy katonát, mert
a szovjet időket idéző tervgazdálkodásos modellre szeretné átállítani az orosz gazdaságot,
amely szerinte már így is egyfajta hadigazdálkodásra állt át az utóbbi időben” – fejtette ki Tarjányi.
A szakértő úgy látja, eltúlzottak azok az értékelések, amelyek arról szólnak, hogy földcsuszamlásszerű változás állt volna be Oroszországban attól, hogy a korábban érinthetetlennek tűnő Sojgut végül mégis leváltotta Vlagyimir Putyin. A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, hogy veszélyeket is hordoz magában a hadigazdálkodásra való átállás, mert „bár rövid távon ez jót tesz a gazdaságnak, korábban a Szovjetunió vesztét is az okozta, hogy egy idő után fenntarthatatlanná vált ez a fajta modell”.
„Magyarország az egyik legfontosabb partnerévé vált Kínának, ez siker a kormány számára”
– véli Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő kiemlete azt is, hogy nyugati szövetségeseink, főleg a Kínával kereskedelmi háborúban álló Egyesült Államok ezt „nem veszi túl jó néven”. Szerinte helyesen tette az Orbán-kormány, hogy nagyon figyelt arra, katonai megállapodásokat ne kössön Kínával, így ebbe Brüsszelben vagy Washingtonban sem tudnak „belekötni”. Kockázatosnak tartja viszont, hogy Kínának egyértelműen az is a célja a magyar kapcsolatok megerősítésével, hogy „Magyarországon keresztül olyan üzeneteket tudjon eljuttatni magáról Európába, amelyek növelhetik a keleti nagyhatalom politikai céljainak sikerességét a térségben”.