Nagy Ervinnek belefér, hogy Magyar Péter a diszkós balhé során elvette egy ember mobilját és a Dunába dobta (VIDEÓ)
A színész szerint Magyar Péter nem agresszív.
Beszélt már olyan termékről, aminek a hirdetését utána feldobta a mobilja? Ezért történhetett!
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Image by Foundry Co from Pixabay
„Mindannyiunknak megvan az az élménye, amikor élőszóban beszélgetünk valamiről a barátainkkal, munkatársainkkal vagy a családdal, aztán később ránézünk a telefonunkra és bumm! A Facebook, a Google vagy valamilyen online felület véletlenül pont a témába vágó hirdetéseket mutat?” – kezdi vasárnapi videóját a Telex, amelyben azt a témát járja körül, hogy vajon lehallgatja-e az általunk mondottakat.
Mint a lap videójában rámutat: „egy ilyen rendszert felépíteni és észrevétlenül üzemeltetni szinte lehetetlen lenne, gazdaságosan üzemeltetni pedig teljesen az.”
Mint fogalmaznak: „a Facebook és a Google hatalmas pénzeket keres az online hirdetéseken. Évi 100-200 milliárd dolláros nagyságrendről beszélünk.
Ezt leginkább annak köszönhetik, hogy rettenetesen sok felhasználójuk van, az értékesíthető hirdetési felületeik szinte végtelenül nagyok: több milliárd emberhez érnek el.”
A lap szerint logikátlan lenne azt feltételezni, hogy dollármilliókat költenek olyan kémszoftverre, amely képes lenne lehallgatni a felhasználóikat.
Mint a Telex rámutat: a logikai ok mellett arra is fontos figyelemmel lennünk, hogy „az agyunk arra van bedrótozva, hogy mindenhol összefüggéseket és mintázatokat keressen. És inkább ott is találjon ilyesmit, ahol nincs, mint fordítva. Mert összességében ez jár kisebb kockázattal (evolúciós szempontból – a szerk.)”.
Persze, „ahogy a közmondás is tartja: jobb félni,mint megijedni!” – mutatnak rá, hozzátéve, hogy „ez egy természetes mechanizmus. Baj csak akkor van, ha túlzásba visszük. Ennek az extrém esetét hívjuk úgy, hogy paranoia.”
Mint a lap videójában elhangzik: „ha feltűnik, hogy pont olyan reklámot dob elénk az internet, amiről éppen beszéltünk, azzal még nincsen semmi baj. Tulajdonképpen csak azt mutatja hogy az agyunk mintafelismerő funkciója edzésben van.”
Mint a lap ideójában fogalmaz, a fenti kérdésre igennel felelni „azért 100%-ra nem lehetséges”, hiszen
a technikai lehetőség „biztosan megvan rá. Az viszont nagyon-nagyon valószínűtlen, hogy bárki azért hallgasson le hogy aztán hatékonyabban küldjön reklámokat. Ezt egyszerűen túl bonyolult és túl drága lenne megoldani, titokban tartani.”
„Az egész túl sok kockázattal járna és nem is érné meg különösebben. És az emberek nagyon nagy része, lássuk be, annyira azért nem érdekes, hogy bárki energiát fektessen abba hogy lehallgassa, miről is beszélget” – teszi hozzá a lap.